Németországban az Európai Unióhoz 2004 óta csatlakozott közép- és kelet-európai államokból érkező munkavállalók többsége, 53 százaléka a legalacsonyabb fizetésű rétegbe kerül egy szerdán ismertetett felmérés szerint.
2014. február 12., 17:492014. február 12., 17:49
A német munkaügyi hivatal (BA) vizsgálata alapján a dél- és délnyugat-európai – görög, olasz, spanyol, portugál – bevándorlók körében ugyanez az arány jóval kisebb, 25,4 százalékos, valamennyi németországi munkavállalót együttvéve pedig csupán 19,7 százalékos. Alacsony keresetű munkavállalónak számít, akinek a bruttó havi fizetése nem éri el a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók összességét jellemző, jelenleg 1926 eurót kitevő úgynevezett kereseti medián (középérték) kétharmadát.
A BA egy parlamenti képviselő, Sabine Zimmermann felkérésére készítette az elemzést. A vizsgálat eredménye „a német munkaerőpiaci politika szegénységi bizonyítványa\" – nyilatkozott a politikus a felmérésről elsőként beszámoló SWR regionális közszolgálati műsorszóró társaságnak. A BA adatai azt mutatják, hogy a közép-és kelet-európai uniós társállamokból érkező munkavállalókat hátrányos megkülönböztetés, „rendszerszerű diszkrimináció\" éri – mondta a szociáldemokratáktól balra álló Baloldal frakciójának helyettes vezetője.
„Javítani kell egyebek között a szakmai képesítések elismerésének rendszerén, mert általános jelenség, hogy a térségből érkező bevándorlók nem találnak a képzettségüknek megfelelő állást, és például orvosi diplomával csak taxisofőrként tudnak elhelyezkedni” – mutatott rá az ellenzéki politikus, hozzátéve, hogy a tartományi szintű, sok elemében széttartó szabályozás helyett egységes, szövetségi szintű rendszert kell kialakítani a diplomák elismerésére.
„A bevándorlásról szóló diskurzus témája azonban nem a konkrét és megoldható feladatok sora, hanem a szociális turizmus, holott semmilyen adat nem utal arra, hogy tömegesen érkeznének bevándorlók a közép- és kelet-európai térségből munkavállalás helyett a szociális segélyek megszerzésére pályázva” – emelte ki Sabine Zimmermann. Mint ismeretes, a munkaerő-piaci korlátozások feloldása óta Németországban folyamatos a politikai vita a bevándorlókról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!