Nő-e a villanyszámla értéke? Mennyire válságos az energiapiaci helyzet? Szakértővel beszélgettünk a kilátásokról

„Magas árak vannak a rövid távú piacokon, ami azt jelzi, hogy a kínálati oldal szenved. Közben a kereslet a kánikula miatt elég nagy ebben az időszakban, akár az ipari, akár a háztartási fogyasztásról beszélünk. És akkor erre a konjunkturális sokkra, amit most a szárazság váltott ki, rátevődik a Romániában évek óta elmaradt vagy elhalasztott beruházások miatti strukturális válság, ami miatt nem vagyunk most száz százalékosan felkészülve erre a helyzetre, próbálunk improvizálni és megoldást találni” – fejtette ki a szakértő.

Példaként említette, hogy a kialakult helyzetben Ilie Bolojan miniszterelnök a fogyasztás csökkentését kérte, főként az esti órákban, amikor Románia importra szorul, az pedig jelenleg nem kevésbe kerül.

Kérdésünkre, hogy konkrétan milyen beruházások elmaradására vagy elhalasztására gondol, Nagy-Bege így fogalmazott:

„Most már egy évek óta tartó folyamatról beszélünk, ami nem csak Romániára, hanem az egész EU-ra jellemző, és amit zöld átállásnak neveztünk el. Ennek keretében Románia az elmúlt években leállított több szennyező erőművet, főleg hőerőműveket, a azén- és elavult gáztüzelésű erőműveket – ez vállalás volt.

korábban írtuk

Energiaválság: leállt a Dacia- és a Ford-gyár, a fogyasztás csökkentését kéri Bolojan

Megállapodtunk az esti órákban történő önkéntes energiafogyasztás-csökkentésre vonatkozó intézkedésekről – jelentette be hétfőn Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, miután találkozott a nagy ipari energiafogyasztókkal.

Sokan vészharangot kongatnak. De tényleg fenyeget akár helyi, akár országos szintű blackout?

A pillanatnyi helyzet súlyosságát firtató kérdésünkre az ANRE korábbi alelnöke felidézte: ő maga lassan húsz éve tevékenykedik az energetikai szektorban, és szinte nem volt olyan év, amikor ne merült volna fel a blackout fenyegetése. Ennek kapcsán leszögezte: a blackout egy olyan dolog, amire mindig fel kell készülni, mindig foglalkozni kell vele, ennek érdekében új erőművek épülnek, új hálózatokat alakítanak ki stb.

És – húzta alá Nagy-Bege az országos villamosenergia-rendszer központi irányító és felügyeleti egységének, az úgynevezett energiadiszpécsernek (románul Dispecerul Energetic Național – DEN) épp az a feladata, hogy valós időben összehangolja az áram termelését, szállítását és elosztását, biztosítva a folyamatos és biztonságos energiaellátást. Romániában ezt a feladatot a Transelectrica látja el.

„Emögött óriási erőfeszítés van a nap minden órájában és minden percében” – szögezte le.

korábban írtuk

Kényelmi illúziónknak vége: energiabiztonságunk a Dunának megy

A közép-európai ember kényelmi illúziójának végét jelzi mindaz, ami most az életadó, elnyűhetetlennek hitt kék szalagunkkal, a Dunával történik. És abból kifolyólag velünk, mindannyiunkkal.

Hogyan tovább román energiapolitika?

De épp ilyen fontos egy koherens stratégia és a beruházások folytatása is.

Éppen ezért felmerül a kérdés, hogy mit kellene Romániának rövid, illetve hosszabb tennie, hogy elkerülhető legyen egy esetleges blackout; és mi lenne az az energiamix, ami a leginkább fenntartható lenne.

„A pillanatnyi helyzet legfontosabb tanulsága az kellene hogy legyen, hogy Románia villamosenergia-mixében fontos és nagy részaránya van az atomenergiának, illetve a vízienergiának.

Ezt mindenképpen érdemes felülbírálni, és elgondolkodni azon, hogy melyiknek milyen szerepet szánunk a jövőben, illetve hogyan alakítjuk ezeket a technológiákat” – mutatott rá a szakember.

„Erre szerintem fokozottan érdemes odafigyelni, és a következőkben – még ha csak hosszú távon is de – mindenképpen foglalkozni kell vele” – fogalmazta meg.

Kérdésünkre, hogy mi lenne az ideális energiamix Románia esetében, úgy felelt: ebből a szempontból szerencsés helyzetben vagyunk, Romániának nagyon egészséges energiamixe van. A már említett víz- és atomenergia mellett ott vannak a fotovoltaikus panelek, és a földgáz terén óriási lehetőség, hogy már jövőre elindulhat a fekete-tengeri kitermelés.

De a megújuló energiaforrások esetében ismételten fontosnak tartotta kiemelni a tárolókapacitások fejlesztésének a fontosságát.

És a villanyszámlánkkal mi lesz?

A jelenleg kialakult válsághelyzetben viszont az ország lakossága számára a legégetőbb kérdés az, hogy visszaköszön-e a villanyszámlánkból, hogy Románia nagyon drágán veszi az energiát az esti órákból, illetve ha visszaköszön, mikor esedékes a nagyobb számla, s mennyivel lesz megterhelőbb az amúgy borosnak számító mostani summánál.

„A lakossági villanyszerződések általában egyéves időtartamra vannak kötve. Azt már látjuk, hogy három-négy hónapja viszonylag magas árak vannak a nagykereskedelmi piacon. Ez még nem gyűrűzött be a kiskereskedelmi piacra, sem az ipar, sem a lakossági számlák esetében, de ha folytatódik ez a helyzet és nem oldódik meg viszonylag rövid távon a közép-keleti konfliktus, ami a magas földgáz és villamosenergia-árakat generálja – most már nem csak Európában, hanem máshol is a világon –, akkor előbb-utóbb érezhető lesz. Az, akinek ebben az időszakban jár le a szerződése és azt meg kell újítania, valószínűleg kap majd egy új ajánlatot a szolgáltatójától.

Ennek oka elsősorban, hogy a legtöbb szolgáltató hosszú távú szerzéseket köt, így ebben a pillanatban még a piacon levő ajánlatok nem tükrözik ezt a válsághelyzetet. Viszont ha ez a helyzet az idén nem oldódik meg, és egész évben ilyen magas árakat fogunk látni a piacon, akkor 2027-től már el fognak mozdulni ebből az 1,1–1,2 lejes kilowattóránkénti árról az ajánlatok a piacon.

És mi történik, ha nem? Drasztikus lehet a számlák értékének a növekedése, mint az ársapka tavalyi megszüntetése után? – kérdeztük meg a szakembertől.

Amikor egy évvel ezelőtt kivezették az ársapkát, amikor 68 baniról 1,2–1,3 lejre emelkedett a villamosenergia ára. Az valóban drasztikus volt. Mint mondtam, most vannak 1,1–1,2–1,3 lejes ajánlatok, tehát a tavalyi szinthez képest gyakorlatilag még nincs áremelkedés. Nem tartom ugyanakkor egyáltalán elképzelhetetlennek, hogy ezek az 1,2–1,3 lejes árak eltűnnek a piacról, ha a közel-keleti konfliktus az idén nem oldódik meg, és 2027-et is ugyanilyen geopolitikai körülmények között indítjuk” – vetítette előre a nem túl kecsegtető forgatókönyvet Nagy-Bege Zoltán.

Kérdésünkre, hogy ez nagyjából mekkora árszintet hozna, azt mondta, meglátása szerint 1,3–1,4 lejes szintig mehet el az ár, „annál magasabbra azért nem lehet számítani”.

korábban írtuk

Bușoi: egyelőre nem emelkednek az energiaárak, de a drága import költségei idővel megjelenhetnek a számlákban

Az energiavállalatok, amelyek jelenleg új szerződéseket kötnek, az elmúlt napokban nem jelezték, hogy árat emelnének.