
Egyre nagyobb a szakadék a tanintézetek és egyetemek által nyújtott tudásanyag és a munkaerőpiaci igények között – figyelmeztetnek a szakemberek, akik szerint a romániai munkanélküliek 5 százaléka felsőfokú oklevéllel rendelkező fiatal, ráadásul a munkavállalók közül is csak kevesen tudnak elhelyezkedni a tanult szakmában.
2016. augusztus 09., 19:192016. augusztus 09., 19:19
A téma kapcsán a Mediafax hírügynökség egy kolozsvári lányt szólaltatott meg: Mădălina Toma a Babeş–Bolyai Tudományegyetem kommunikáció és közkapcsolatok szakán végzett tavaly, és mivel azóta sem sikerült munkát találnia az ágazatban, most fodrászként tevékenykedik. Mint rámutatott: az államvizsga után számos PR-céghez elküldte az önéletrajzát, de egyiknél sem alkalmazták, így a hobbijával próbált pénzt keresni, és átképezte magát, elvégzett egy fodrásziskolát Kolozsváron. A fiatal lány egy szalonban és otthon is dolgozik, de továbbra is küldözgeti az önéletrajzát PR-cégekhez, remélve, hogy eredetileg választott szakmájával is boldogulni fog.
Szakértők szerint a kolozsvári lány esete nem egyedi, hiszen az egyetemet végzetteknek már aggasztó százaléka nem kap munkát, illetve nem sikerül elhelyezkednie a választott ágazatban. Tincuţa Apăteanu, az oktatásügyi Edusfera egyesület alapítója a Mediafaxnak elmondta: ez főként annak tudható be, hogy a munkaerőpiaci elvárások egyre inkább eltérnek attól, mint amire a tanintézetek és a felsőoktatási intézmények felkészítik a fiatalokat. Szerinte ez nemcsak Romániára jellemző, hanem globális probléma. „Mostmár nagyjából minden ágazatban elvárás például, hogy az alkalmazott értsen az online felületek kezeléséhez, ehhez képest az egyetemeken még mindig nem tanítanak online kereskedelmet és marketinget vagy kibernetikai védelmet. Akik ilyesmihez értenek, azok magukat képezték ki különböző fórumokon\" – magyarázta a tanügyi szakember.
A Trendence Graduate Barometer elnevezésű nemzetközi felmérés – amelybe 24 országban közel ezer egyetemet, illetve több mint 280 ezer hallgatót vontak be – szerint a romániai egyetemisták közel 28 százaléka pénzügyi és üzleti szakon tanul, 23 százalékuk pedig mérnöki képzést választott. A diákok 13 százaléka valamilyen humán szakra iratkozott be, és alig 9 százalékuk folytat informatikai tanulmányokat, holott a munkaerőpiacon jelenleg az IT-szakemberek iránt a legnagyobb a kereslet.
A munkaadók számára ugyanakkor rendkívül fontos az idegennyelv-tudás is: az angol nyelv immár elengedhetetlen, a legtöbb álláshirdetés pedig ezen kívül még egy nyelv ismeretét írja elő, ehhez képest azonban a romániai egyetemisták 45 százaléka az angolon kívül nem beszél más idegen nyelvet. A felmérés arra is rávilágít, hogy a részt vevő országok közül Románia az egyetlen, ahol a hallgatók hajlandóak heti 40 órát dolgozni az első munkahelyükön, és az elvárások is itt a legalacsonyabbak, a fiatalok ugyanis megelégszenek az évi 7500 eurós bérrel. A diákoknak ugyanakkor 58 százaléka úgy véli, hogy az oklevél megszerzése után nehéz lesz munkát találnia.
A romániai egyetemek legnagyobb hiányossága, hogy nem nyújtanak gyakorlati képzést – véli Vlad Cherecheş, a hallgatói szervezeteket tömörítő országos egyesület (ANOSR) elnöke. A Mediafaxnak úgy nyilatkozott: az IT-szektorban viszonylag egyszerű a gyakorlatozás, hiszen rengeteg cég várja az egyetemistákat néhány hetes bedolgozásra, de más ágazatban nem ilyen egyszerű a helyzet. Cherecheş rámutatott: az is problémát jelent, hogy számos egyetemi szakon nem megfelelő a képzés, példaként a politikatudományt említette, ahol a végzettek nagy hányada szerinte egyszerűen nem tud elhelyezkedni.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
szóljon hozzá!