2010. március 24., 09:122010. március 24., 09:12
A döntést David Drummond, a Google jogi igazgatója jelentette be a cég blogján nyilvánosságra hozott közleményében. Amint arról beszámoltunk, a világ vezető keresőportálját üzemeltető Google január 12-én jelentette be, hogy meg fogja szüntetni a google.cn szűrését. A döntést azzal indokolta, hogy Kína szűkíti a véleményszabadság határait – a pekingi hatóságok öncenzúrára kényszerítették a céget kínai keresőportálján –, és támadások érték a Google, valamint más külföldi cégek kínai oldalait.
A kínai internetezők a google.cn helyett ezentúl a Hongkongban üzemeltetett google.com.hk oldalon vehetik igénybe a Google kereső szolgáltatásait. Az új hongkongi címről már szabadon használhatják a pekingi előírások miatt eddig cenzúrázott Google Search, Google News és Google Images keresőmotorokat.
A nem cenzúrázott szolgáltatások, például a Google Maps nem települ át Hongkongra. A Google közölte: azt akarja, hogy a világon minél több ember hozzáférhessen szolgáltatásaihoz, de a kínai hatóságok világossá tették, kínai keresőportálját a cég továbbra is csak öncenzúrát alkalmazva működtetheti. A szolgáltató tudatta: tisztában van azzal, hogy Peking, ha akarja, így is blokkolhatja a kínai felhasználók Google-hozzáférését.
| Egyre több amerikai vállalat érzi kényelmetlenül magát Kínában, mintha nem szívesen látott szereplők lennének az ázsiai országban – derült ki az ottani amerikai kereskedelmi kamara (AmCham) friss felméréséből. Az amerikai cégek úgy érzik, lépések történnek azért, hogy kiszorítsák őket az állami megrendelések hatalmas piacáról. Az amerikai vállalatokon kívül más nemzetközi cégek körében is mind borúlátóbb a hangulat. Az AmCham megállapította: egyelőre még nem olyan riasztó a helyzet, hogy az amerikai cégek a kínai piacról való távozást fontolgatnák. Egyre több vállalatnál gondolkodnak azonban stratégiájuk felülvizsgálatán. |
A Google nem vonul ki teljesen Kínából, folytatni szándékozik egyéb üzleti tevékenységeit, például a reklámiparban. A Google-nak a keresőmotoron és a reklámüzleten kívül elsősorban az Android mobiltelefonos operációs rendszerből és Chrome nevű böngészőjéből származik jövedelme Kínában, tavaly 300 millió dollár haszna volt kínai jelenlétéből. Az amerikai cég ezenkívül számos egyéb webszolgáltatást nyújt az ázsiai országban, közöttük van a Gmail levelezőrendszert.
Az internetes keresők 197 milliárd jüanos (288 milliárd dolláros) kínai piacán a Google részaránya 33 százalék, a legnagyobb szereplő a helyi Baidu kereső 63 százalékkal. A Google kivonulásával nem marad külföldi vállalat a 400 millió felhasználót számláló, naponta 250 ezerrel bővülő piacon. A kínai kormány ezek után, kizárólag helyi cégeken keresztül könnyebben ellenőrizheti az információáramlást a világhálón, a kínai internetezők viszont még jobban elszigetelődnének.
A washingtoni Fehér Ház eközben csalódottságának adott hangot a Google bejelentése miatt. „Csalódottak vagyunk amiatt, hogy a Google és a kínai kormány nem tudott megállapodni egymással, ami pedig lehetővé tette volna, hogy a Google folytassa kínai keresőmotorjainak működtetését a google.cn weboldalon. A Google szerint döntése a saját érdekét szolgálja” – jelentette ki Mike Hammer, Barack Obama elnök nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője, hozzátéve, hogy a Fehér Ház tiszteletben tartja a döntést.
A szóvivő emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok elkötelezett híve az internet szabadságának, és ellenzi a cenzúrát. Felidézte a Fehér Ház azon korábbi nyilatkozatait az ügyben, amelyek szerint az Egyesült Államok és Kína közötti kapcsolatok elég szilárdak ahhoz, hogy elviseljék ezt a nézeteltérést, de a két ország együttműködésének kiszélesítése érdekében Washington mindig nyíltan és őszintén fog beszélni Pekinggel nézeteltéréseikről.
A pekingi állami információs hivatal internetirodájának egyik tisztségviselője a Google döntésére reagálva kijelentette, hogy az amerikai szolgáltató „megszegte a kínai piacra való belépésekor tett írásbeli ígéretét” azáltal, hogy megszüntette kínai nyelvű keresőportáljának (google.cn) szűrését. Visszautasította a Google azon vádját, hogy Kína áll a cég internetes oldalai elleni kalóztámadások mögött. „Rendíthetetlenül ellenezzük a kereskedelmi ügyek átpolitizálását, valamint kifejezzük nemtetszésünket és felháborodásunkat a Google indokolatlan vádjai és viselkedése miatt” – jelentette ki a meg nem nevezett tisztségviselő, akit a Hszinhua hírügynökség idézett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok