Továbbra sem sikerült megállapodásra jutniuk az eurózóna pénzügyminisztereinek a görög adósság kérdéséről – derült ki az eurócsoport hétfői tanácskozását követő sajtótájékoztatón.
2015. február 17., 19:222015. február 17., 19:22
Jeroen Dijsselbloem, az eurócsoport ülésein elnöklő holland pénzügyminiszter úgy fogalmazott: nincs egyetértés arról, hogyan változtassanak a Görögország megmentése érdekében kidolgozott reformprogramon, a legjobb pedig az volna, ha Athén az új kormány elképzeléseinek megfelelő intézkedések megvitatásáig a jelenlegi mentőprogram meghoszszabbítását kérné. Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős biztosa szerint ennek nincs is alternatívája.
Dijsselbloem aláhúzta: ez bizonyos mértékű rugalmasságot is lehetővé tenne, ám nyilvánvalóan kötelezettségvállalásokkal is járna. A holland pénzügyminiszter elmondta, hogy az elmúlt napokban a hitelező intézmények a görögökkel közösen áttekintették, hogyan áll a program végrehajtása, kiindulva abból, hogy a tervezett intézkedések 70 százaléka állítólag elfogadható Athén számára, és, hogy a maradék 30 százalékot hogyan lehet más intézkedésekkel kiváltani.
„Némi csalódottság volt érzékelhető az eurócsoportban ezeknek a megbeszéléseknek a kimenetele miatt” – számolt be az esti tanácskozásról Dijsselbloem, hozzátéve: nem sikerült megtalálni a közös nevezőt, hogy hogyan módosítsanak a programon. Jeroen Dijsselbloem közölte, hogy Görögország hitelezői készek, hogy folytassák a megbeszéléseket, ám Athénen múlik, hogy kéri-e a program meghosszabbítását. „Az eurócsoportban az az erőteljes vélemény alakult ki, hogy következő lépést Görögországnak kell megtennie” – magyarázta a tanácskozás elnöke.
Arra a kérdésre, hogy mi történik március 1-jén, miután a mentőprogram lejár, a holland pénzügyminiszter azt válaszolta, hogy minden finanszírozási nehézséggel szembesülő tagállam kérhet segítséget, de az valamilyen formában mindig pénz és ahhoz kapcsolódó feltételek párosításával érkezik.
Janisz Varufakisz görög pénzügyminiszter a tanácskozást követően elmondta: nincs kétsége afelől, hogy sikerül olyan egyezségre jutni, amely Európának is megfelel és Görögországnak is gyógyírt jelent. Arra a kérdésre, miért nem állapodtak meg, elmondta, alapvető nézeteltérés van a jelenlegi reformprogram sorsáról. „Szerintünk ezt a programot nem lehet sikeresen lezárni. Ez a probléma része és nem a megoldásé” – húzta alá Varufakisz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!