Nicușor Dan szerint hétfőre készülhet el a kormányprogram
Fotó: presidency.ro
Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő, akinek múlt hétfői államelnöki beiktatása óta ez volt az első sajtótájékoztatója a Cotroceni-palotában.
2025. június 04., 10:392025. június 04., 10:39
2025. június 04., 11:482025. június 04., 11:48
Nicușor Dan elmondta, a kormányalakítás kapcsán kedden egyéni megbeszéléseket folytatott a nyugatbarát pártok képviselőivel.
„A múlt hét óta egy munkacsoport dolgozik a deficit kérdésén. A kormányalakítási munkacsoport megkezdte munkáját. Szeretnénk, ha hétfőre elkészülne a kormányprogram első tervezete, és onnantól kezdődik a kormányalakításról szóló egyeztetés. Üdvözlöm az összes párt, a PSD, a PNL, az USR, az RMDSZ és a kisebbségek készségét arra, hogy ebben a szakaszban részt vegyenek a kormányalakítási folyamatban” – jelentette ki az államfő. A miniszterelnök-jelölt vagy a tárcavezetők személye kapcsán hozzátette:
Ami a hiányt illeti, emlékeztetett, van egy munkacsoport, amelyet múlt héten hoztak létre, és minden nap dolgoznak.
„Az első tervezetet csütörtökön szándékoznak bemutatni a pártok vezetőségének. A politikai vita onnan indul majd” – fejtette ki Dan.
És komolyan gondoljuk mind a hiány csökkentését, mind az Európai Bizottsággal és a pénzügyi szférával, a befektetőkkel való kapcsolatunkat” – szögezte le az államfő.
Újságírói kérdésre a pizzaevéshez hasonlította a kialakult hiányt:
„Az elmúlt néhány évben történt viszont egy jó dolog, 26 százalékról 30 százalékra nőttek a GDP-arányos bevételek. Amint erősítjük az ANAF-ot, visszaszorítjuk az adóelkerülést, ez az arány növekedni fog. A probléma az, hogy az állami kiadások túlságosan megnőttek, és ezt ki kell igazítanunk” – szögezte le Nicușor Dan.
A deficitcsökkentő intézkedéseket firtató újságírói kérdésre azt mondta, nem jött még el az a pillanat, amikor ki lehetne mondani, hogy valamiben sikerült volna megállapodni.
„Nagyon sok lehetőség van terítéken. Egy olyan sem került szóba, amely kapcsán konszenzus lenne. Ez is a csomag egyik intézkedése. Nem erősíthetem meg a 2500 lejes küszöböt sem. Ez egy folyamatban levő egyeztetés”.
Egy újságíró arra is rákérdezett, hogy számára mit jelent az, hogy „nagy nyugdíj”.
„Nem tudom megmondani. Mit jelent a »nagy«? A 10 000 lejes nyugdíj nagy nyugdíj. Azt mondtam az adózásról, hogy addig nem nyilatkozom, amíg nem állapodunk meg erről a csomagról” – szögezte le.
A 10 000 lejnél nagyobb nyugdíjak esetleges megadózása kapcsán azt mondta, hogy ez is egy terítéken levő intézkedés.
Amikor pedig arról kérdezték, hogy mikortól nem fogják beleszámítani a deficitbe a védelmi kiadásokat, így válaszolt:
Másrészt ezt a hiányt valahonnan, hitelfelvételből finanszírozni kell. Még ha ezek az összegek nem is esnek bele a 3 százalékos célba, akkor is hitelből kell finanszírozni”.
Közölte, hogy az új kormány megalakulása és a deficitcsökkentő intézkedések kidolgozása után az igazságszolgáltatásra fog összpontosítani. Azt is bejelentette, hogy tárgyalni fog az ügyészségek vezetőivel.
Nicușor Dan úgy gondolja, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) élére új civil igazgatót kell kinevezni, és nagy valószínűséggel a Külső Hírszerző Szolgálat (SIE) élére is új vezető kerül. Kijelentette, hogy ki fogja értékelni a kormányőrség (SPP) jelenlegi igazgatója, Lucian Pahonțu tevékenységét is a kormányalakítás és a költségvetéssel kapcsolatos problémák megoldása után. „A személyes biztonságomért és az elnöki hivatal biztonságáért felel, és nyilvánvalóan együtt kell dolgoznunk” – mondta az államfő Pahonțuról.
Mivel az adócsalás nemzetbiztonsági kérdés, foglalkozniuk kell vele, és információkat kell találniuk erről a problémáról, de a szerepüknek meg kell állnia abban, hogy ezeket az információkat az ANAF és az ügyészek rendelkezésére bocsátják. A SRI civil igazgatójának ez lehet a fő feladata. Ne jussunk el oda, hogy a szolgálatok a szükségesnél jobban beavatkozzanak” – válaszolta arra a kérdésre, amely a szolgálatoknak az adócsalás elleni küzdelemben való szerepét firtatta.
A közigazgatási átszervezés témája is terítékre került a sajtótájékoztatón, aminek kapcsán az államfő leszögezte: erre 2028 előtt nem kerülhet sor, hiszen négy évre megválasztott polgármesterek, tanácsosok vannak. Ám meglátása szerint 2027-ig el kell gondolkodni a témán.
„A következő időszakban beszélhetünk a közigazgatási egységek és megyei közgyűlések konkrét tevékenységének korlátozásáról” – tette hozzá.
„Nem, mostanáig a deficittel és a kormánnyal, valamint a külföldi kötelezettségekkel foglalkoztam” – felelte, jelezve, hogy a kormányalakítás 1–3 hetet vesz igénybe, és azt követően az igazságszolgáltatás mellett fontos kérdés lesz.
„A 2024-es elnökválasztás érvénytelenítése után az Egyesült Államok némileg bizalmatlan volt Romániával szemben, de ezzel kapcsolatban nem hangzottak el hivatalos jelzések, állásfoglalások” – mutatott rá az államfő. Nicușor Dan szerint mostanra „nagyjából sikerült túllépni ezen a bizalmatlanságon”, és a két ország közötti stratégiai partnerség keretei között folytatódnak a tárgyalások, több szinten.
„Egy esetleges magas szintű látogatást technikai egyeztetéseknek kell megelőzniük” – tette hozzá.
Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!