
Fotó: Mediafax
2009. november 11., 08:592009. november 11., 08:59
AKépviselőház tegnap jóváhagyta a kormány jogállására vonatkozó törvény módosítását, melynek értelmében ügyvivő kabinet is benyújthat a parlamentnek költségvetés-tervezetet. Amennyiben, mint az valószínűsíthető, a szenátus is rábólint a módosításra, elhárul a törvényi akadálya annak, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által megszabott december 10-i határidőre elkészüljön a költségvetés. Lakatos Péter RMDSZ-es honatya, a képviselőház költségvetési bizottságának tagja szinte biztosra veszi, hogy sikerül időben tető alá hozni a büdzsét.
„A Pénzügyminisztérium szakemberei a tervezetet nagyjából már előkészítették. A két választási forduló között el fogjuk tudni kezdeni tárgyalni a költségvetést, s legkésőbb karácsonyra el lesz fogadva. Ehhez természetesen fegyelmezettségre lesz szükség a honatyák részéről, de szerintem mindenki visszafogott és együttműködő lesz, mivel senki sem vállalhatja fel az időhúzás és az obstrukció ódiumát” – nyilatkozta Lakatos Péter.
Véleménye szerint nem okozhat gondot, hogy a tervezetet nem a törvényhozásban többségben levő pártok készítik, ugyanis a Parlament tetszése szerint módosíthatja azt. Lakatos Péter úgy véli, az országnak csak abban az esetben nem lesz időben költségvetése, ha a Boc-kormány nem terjeszti a törvényhozás elé a tervezetet.
| Juhász Jácint pesszimista |
Juhász Jácint, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdasági és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese úgy látja, nehezen lesz kivitelezhető egy olyan költségvetés, melyet ügyvivő kormány készít. „Ez az egész csak arra jó, hogy az IMF-nek befogjuk a szemét. Ez egy formai próbálkozás, de nem az a tartalmi dolog, amit a Valutaalap vár, nem egy válságkezelő program” – nyilatkozta a szakember, akinek kétségei vannak azt illetően, elfogad-e a nemzetközi pénzügyi szervezet egy ilyen tessék-lássék módon készült költségvetést.
Juhász Jácint szerint a költségvetés egy működőképes kormány által felvállalt program folyamodványa kellene hogy legyen, ám jelenleg ezen feltételek nem állnak fenn. „Nem álmegoldásokat kellene keresni. Egy gazdasági programot nélkülöző költségvetés eredményeként 2010-ben ugyanaz fog történni, mint az idén, vagyis semmi. Egy program nélküli költségvetés halálra van ítélve” – jelentette ki a dékánhelyettes.
| Lakatos Péter viszont bízik abban, hogy lesz költségvetés |
Mivel Traian Băsescu és Emil Boc is bejelentették, előbbi meghazudtolva egyik korábbi nyilatkozatát, hogy ha az IMF nem folyósítja a következő hitelrészletet, akkor nem lesz pénz az állami alkalmazottak bérére és a nyugdíjakra, a hitel elmaradása esetén a kormány más források után kellene hogy nézzen. A külföldi államadósság növelése nem járható út, szögezte le Juhász Jácint, ugyanis az ország leminősítése miatt a külföldi befektetési alapok el vannak tiltva a román állampapíroktól. Az sem valószínű, hogy a jegybank pénzkibocsátásba kezd, ez ugyanis elszabadítaná az inflációt. A leginkább járható út az lenne, ha a kormány a belső piacról venne fel hitelt, bankoktól vagy a lakosságtól.
„Egy ilyen intézkedésnek a gazdaság fizetné meg az árát, ugyanis az állam elvonná a bankok likviditását a vállalkozásoktól, melyek közül sokan amúgy is kritikus helyzetben vannak” – nyilatkozta Juhász Jácint.
„Ebben az évben nem lesz költségvetés” – véli Somai József, az Erdélyi Magyar Közgazdász Társaság tiszteletbeli elnöke. A nyugalmazott közgazdász szerint az elkövetkező két-három hét politikai kötélhúzással fog telni, a költségvetés másodlagos dolog az államelnök-választásra összpontosító pártok számára.
Somai József ugyanakkor bízik benne, hogy az IMF folyósítani fogja a hitelrészletet akkor is, ha a költségvetés nem készül el határidőre, mivel senkinek sem érdeke, hogy Románia még mélyebbre süllyedjen a válságban.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.