Nincs ok derűlátásra?

A júliusi vizsgálat során a ház azt a kérdést tette fel a felmérésbe bevont japán kötvénybefektetőknek, hogy szerintük a június végi uniós csúcstalálkozón felmerült tervek mérsékelik-e az euróövezeti adósságválsággal kapcsolatos aggodalmakat. A Barclays Research ismertetése szerint a válaszadóknak mindössze a 23,1 százaléka mondta azt, hogy „igen, valamelyest”, 65,4 százalék a „nem igazán” válaszlehetőséget jelölte be, további 7,7 százalék pedig azt, hogy „egyáltalán nem”.

A június végi uniós csúcstalálkozón egyebek közt felmerült, hogy az euróövezeti pénzügyi stabilitási mechanizmus (ESM) forrásait közvetlenül, vagyis a kormányok közbeiktatása nélkül fel lehetne használni a tagállamok bankjainak feltőkésítésére. Ez azt is jelentené, hogy a spanyol bankok tőkefeltöltésére szánt 100 milliárd eurós külső kölcsön nem duzzasztaná a spanyol államadósságot. Éppen a spanyol adósság várható meredek növekedésére hivatkozva az elmúlt időszakban több hitelminősítő is agresszív mértékben rontotta a spanyol szuverén adósosztályzatot.

Mindemellett az elképzelések szerint az ESM formális kölcsönök nélkül is beavatkozhatna az eurótagállamok elsődleges szuverén adósságpiacain, abból a meggondolásból, hogy így könnyebben és olcsóbban lehet csökkenteni a spanyol és olasz állampapírhozamokat, és elejét lehet venni annak, hogy e két országnak teljes körű mentőprogramokat kelljen összeállítani az IMF részvételével.

Más nagy londoni házak már azt modellezik, hogy az euróövezet felbomlása esetén a távozó országok új valutái milyen mértékben értékelődnének le, és ez milyen hatással lenne államadósság-rátáikra. A Capital Economics közgazdászai azt vették alapul, hogy az európeriféria folyómérleg-egyenlegeinek kiegyensúlyozásához milyen valutaleértékelődésre lenne szükségük az érintett országoknak. A ház becslései szerint Görögország és Portugália folyómérlegének kiegyensúlyozásához 40 százalék körüli, reálértéken mért leértékelődés kellene, Olaszország és Spanyolország esetében 30 százalékos árfolyamgyengülés tűnik szükségesnek. Írország folyómérlege most már többletben van, de a Capital Economics szerint az ír gazdaság külső versenyképességének helyreállításához is szükség lenne mintegy 15 százalékos leértékelődésre.  A ház szerint ilyen mértékű leértékelődések fenntarthatatlan szintre emelnék az euróban mint valutában jegyzett szuverén külső adóssághányadot.

A Capital Economics kimutatta, hogy az általa számolt valutaleértékelődés esetén Görögország államadósság-rátája a hazai össztermék (GDP) 250 százaléka fölé emelkedne, Portugália és Olaszország adósságrátája meghaladná a 175 százalékot, Spanyolország és Írország GDP-arányos szuverén euróadósság-hányada pedig jelentősen 100 százalék fölé nőne.