Továbbra sem sikerült megállapodásra jutniuk az eurózóna pénzügyminisztereinek a görög adósság kérdéséről – derült ki az eurócsoport hétfői tanácskozását követő sajtótájékoztatón.
2015. február 17., 19:222015. február 17., 19:22
Jeroen Dijsselbloem, az eurócsoport ülésein elnöklő holland pénzügyminiszter úgy fogalmazott: nincs egyetértés arról, hogyan változtassanak a Görögország megmentése érdekében kidolgozott reformprogramon, a legjobb pedig az volna, ha Athén az új kormány elképzeléseinek megfelelő intézkedések megvitatásáig a jelenlegi mentőprogram meghoszszabbítását kérné. Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős biztosa szerint ennek nincs is alternatívája.
Dijsselbloem aláhúzta: ez bizonyos mértékű rugalmasságot is lehetővé tenne, ám nyilvánvalóan kötelezettségvállalásokkal is járna. A holland pénzügyminiszter elmondta, hogy az elmúlt napokban a hitelező intézmények a görögökkel közösen áttekintették, hogyan áll a program végrehajtása, kiindulva abból, hogy a tervezett intézkedések 70 százaléka állítólag elfogadható Athén számára, és, hogy a maradék 30 százalékot hogyan lehet más intézkedésekkel kiváltani.
„Némi csalódottság volt érzékelhető az eurócsoportban ezeknek a megbeszéléseknek a kimenetele miatt” – számolt be az esti tanácskozásról Dijsselbloem, hozzátéve: nem sikerült megtalálni a közös nevezőt, hogy hogyan módosítsanak a programon. Jeroen Dijsselbloem közölte, hogy Görögország hitelezői készek, hogy folytassák a megbeszéléseket, ám Athénen múlik, hogy kéri-e a program meghosszabbítását. „Az eurócsoportban az az erőteljes vélemény alakult ki, hogy következő lépést Görögországnak kell megtennie” – magyarázta a tanácskozás elnöke.
Arra a kérdésre, hogy mi történik március 1-jén, miután a mentőprogram lejár, a holland pénzügyminiszter azt válaszolta, hogy minden finanszírozási nehézséggel szembesülő tagállam kérhet segítséget, de az valamilyen formában mindig pénz és ahhoz kapcsolódó feltételek párosításával érkezik.
Janisz Varufakisz görög pénzügyminiszter a tanácskozást követően elmondta: nincs kétsége afelől, hogy sikerül olyan egyezségre jutni, amely Európának is megfelel és Görögországnak is gyógyírt jelent. Arra a kérdésre, miért nem állapodtak meg, elmondta, alapvető nézeteltérés van a jelenlegi reformprogram sorsáról. „Szerintünk ezt a programot nem lehet sikeresen lezárni. Ez a probléma része és nem a megoldásé” – húzta alá Varufakisz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!