2010. március 23., 09:432010. március 23., 09:43
A listát egy New York-i székhelyű intézet, az Ethisphere állította össze és tette közzé tegnap. Több mint 3 ezer vállalatot vizsgáltak a cég etikai színvonalát tükröző hét tényező alapján. További megkötés volt, hogy az éves forgalom elérje az 50 millió dollárt, az alkalmazottak száma pedig a százat. A bankok iránti bizalom erősen megingott a gazdasági válság folyamán.
Az egyik legnagyobb visszhangot – sokakban felháborodást – kiváltó téma az állami pénzből kisegített bankok vezető menedzsereinek busás javadalmazása volt. Szintén sokat ártott a bizalomnak a New York-i Nasdaq elektronikus tőzsde egykori igazgatója, Bernard Madoff több mint 20 éven át folytatott, 65 milliárd dolláros csalássorozata, melyet az üzletember 2008 decemberében ismert el.
A 2010-es százas listában újonc többek között a Ford, a L’Oreal és a szoftverek fejlesztésével foglalkozó Adobe Systems, kiesett azonban egyebek közt a BMW, az HSBC, a Marks&Spencer, a McDonald’s, a Toyota és az Unilever. Mint Alex Brigham, az Ethisphere ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, azok a vállalatok kerültek be az első százba, amelyeknél az etikai megfontolások központi szerepet játszanak a legmagasabb vezetői szinten.
A százas listán szereplő cégek meghatározó többsége amerikai, a bankok között viszont egyetlen amerikai vállalatot sem találni: ebben a szektorban a holland Rabobank, a brit Standard Chartered Bank és az ausztrál Westpac Banking Corporation jutott be az első százba.
Számítástechnikában az Adobe mellett a Hewlett-Packard, fogyasztói termékek gyártásában a francia L’Oreal mellet többek között a német Henkel, étel- és italgyártásban pedig többek közt a PepsiCo jutott be az elsők közé. További elismert cég a Caterpillar, a Google, a Royal Philips, az AstraZeneca, a Novo Nordisk, a Starbucks Coffee Company, az IKEA, a T-Mobile, a Vodafone Group és a UPS.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.