Felfele hajthatja a lakossági energiaárakat is, ha tartósan elhúzódik a közel-keleti konfliktus
Fotó: Orbán Orsolya
Energiaválság, ellátási zavarok, blackout-veszély – csak néhány ama kifejezések közül, amelyek az elmúlt napokban meghatározzák a közbeszédet. És természetesen ott van a mindenkit foglalkoztató kérdés: mikor fog meglátszani az elmúlt időszak „felfordulása” a lakossági villanyszámlákban? Veszélyeztet-e drasztikus áremelés? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ Nagy-Bege Zoltán energiaügyi szakértővel, az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) korábbi alelnökével.
2026. augusztus 06., 19:032026. augusztus 06., 19:03
2026. augusztus 07., 15:442026. augusztus 07., 15:44
Nagyon erős, sőt fenyegetően hangzó szó az energiaválság, ezért elsőként azt siettük tisztázni Nagy-Bege Zoltán energiaügyi szakértővel, hogy valóban krízishelyzetről kell-e beszélni a szó szoros értelmében, vagy nem tartunk még ott. A jelenleg a Ciga Energy Rt. energiapiacokért és szabályzatokért felelős igazgatójaként tevékenykedő közgazdász szintén úgy látja, hogy korai még energiaválságról beszélni, de azért a szavai is egy igen súlyos helyzetet rajzolnak ki.
„Szerintem még korai olyan szintű energiaválságról beszélni, amilyent átéltünk 2021–2022-ben, de nem vagyunk már messze attól, hogy legalábbis ezt a régiót ahhoz hasonló helyzetben találjuk” – szögezte le a Krónikának a szakember.
Miközben az aszály miatti alacsony vízállás energiaválsággal fenyeget, Románia napközben olcsón exportálja az áramot, az esti csúcsidőszakban viszont drágán importálja.
Mint részletezte, az, amit a napokban élünk át, rátevődik egy, március óta tartó krízisre, ami igaz, hogy nem annyira súlyos, mint az ukrajnai háború kitörése után kialakult helyzet, de ha hosszabbra nyúló folyamat, egyre komolyabb gondok jelentkeznek.
„Magas árak vannak a rövid távú piacokon, ami azt jelzi, hogy a kínálati oldal szenved. Közben a kereslet a kánikula miatt elég nagy ebben az időszakban, akár az ipari, akár a háztartási fogyasztásról beszélünk. És akkor erre a konjunkturális sokkra, amit most a szárazság váltott ki, rátevődik a Romániában évek óta elmaradt vagy elhalasztott beruházások miatti strukturális válság, ami miatt nem vagyunk most száz százalékosan felkészülve erre a helyzetre, próbálunk improvizálni és megoldást találni” – fejtette ki a szakértő.
Példaként említette, hogy a kialakult helyzetben Ilie Bolojan miniszterelnök a fogyasztás csökkentését kérte, főként az esti órákban, amikor Románia importra szorul, az pedig jelenleg nem kevésbe kerül.
Kérdésünkre, hogy konkrétan milyen beruházások elmaradására vagy elhalasztására gondol, Nagy-Bege így fogalmazott:
„Most már egy évek óta tartó folyamatról beszélünk, ami nem csak Romániára, hanem az egész EU-ra jellemző, és amit zöld átállásnak neveztünk el. Ennek keretében Románia az elmúlt években leállított több szennyező erőművet, főleg hőerőműveket, a azén- és elavult gáztüzelésű erőműveket – ez vállalás volt.
Nagy-Bege Zoltán energiaügyi szakértő
Fotó: Facebook/MIÉRT Green Team
Ahogy Nagy-Bege is jelezte, a megújuló energiaforrások terén – ha nem is a várt ütemben, de – jobb lenne a helyzet, ám ott meg a tárolókapacitásokkal áll csehül Románia. Ráadásul a gáznál kevésbé kiszámítható energiaforrásokról – nap, szél – beszélünk.
Megállapodtunk az esti órákban történő önkéntes energiafogyasztás-csökkentésre vonatkozó intézkedésekről – jelentette be hétfőn Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, miután találkozott a nagy ipari energiafogyasztókkal.
A pillanatnyi helyzet súlyosságát firtató kérdésünkre az ANRE korábbi alelnöke felidézte: ő maga lassan húsz éve tevékenykedik az energetikai szektorban, és szinte nem volt olyan év, amikor ne merült volna fel a blackout fenyegetése. Ennek kapcsán leszögezte: a blackout egy olyan dolog, amire mindig fel kell készülni, mindig foglalkozni kell vele, ennek érdekében új erőművek épülnek, új hálózatokat alakítanak ki stb.
És – húzta alá Nagy-Bege az országos villamosenergia-rendszer központi irányító és felügyeleti egységének, az úgynevezett energiadiszpécsernek (románul Dispecerul Energetic Național – DEN) épp az a feladata, hogy valós időben összehangolja az áram termelését, szállítását és elosztását, biztosítva a folyamatos és biztonságos energiaellátást. Romániában ezt a feladatot a Transelectrica látja el.
„Emögött óriási erőfeszítés van a nap minden órájában és minden percében” – szögezte le.
A közép-európai ember kényelmi illúziójának végét jelzi mindaz, ami most az életadó, elnyűhetetlennek hitt kék szalagunkkal, a Dunával történik. És abból kifolyólag velünk, mindannyiunkkal.
De épp ilyen fontos egy koherens stratégia és a beruházások folytatása is.
Éppen ezért felmerül a kérdés, hogy mit kellene Romániának rövid, illetve hosszabb tennie, hogy elkerülhető legyen egy esetleges blackout; és mi lenne az az energiamix, ami a leginkább fenntartható lenne.
„A pillanatnyi helyzet legfontosabb tanulsága az kellene hogy legyen, hogy Románia villamosenergia-mixében fontos és nagy részaránya van az atomenergiának, illetve a vízienergiának.
Ezt mindenképpen érdemes felülbírálni, és elgondolkodni azon, hogy melyiknek milyen szerepet szánunk a jövőben, illetve hogyan alakítjuk ezeket a technológiákat” – mutatott rá a szakember.
A szárazság egyszerre fenyegeti a víz- és az atomenergiát
Fotó: Apele Române/Facebook
„Erre szerintem fokozottan érdemes odafigyelni, és a következőkben – még ha csak hosszú távon is de – mindenképpen foglalkozni kell vele” – fogalmazta meg.
Kérdésünkre, hogy mi lenne az ideális energiamix Románia esetében, úgy felelt: ebből a szempontból szerencsés helyzetben vagyunk, Romániának nagyon egészséges energiamixe van. A már említett víz- és atomenergia mellett ott vannak a fotovoltaikus panelek, és a földgáz terén óriási lehetőség, hogy már jövőre elindulhat a fekete-tengeri kitermelés.
De a megújuló energiaforrások esetében ismételten fontosnak tartotta kiemelni a tárolókapacitások fejlesztésének a fontosságát.
A jelenleg kialakult válsághelyzetben viszont az ország lakossága számára a legégetőbb kérdés az, hogy visszaköszön-e a villanyszámlánkból, hogy Románia nagyon drágán veszi az energiát az esti órákból, illetve ha visszaköszön, mikor esedékes a nagyobb számla, s mennyivel lesz megterhelőbb az amúgy borsosnak számító mostani summánál.
„A lakossági villanyszerződések általában egyéves időtartamra vannak kötve. Azt már látjuk, hogy három-négy hónapja viszonylag magas árak vannak a nagykereskedelmi piacon. Ez még nem gyűrűzött be a kiskereskedelmi piacra, sem az ipar, sem a lakossági számlák esetében, de ha folytatódik ez a helyzet és nem oldódik meg viszonylag rövid távon a közép-keleti konfliktus, ami a magas földgáz és villamosenergia-árakat generálja – most már nem csak Európában, hanem máshol is a világon –, akkor előbb-utóbb érezhető lesz. Az, akinek ebben az időszakban jár le a szerződése és azt meg kell újítania, valószínűleg kap majd egy új ajánlatot a szolgáltatójától.
Ennek oka elsősorban, hogy a legtöbb szolgáltató hosszú távú szerzéseket köt, így ebben a pillanatban még a piacon levő ajánlatok nem tükrözik ezt a válsághelyzetet. Viszont ha ez a helyzet az idén nem oldódik meg, és egész évben ilyen magas árakat fogunk látni a piacon, akkor 2027-től már el fognak mozdulni ebből az 1,1–1,2 lejes kilowattóránkénti árról az ajánlatok a piacon.
És mi történik, ha nem? Drasztikus lehet a számlák értékének a növekedése, mint az ársapka tavalyi megszüntetése után? – kérdeztük meg a szakembertől.
Amikor egy évvel ezelőtt kivezették az ársapkát, amikor 68 baniról 1,2–1,3 lejre emelkedett a villamosenergia ára. Az valóban drasztikus volt. Mint mondtam, most vannak 1,1–1,2–1,3 lejes ajánlatok, tehát a tavalyi szinthez képest gyakorlatilag még nincs áremelkedés. Nem tartom ugyanakkor egyáltalán elképzelhetetlennek, hogy ezek az 1,2–1,3 lejes árak eltűnnek a piacról, ha a közel-keleti konfliktus az idén nem oldódik meg, és 2027-et is ugyanilyen geopolitikai körülmények között indítjuk” – vetítette előre a nem túl kecsegtető forgatókönyvet Nagy-Bege Zoltán.
Kérdésünkre, hogy ez nagyjából mekkora árszintet hozna, azt mondta, meglátása szerint 1,3–1,4 lejes szintig mehet el az ár, „annál magasabbra azért nem lehet számítani”.
Az energiavállalatok, amelyek jelenleg új szerződéseket kötnek, az elmúlt napokban nem jelezték, hogy árat emelnének.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Várhatóan november 6-án, pénteken kapcsolják vissza az országos villamosenergia-rendszerre a cernavodăi atomerőmű 1-es reaktorát, amelynek újraindítását szerdán kezdték meg – közölte a Nuclearelectrica energetikai vállalat.
Románia visszacsúszott, Magyarország előrelépett az európai országokban regisztrált vásárlóerőt górcső alá vevő rangsorban.
A lakossági gázártámogatás jövő április elsején lejáró kormányzati támogatásának meghosszabbítását helyezte kilátásba Dumitru Chisăliță energiaügyi miniszter.
Luca Niculescu miniszterelnök kedd este közölte, hogy várhatóan 2027. január elsejétől indexálják a nyugdíjakat, a döntés azonban az ország költségvetési helyzetétől függ.
A jelenlegi 2699 lej nettó minimálbér egy két felnőttből és két gyermekből álló család méltó életviteléhez szükséges havi kosárérték 48,7 százalékát fedezi – irányította rá a figyelmet a szomorú valóságra az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).
A törvény értelmében kötelező lesz jövő évben emelni a nyugdíjakat – jelentette ki Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke hétfőn.
Keddtől a spanyolországi Valencia is szerepel a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér kínálatában, decemberben pedig további új járatok indulnak a Hargita és Kovászna megyében élők körében is nagy népszerűségnek örvendő légikikötőből.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) megkezdte az értesítések kiküldését az úgynevezett luxusadó kapcsán, amelyet a drága autók és ingatlanok tulajdonosaira vetnek ki.
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!