Nemet mondanak a helyi adók emelésére

A jogszabálytervezet szerint a helyi önkormányzatok továbbra is háromévente egyszer indexálhatják az infláció függvényében a helyi adók és illetékek szintjét, amennyiben viszont a pénzügyminisztérium tervei bekerülnek az adótörvénykönyvbe, többé nem a kormány szabná ezt meg, hanem maguk a közgyűlések, amelyek ehhez a szinthez képest minden évben 50 százalékig terjedő mértékkel növelhetik az értéket a most hatályos 20 százalékhoz képest. A dokumentum arra is kitért, hogy a „környék sajátos körülményei” függvényében lehet emelni az adót.

Amint arról korábban beszámoltunk, a Ponta-kormány a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselőivel folytatott tárgyalások után kiadott szándéknyilatkozatban a tavalyi év végén vállalta, hogy a magánszemélyek vagyonadójának a szintjét a helyi önkormányzatok saját hatáskörben növelhetik majd, annak érdekében, hogy ezáltal vissza lehessen szorítani az adósságok felhalmozódását, és a helyi szintű deficit kialakulását.

A Krónika által megkeresett polgármesterek azonban a jelenlegi gazdasági körülmények között nem tartják jó megoldásnak az adóemelést, mert ugyan valóban szükségük lenne a többletbevételekre, azzal is tisztában vannak, hogy a lakosságot nem lehet még nagyobb adókkal terhelni.

Szatmár: hallani sem akarnak róla

Például a Szatmár megyei polgármesterek hallani sem akarnak a helyi adók emeléséről. „Szó sem lehet ilyesmiről” – válaszolt röviden kérdésünkre Dorel Coica szatmárnémeti elöljáró, aki szerint ugyan lenne mit kezdenie az önkormányzatnak a pluszpénzekkel, azonban úgy vélte, nem ezen az áron kell a büdzsét növelni.

Hasonlóképpen vélekedik Kovács Jenő nagykárolyi polgármester is, aki a Krónikának kijelentette: esze ágában sincs adót emelni sem magánszemélyek, sem cégek esetében. „Egyszerűen nem értem, a kormány hogy képzel ilyesmit” – adott hangot felháborodásának Kovács, aki szerint így is épp elég magasak ahhoz az adók, hogy az emberek jelentős részének gondot okozzon a kifizetésük, ezért nem lehet tovább növelni őket

Bihar: az autonómia jó, adóemelés nem kell

„Kizárólag az önkormányzatok autonómiáját tudom támogatni, de nem adóemelések, hanem a rugalmasság szempontjából. Nagyváradnak nincs szüksége a közteher növelésére, ugyanakkor az ingatlanjaikat elhanyagoló tulajdonosok adóit megdupláznám, és nem azért, hogy plusz pénzt hajtsunk be, hanem azért, hogy valahogy változtatásra bírjuk őket” – szögezte le eközben megkeresésünkre Ilie Bolojan, Nagyvárad polgármestere.

Meglátása ugyanakkor, hogy egy választási év populista kampánya során minden népszerűtlen intézkedést vissza fognak vonni, nyilatkozat szintű, egyik-napról a másikra változó elképzelésekről pedig nincs értelme beszélni.

Török László, Nagyszalonta RMDSZ-es polgármestere eközben látszatintézkedésnek tartja az elképzelést, azt pedig nem támogatja, hogy az ország gazdasága koncepció hiányában csak adóemelésből álljon.

„Az önkormányzatokra hárítják át a felelőséget, mondván: ha te nem emelsz, nem is lesz pénzed. Pedig ennek egy kompakt, oda-vissza működő rendszernek kellene lennie. Az önkormányzat struktúrájában szenved, ez a módosítás pedig nem oldja meg a gondjait. A nagyszalontai hivatal nem is fog az adóemelés pártjára állni, nem fogjuk javasolni” – szögezte le a hajdúvárosi elöljáró.

Maros: a lakosság fizetőképessége véges

Nem látnak különösebb lehetőséget az esetleges törvénymódosításban a Maros megyei kisebb városok polgármesterei. Mind Szováta, mind Erdőszentgyörgy elöljárója úgy véli, bár az önkormányzatnak jól jönne a pluszjövedelem, kár lenne újabb terhet róni a lakosságra.

„Csínján kell bánni az efféle lehetőséggel, hisz a szovátaiak fizetőképessége véges. Minél nagyobb az adó, annál nehezebb begyűjteni. Ezért már most kijelenthetem: nálunk száz százalék, hogy nem lesz ötvenszázalékos adóemelés” – nyilatkozta lapunknak Péter Ferenc, a sóvidéki fürdőváros polgármestere.

Erdőszentgyörgyi kollégája, Csibi Attila is osztja a véleményét, mondván, hogy a jelenlegi adókat is nehéz begyűjteni. A Küküllő-menti településen az elmúlt években mintegy 80 százalékban sikerült behajtani az adókat, a különböző bírságoknak viszont csak a fele jutott az önkormányzati kasszába. „Bár nem én döntök, hanem a tanácsosi testület, úgy vélem, mi azért vagyunk, hogy próbáljunk könnyíteni az emberek életén” – fejtette ki Csibi.

Hargita: így is nehéz a behajtás

Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere a híradásokból hallott az adótörvénykönyv helyi adókra vonatkozó előírásainak módosítási terveiről, de az egészet aberrációnak tartja.

„Csak megnyomorítanák az embereket és a helyi önkormányzatokat. Egyetlen beruházást sem lehet befejezni, mert a megígért pénzek nem jönnek időben Bukarestből, e helyett inkább arra ösztönöznek, hogy a helyi autonómia alapján az önkormányzatok hajtsanak be még nagyobb összeget az adófizetőktől. Ha rosszindulatú akarok lenni, azt kell mondanom, hogy nincs pénz az állami költségvetésben, ezért ehelyett inkább az önkormányzatokat terhelik azzal, hogy lehetőséget biztosítanak a helyi adók és illetékek mértékének emelésére. Három éve nem emeltünk adót, nem is akarunk, hiszen amúgy sincs munkalehetőség a környéken, így pénzük sincs az embereknek” – fogalmazott Albert Tibor.  

Volt csíki polgármester, aki – tervezetről lévén szó – nem kívánta kommentálni az adótörvénykönyv helyi adókra vonatkozó módosítási terveit. Mások kivitelezhetetlennek tartották a tervezetet, mert szerintük így is megterhelés az adók és illetékek beszedése.

Nem emelnek Kovászna megyében sem

Nem tervez adóemelést a sepsiszentgyörgyi önkormányzat sem. Sztakics Éva alpolgármester lapunk megkeresésére elmondta, mire a városháza gazdasági szakembereivel elemezni tudták volna az adótörvénykönyv kormány által tervezett módosításait, azokat már le is vették a pénzügyminisztérium honlapjáról.

„A kormány által előírt határértékeket kötelesek vagyunk betartani, de különben tartjuk magunkat a korábbi terveinkhez, vagyis jövőre adócsökkentést helyeztünk kilátásba. A kormány által kilátásba helyezett ingatlanadó-növelés elenyésző többletbevételt jelentene a helyi költségvetésben, ezért nincs sok értelme ráterhelni a lakosságra” – fogalmazta meg az alpolgármester.

Mint arról beszámoltunk, Sepsiszentgyörgyön korábban bejelentették, hogy az önkormányzat RMDSZ-es frakciója egy tervezetet készít elő, amely a magánszemélyeknek jövőre 5-10 százalékos ingatlanadó-csökkentést ír elő. Ugyanakkor idén újraosztották a város adózási övezeteit, arra hivatkozva, hogy az elmúlt évek korszerűsítései következtében sokat javult az infrastruktúra, ezzel viszont a sepsiszentgyörgyiek egy része magasabb besorolásba került. Az ellenzék szerint ez valójában bújtatott adóemelést jelent, a városvezetők szerint viszont ezt a jövő évre tervezett 5-10 százalékos csökkentéssel kompenzálják.

„Adóemelésre lenne igény, hiszen az önkormányzatok alig kapnak támogatást a kormánytól beruházásokra, fejlesztésekre, ám a megemelt adót nem lenne, kitől behajtani” – fogalmazta meg eközben a Krónikának Fodor István. Bodok község polgármestere leszögezte, hiába növelik a helyi adókat, hiszen azt jelenleg sem tudják az emberek befizetni.

„Bodokon az ásványvíz-palackozó csődbe jutott, mindössze két cég működik, egy szállítóvállalat és egy pékség. Kevés a vállalkozás, kevés az alkalmazott, a visszaosztott jövedelemadóra sem számíthatunk, de a földművelésből, állattenyésztésből tengődő emberekre sem róhatunk nagyobb adóterheket” – részletezte a gondokat az elöljáró. Hozzátette, a községben szinte minden fejlesztést európai uniós pályázatokból valósítottak meg.

Elutasítás Kolozs megyében is

A Kolozs megyei önkormányzatok vezetői sem fogadták kitörő lelkesedéssel a kormány törvénytervezetét, amellyel rájuk bíznák a helyi adó megemelését. „Örülünk a lehetőségnek, de nem fogunk élni vele” – szögezte le megkeresésünkre Póka András György, Kalotaszentkirály polgármestere.

Kérdésünkre elmondta: az önkormányzati autonómia elvét követve akár jónak is lehetne nevezni a törvénytervezetet, azonban gyakorlati haszna semmi nincs. „Ehhez a javaslathoz össze sem kellett volna ülnie a kormánynak” – vélte az elöljáró. Hozzáfűzte: ráadásul annyira ostoba a kormány önkormányzati támogatás politikája, hogy kevesebb támogatást nyújt azoknak a településeknek, amelyeknek többletbevételük van. Ezért szerinte adóemelés szóba sem jöhet.

„Ilyen erőfeszítéseket ne teszünk csak azért, hogy több pénz maradjon a kormánynál és kizsákmányoljuk saját lakosságunkat” – fejtette ki Póka András György.

Hasonlóképpen nyilatkozott lapunknak Antal János, Körösfő polgármestere is, aki leszögezte: amíg ő a polgármester, nem lesz adóemelés. „Engem már egyszer átvertek a helyi adó emeléével, amikor azt mondták, aki nem emeli 16 százalékkal a helyi adót, nem kap kormánytámogatást. Többször nem fognak” – szögezte le az elöljáró.

Kérdésünkre elmondta: fölöslegesnek tartja a törvénytervezetben foglaltakat, semmi értelmét nem látja a jogszabálynak. „Én nem fogom javasolni a helyi tanácsnak, hogy emeljünk adót, mert az ebből származó jövedelem nem boldogít, az embereknek meg nincs elég jövedelmük” – hangsúlyozta. Hozzáfűzte, a helyi adó emelésének legfeljebb akkor lenne értelme, ha a minimálbér legalább 1500 lej lenne. Az elöljáró úgy véli, a kormány intézkedése csak azt a cél szolgálja, hogy az anyagi gondokat áthárítsák az önkormányzatokra.