Nem rohanták le a zálogházakat

A bizonytalan gazdasági és politikai helyzet hatására megnövekedett az arany iránti kereslet – nyilatkozta a Krónikának Nagy Károly, a háromszéki Nova zálogházlánc tulajdonosa. Mint részletezte, az ingadozó árfolyamok miatt a vállalkozók, befektetők egyre kevésbé bíznak a lejben vagy az euróban, s ezzel egyetemben a pénzintézetekben, ezért egyre inkább az a tendencia, hogy a legbiztosabb befektetésnek az aranyat tartják.

Egy évvel ezelőtt csak gyűlt a zálogházakban a beadott arany, nem vásárolt senki, a zálogházban alig volt készpénztőke, hogy újabb kölcsönöket adhassanak. Nagy Károly szerint azonban egy év alatt teljesen megváltozott a helyzet, majdnem az egész árukészletét felvásárolták. Üzletemberek, magánszemélyek a súlyos, szépen megmunkált, értékes darabokat vették meg, de megnőtt a kereslet a törtarany iránt is. A zálogházak mellett működő ékszerüzletekben most is nagy a választék, de a készlet lényegesen kisebb, mint egy évvel ezelőtt. A megnövekedett kereslet az arany árában is tükröződik, tavaly júniusban a jegybank 89 lejre értékelte a 24 karátos arany grammját, a napokban pedig már 130 lejre. A gazdaság hanyatlását jelzi, hogy Romániában és világszerte is drágul az arany, összegezte az üzletember.

Kisnyugdíjasok, vállalkozók is így jutnak gyorskölcsönhöz

Ugyanakkor a válság továbbra is szedi az áldozatait, hiszen egyre többen kénytelenek zálogba tenni ékszereiket, a Nova zálogházak forgalma az elmúlt évhez viszonyítva 25–30 százalékkal növekedett. Nagy Károly Sepsiszentgyörgyön több zálogházat is működtet, és Háromszék minden városában van üzlete. Sepsiszentgyörgy központjában levő boltját tavaly felújította, különválasztva a zálog- és az ékszerbolt részt. Ügyfeleik nagy része visszajáró, mindig ugyanazt az ékszert teszi zálogba, majd váltja ki. Sok közöttük a kisnyugdíjas, aki a következő nyugdíjig kénytelen elzálogosítani a vékony karikagyűrűt vagy aranyláncot. Egyre több egyetemista jut ilyen módon gyorskölcsönhöz. Nagy Károly elmondta, amióta nehezebben jutnak bankhitelhez, sok kiskereskedő, kisvállalkozó zálogba teszi aranyát, hogy készpénzhez jusson. Beviszik az aranyat, és tíz perc múlva már kézbe kapják az egy-két ezer lejt. Ha nagyobb összegről van szó, hajlandók tárgyalni a kamatról, magyarázta a tulajdonos. Nemrég enyhítettek a feltételeken, a napi kamatot 1 százalékról 0,5 százalékra csökkentették, a nyugdíjasoknak még ebből is adnak kedvezményt, hiszen ők vannak a legkiszolgáltatottabb helyzetben. Az arany grammjáért is többet fizetnek, az eddigi 40–50 lej helyett már 50–60 lejt, a minőség függvényében.

Nagy Károly elmondta, ügyfeleik egyre nehezebben teremtik elő a pénzt, hogy kiváltsák zálogba csapott ékszereiket, mintegy 30–40 százalékát nem váltják ki, ennek az aránya is növekedett egy év alatt. A cégvezető együttérzéssel mesélte, hogy több ügyfele hónapokig hosszabbított, ameddig lehetett, addig tolta a határidőt, és végül mégis kénytelen volt megválni a féltve őrzött családi ereklyétől. Ha a tulajdonos lemond az ékszerről, a nemzeti bank brassói fiókjánál fémjeleztetik és bekerül az ékszerboltba eladásra. Ma már nem szégyen zálogházba járni: néhány éve még lesütött fejjel surrantak be az ügyfelek, ám most már jómódú fiatalasszonyok természetes módon betérnek, ha néhány napig nincs a bankkártyájukon pénz. Nagy Károly szerint a gazdaság hanyatlását jelzi, hogy az elmúlt egy évben gomba módra szaporodtak a zálogházak, Sepsiszentgyörgyön és Baróton egy év alatt három-három új zálogház nyílt meg. A bankok nehezen és körülményesen adják a hitelt, miközben az embereknek nem elég a pénzük a megélhetésre, így a zálogházak az egész világon virágoznak – összegezte Nagy Károly. Herman Rosner, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke korábban elmondta: a zálogházak magas forgalma a háromszékiek szegénységét tükrözi. Ezek a vállalkozások mindig ott jövedelmezőek, ahol a gazdaság más ágazatai eredménytelenek.

Csíkszeredában nincs válság

A csíkszeredai zálogházakban dolgozók elmondása szerint ebben a kereskedelmi ágban nem érződik a gazdasági válság hatása. „Minden nap más a forgalom, és változatlanul vannak olyanok, akik itt hagyják, mások pedig elviszik az aranyukat” – magyarázta az egyik, 2003 óta létező zálogház alkalmazottja. Elmondása szerint legtöbben nyakláncokat, fülbevalókat és pecsétgyűrűket hagynak náluk, azonban előfordult már olyan is, hogy karikagyűrű került végérvényesen tulajdonukba. Több mint 10 zálogház áll a csíkszeredaiak rendelkezésére a városban. Árajánlataik többnyire megegyeznek, azonban az alkalmazottak szerint szükség van egy kis különleges akcióra, árcsökkentésre, hiszen a konkurencia mindannyiuk forgalmát lelassítja. A megyeközpont sétálóutcájában található a legrégebbi, de a legújabb zálogház is, és csupán egy-egy, 0,5 tized százalékban eltérő árat ajánlanak az aranyért. Míg a 14 karátos arany grammja 60 lejt ér, a 18 karátos 75 lej körül mozog. A törtarany grammja 45 lej, az „új”, Törökországból importált 14 karátos termék ára pedig 80 lej. A beadott ékszerek visszaváltási határideje általában 30 és 60 nap között mozog, amely időre 0,3 százalék körüli kamatot kell fizetniük a visszavásárlóknak. Ha azonban a szerződés lejárta után 5-6 nappal nem jelentkeznek, kincsük a zálogház tulajdonába kerül, és azután ők rendelkeznek vele. „Ha nem jeleztek semmilyen módon és nem is váltották ki az ékszert, mi rendelkezünk vele, és hiába jönnek kérni, ha már lejárt a határidő” – mondta a zálogház dolgozója.

Szatmáron stagnál a forgalom

A szatmárnémeti zálogházak forgalmán egyelőre nem érződnek a kormány megszorító intézkedései, klienseik többségét a visszatérő vendégek alkotják. „Ha a havi átlagot nézzük, most is ugyanannyi szerződést kötünk meg mint a korábbi időszakokban” – nyilatkozta lapunknak Balázs Tünde, egy, a régi főtéren működő zálogház munkatársa. Balázs Tünde szerint vannak olyan napok, amikor alig van forgalom, legtöbb három személy lépi át a küszöböt, máskor meg alig győzik a munkát, annyian jelentkeznek náluk az értéktárgyaikkal. A zálogház klienseinek többségét a nyugdíjasok és a fiatalok alkotják, de üzletemberek és munkások is gyakran betérnek hozzájuk. Az idősebb korosztály azért válik meg értéktárgyaitól, hogy kifizethesse a közköltséget és megvásárolhassa a gyógyszereket, amíg meg nem érkezik a következő nyugdíj – magyarázta a zálogház munkatársa. A fiatalok pedig leginkább szórakozásra költenek, és a következő fizetésig szeretnének valahogy kijönni a pénzükből. Ezen kívül sokan fordulnak hozzájuk, ha valamilyen tartós fogyasztási cikket szeretnének megvásárolni, hiszen a bankok már nem adnak könnyen hiteleket. Egy másik kategória pedig külföldi munkavállalás miatt szeretne egy nagyobb pénzösszeghez jutni – tudtuk meg Balázs Tündétől. A kliensek többsége, körülbelül nyolcvan százalékuk, visszatérő vendég, akik rendszeres időközönként veszik igénybe a zálogház szolgáltatásait. Ők szinte minden alkalommal visszatérnek értéktárgyaikért a szerződés lejártával. Kisebb százalékot tesznek ki azok a személyek, akik végleg búcsút mondanak a családi ékszereknek. A szerződéseket egy, két vagy három hónapra kötik meg, de azok lejárta után lehetőség nyílik a hosszabbításra. A szatmárnémeti zálogháznak vannak olyan kliensei is, akik már két éve folyamatosan hosszabbítanak – fejtette ki Balázs. Szatmárnémetiben a zálogházak többsége körülbelül hatvan lejt fizet egy gramm 14 karátos aranyért, a kamat egy napra számítva a kifizetett összeg 0,5 százaléka.

Gyanakvó eladók Kolozsváron

Nem látnak különbséget a válság előtti időszak és válság évei között a kolozsvári zálogházak, már ahol hajlandóak voltak nyilatkozni lapunknak. A legtöbb zálogházban a Krónika újságíróját gyanakodva fogadták, és még azzal is meggyanúsították, hogy a konkurenciának kémkedik. Az egyik központi zálogházban, ahol elsősorban aranyat, mobiltelefonokat és egyéb elektronikai cikkeket fogadnak, hosszas győzködés után állt rendelkezésünkre az egyik eladó. Kérdésünkre elmondta, az ügyfeleik 70-80 százaléka általában kiváltja zálogba adott értékeit. Azok száma, akik végleg otthagyják tárgyaikat, nőtt ugyan, de nem számottevően – számolt be róla a még mindig gyanakvó eladó. Egy kirívó esetre emlékezett csupán: egy régi ügyfél, aki már tizedik alkalommal adta zálogba hordozható számítógépét és korábban mindig kiváltotta, tizedjére már nem jött utána. Nem érezte meg a válságot az egyik monostori zálogház sem, ahol kizárólag csak aranyat fogadnak zálogba. Az eladó érdeklődésünkre elmondta, nem csökkent és nem is nőtt a forgalmuk a válság óta. Arányaikban ugyanannyian váltják ki vagy hagyják végérvényesen bent ékszereiket, mint korábban – mondta el a Krónikának az eladó.