Nincs kolbászból a kerítés Németországban sem

A német munkaügyi hivatal (BA) vizsgálata alapján a dél- és délnyugat-európai – görög, olasz, spanyol, portugál – bevándorlók körében ugyanez az arány jóval kisebb, 25,4 százalékos, valamennyi németországi munkavállalót együttvéve pedig csupán 19,7 százalékos. Alacsony keresetű munkavállalónak számít, akinek a bruttó havi fizetése nem éri el a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók összességét jellemző, jelenleg 1926 eurót kitevő úgynevezett kereseti medián (középérték) kétharmadát.

A BA egy parlamenti képviselő, Sabine Zimmermann felkérésére készítette az elemzést. A vizsgálat eredménye „a német munkaerőpiaci politika szegénységi bizonyítványa\" – nyilatkozott a politikus a felmérésről elsőként beszámoló SWR regionális közszolgálati műsorszóró társaságnak. A BA adatai azt mutatják, hogy a közép-és kelet-európai uniós társállamokból érkező munkavállalókat hátrányos megkülönböztetés, „rendszerszerű diszkrimináció\" éri – mondta a szociáldemokratáktól balra álló Baloldal frakciójának helyettes vezetője.

„Javítani kell egyebek között a szakmai képesítések elismerésének rendszerén, mert általános jelenség, hogy a térségből érkező bevándorlók nem találnak a képzettségüknek megfelelő állást, és például orvosi diplomával csak taxisofőrként tudnak elhelyezkedni” – mutatott rá az ellenzéki politikus, hozzátéve, hogy a tartományi szintű, sok elemében széttartó szabályozás helyett egységes, szövetségi szintű rendszert kell kialakítani a diplomák elismerésére.

„A bevándorlásról szóló diskurzus témája azonban nem a konkrét és megoldható feladatok sora, hanem a szociális turizmus, holott semmilyen adat nem utal arra, hogy tömegesen érkeznének bevándorlók a közép- és kelet-európai térségből munkavállalás helyett a szociális segélyek megszerzésére pályázva” – emelte ki Sabine Zimmermann. Mint ismeretes, a munkaerő-piaci korlátozások feloldása óta Németországban folyamatos a politikai vita a bevándorlókról.