
Fotó: MTI
Bíró Gáspár, a Magyar Turizmus Zrt. kolozsvári külképviseletének vezetője elmondta, tavaly megduplázódott az addigi évekhez képest a Romániából Kelet-Magyarországra érkező szállóvendégek száma, a térség ugyanis rendkívül színes és izgalmas kínálattal várja a látogatókat. Az egyre növekvő romániai érdeklődés többek között annak tudható be, hogy Kelet-Magyarország földrajzilag és kulturális szempontból is közel áll Romániához, ezenkívül az Alföld régiói jobb minőségű és jutányosabb turisztikai szolgáltatásokat kínálnak a nyaralni vágyóknak, mint Románia. „Történelem és kultúra, lovaglás és gyógyító vizek, finom ételek és italok, puszták és palotás városok együtt találhatók meg ebben a régióban” – mutatott rá. Turisztikai vonzerő szempontjából kiemelten fontos a magyar gasztronómia, a sokféle hungarikum (eredetvédelem alá sorolt termék, mint például a híres halászlé, a kecskeméti pálinka, a csabai, gyulai kolbász, a halasi csipke stb.).
A térség turisztikai kínálatában előkelő helyet foglalnak el a gyógyfürdők, strandok, élményfürdők, aquaparkok (például a híres hajdúszoboszlói gyógy- és strandfürdő, vagy a debreceni gyógy- és fürdőközpont). Európa hévizekben igen gazdag térsége ez, ahol a fürdőkultúra hagyományai a török időkig nyúlnak vissza. A fürdők egyre gazdagabb spa (gyógyító és wellness) szolgáltatásokkal hívják a látogatókat, az „Alföld Spa” pedig a gyógyító vizeket és szolgáltatásokat a „pusztai romantikával”, a kisvárosok, falvak és tanyák hagyományaival és kultúrájával kiegészülve várja a vendégeket. Ugyanakkor egy-egy tájegység sajátos ízvilágának és különleges termékeinek megismerése is élményforrás lehet. Szállást minden árkategóriában kínálnak a kelet-magyarországi turisztikai szolgáltatók – szállodák, panziók, apartmanok várják a romániai vendégeket, és a Világörökség részét képező Hortobágyon egyre több szálloda szakosodik konferenciaszervezésre – hangzott el. A turisztikai vonzerővel bíró tényezők közé sorolják azt is, hogy az alföldi városok kulturális rendezvényeknek, fesztiváloknak, szabadtéri színházaknak (Szegedi Szabadtéri Játékok, Gyulai Várszínház) és nagyszabású gasztronómiai fesztiváloknak, halászléfőző népünnepélyeknek adnak otthont.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?