Tizenhárom lejre nőhet az étkezési utalványok értéke, amennyiben a képviselők is rábólintanak a szenátus által hétfőn elfogadott, szociáldemokrata (PSD), nemzeti liberális párti (PNL) és RMDSZ-es honatyák által beterjesztett jogszabályjavaslatra.
2016. június 28., 16:432016. június 28., 16:43
2016. június 28., 16:442016. június 28., 16:44
„A jelenlegi 9,41 lejes érték nem elég egy ebédre, hiszen egy menü ára 13 lej körül alakul. Azokon a vidékeken, ahol gyengébb a gazdaság, catering rendszerben, tehát nem vendéglőben 10 lejért lehet ebédelni” – áll a törvénytervezet indoklásában. A honatyák szerint ilyen körülmények között sokan nem tudnak egy rendeset enni, az állam pedig felelős ezért. Hetvenhét szenátor szavazta meg, hogy 13 lejes legyen az étkezési utalvány, egyetlen ellenszavazatot és egy tartózkodást jegyeztek. A tervezetet negatívan véleményezte korábban a kormány.
Egy tavalyi felmérés szerint egyébként minden második romániai munkavállaló kap havonta étkezési utalványokat, vagyis a pluszjuttatásban több mint kétmillió alkalmazott részesül. A nyugati országokban ezzel szemben teljesen más a tendencia: Németországban például a munkavállalóknak mindössze 0,5 százalékának biztosítanak ételjegyeket, Spanyolországban az érintettek aránya alig 2 százalék, Lengyelországban 3 százalék, míg Franciaországban 15 százalék. Magyarország ugyanakkor ebből a szempontból megelőzi Romániát: a munkaadók az alkalmazottak 65 százalékának osztanak ki havonta étkezési utalványt.
Szakértők szerint nálunk azért annyira népszerű az utalvány, mivel a munkavállalók nagy része kis cégnél dolgozik, amely nem rendelkezik olcsó élelmiszert kínáló saját étkezővel, a beosztottaknak máshogyan kell beszerezniük a napi betevőt. Emellett az is számít, hogy az étkezési utalványokat széles körben fel lehet használni, Franciaországban például csak bizonyos éttermekben fogadják el ezeket, így értelemszerűen nem annyira népszerű az alternatív fizetőeszköz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!