Nemet mondott a bukaresti kormány az IMF-nek

Victor Ponta miniszterelnök a hitelezőkkel folytatott utolsó tárgyalási forduló után megtartott hétfői sajtótájékoztatóján elmondta, valóban nincs szándéknyilatkozat, a készenlétihitel-megállapodás azonban ettől még érvényben marad, a felek pedig a két vitatott kérdésben áprilisban folytatják a tárgyalásokat.

Ponta hangsúlyozta, Románia valamennyi egyéb feltételt teljesítette. A kormányfő ugyanakkor azt is kiemelte, hogy a román gazdaság jelenleg a térségben a legstabilabb, és Bukarest az állami vállalatok hatékonyságának növelése terén is jelentős előrelépéseket tett.

Mint ismeretes, a nemzetközi trojka képviselői január 27-én érkeztek Romániába felülvizsgálati látogatásra, amelyre azért került sor, mert Románia 2013-ban kétéves elővigyázatossági hitelszerződést kötött az IMF-fel. Ennek értéke 4 milliárd euró, amiből 2 milliárdot az Európai Bizottság biztosít.

A hitelezők legutóbb tavaly júniusban jártak Bukarestben hasonló felülvizsgálaton, s akkor is szándéknyilatkozat nélkül hagyták el az országot, miután a kormány jelezte, jóváhagyásuk nélkül is öt százalékponttal csökkenti a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási hozzájárulás mértékét, így Románia nem hívhatta le a soron következő hitelrészletet. A trojka januári látogatásán kizárólag az idei évi állami költségvetés volt a téma, akkor viszont a felek egyetértettek a főbb sarokszámokban.

Románia 2013-ban két éves elővigyázatossági hitelszerződést kötött az IMF-fel. Ennek értéke 4 milliárd euró, amiből 2 milliárdot az Európai Bizottság biztosít. Az országnak 2009 óta ez a harmadik hitelszerződése, a két utolsóból viszont nem használt el részleteket, mert nem volt szüksége erre, így a soron következő hitelrészlet jóváhagyásának késése nem érinti kedvezőtlenül.

Nemet mondanak a gázáremelésre

Mint Victor Ponta elmondta, az IMF és az Európai Bizottság azt kérték, hogy a lakossági és a hőerőművek által fizetett földgáz árát áprilistól liberalizálják, ami pedig azt jelentené, hogy a jelenlegi megawattóránkénti 53,5 lejről 62 lejre drágulna a gáz.

A kormány azonban elutasította ezt, hangsúlyozva, az intézkedés nem fenntartható, sem a lakosság, sem a hőerőművek nem tudnák elviselni a gázár emelését, és azt kockáztatnák, hogy hosszú távon újabb adósságok keletkeznek.

Amint arról több ízben is írtunk, a bukaresti hatóságok 2012-ben állapodtak meg a nemzetközi hitelezőkkel arról, hogy 2018 végéig mind a lakossági, mind az ipari fogyasztók esetében liberalizálják a belföldi kitermelésű gáz árát. Az akkori ütemterv szerint tavaly október 1-jétől három, januártól két, áprilistól ismét kettő, júliustól pedig további három százalékkal emelkedett volna a lakossági gázár Romániában.

Csakhogy a Ponta-kormány tavaly szeptemberben rendeletet fogadott el arról, hogy 2016 júliusáig befagyasztja az energiahordozó árát, mivel az elmúlt két évben a gáz fogyasztói ára 16 százalékkal emelkedett, az átlagbér viszont csökkent. A parlament által később megszavazott jogszabály ugyanakkor 2021 júliusáig kitolta a hazai kitermelésű gáz árának liberalizációját mind a lakossági, mind az ipari fogyasztók esetében.

Más megoldást keresnek

Az energetikai vállalatok „masszív és radikális” átszervezése kapcsán eközben a Ponta-kabinet úgy véli, nem ez mentené meg az ágazatot, sőt jelentősen csökkentené annak fontosságát. „Remélem, megállapodásra jutunk, de Románia érdekében. Egyetértünk a hatékonyságot célzó intézkedésekkel, de nem fogadunk el olyan lépéseket, amelyek ennek az energetikai biztonságunk szempontjából igen fontos ágazatnak az eltűnéséhez vezetnének, illetve akadályoznák bizonyos régiók, Elsősorban Hunyad és Gorj megye gazdasági és társadalmi fejlődését” – fogalmazott hétfőn a miniszterelnök.

Az elmúlt időszak béremelés-követelései kapcsán viszont arra kérte a szakszervezeti vezetőket, hogy szó sem lehet nagyobb fizetésekről, az intézkedés ugyanis a két vállalat bezárását eredményezné.

Az Olténia Energetikai Komplexum jelen pillanatban az országban kitermelt lignit 95 százalékát biztosítja, ami pedig a belföldi villanyáram-szükséglet 30 százalékának előállításához elegendő. A vállalatnak közel 19 ezer alkalmazottja van.

A Vajdahunyadi Energetikai Komplexumnak mintegy 6500 munkavállalója van, akik összesen négy bányában – Lónyaytelep, Livazény, Lupény, Zsilyvajdejvulkán –, továbbá két hőközpontban dolgoznak – 2013-ban ezek biztosították az ország energiaszükségletének a mintegy 7 százalékát.

A kormány és a nemzetközi hitelezők képviselői végül abban állapodtak meg, hogy áprilisban, amikor az IMF-küldöttség ismét visszatér, a Ponta-kabinet saját elképzelést mutat be, és olyan fenntartható tervet dolgoz ki, amely a szociális szempontokat is figyelembe veszi.

Ponta: a kormány dolga az áfacsökkentés

A Nemzetközi Valutaalap, az Európai Bizottság és a Világbank soha nem fog beleegyezni az általános forgalmi adó (áfa/TVA) csökkentésébe, de a gazdaság- és adópolitikai döntések kizárólag a kormány hatáskörébe tartoznak – jelentette ki hétfőn Victor Ponta kormányfő, miután tárgyalt a trojka képviselőivel. „Ők csak azért jönnek, hogy lássák, Románia tartja-e magát a megállapított deficitcélhoz, és betartja-e az európai fegyelmet. A gazdaságpolitikát mi csináljuk, nem ők. Ők csak javasolnak bizonyos dolgokat, de a döntés a miénk, mert mi felelünk az emberek előtt” – fogalmazott a miniszterelnök az áfacsökkentést firtató újságírói kérdésre. Amint arról korábban beszámoltunk, Ponta nemrég arról beszélt, hogy a kormány 2016 januárjától vagy biztonyos termékek áfáját csökkenti, vagy pedig 3 százalékponttal a jelenlegi 24 százalékról 19 százalékra mérsékli az adó mértékét.