2010. augusztus 03., 08:422010. augusztus 03., 08:42
Bogdan Hossu ugyanakkor arról is beszámolt, hogy a szakszervezetek képviselői kérték az IMF-től, hogy folyósítson Romániának további 2,5-3 milliárd eurót a strukturális programok folytatásának biztosítására, illetve az európai uniós pénzforrások jobb felhasználása érdekében, azonban a Valutaalap küldöttsége arra hivatkozva, hogy elégséges forrás áll a kormány rendelkezésére, elutasította kérésüket. Jeffrey Franks a találkozót követően is úgy érvelt, hogy nem újabb összegeket kell kérni, hanem biztosítani kell a meglévő források hatékony felhasználását, el kell hárítani valamennyi akadályt az európai uniós pénzösszegek hasznosításának útjából. Az IMF szakértője ugyanakkor elmondta, hogy Románia számára jelen pillanatban az jelenti a fő problémát, hogy nehéz külföldi hatásokkal kell megküzdenie. Franks azonban derűlátó, szerinte amint sikerül beszabályozni az ország adópolitikáját, gazdasági növekedésre lehet majd számítani.
Eközben Dumitru Costin, az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke a tegnapi tárgyalásokat követően arról számolt be, hogy fontosnak tartotta felhívni az IMF-illetékesek figyelmét, hogy a távhő állami szubvenciójának megszüntetése csak fokozná a már most is igen súlyos gondokat, s akár csődhöz is vezethet, mivel a lakosság tartozásai már most meghaladják az egymilliárd eurót, és nehezen elképzelhető, hogy ezt egyhamar sikerül behajtani.
„A támogatások eltörlése csak fokozza a gondot. Ha jelenleg a lakosság 60 százaléka fizet, és 40 százalék nem, ez az arány drámaian módosul és ez befolyásolja majd a hőenergiát előállító, illetve szolgáltató cégek működését is” – érvelt Dumitru Costin. Mint részletezte, jelenleg a nyugdíjasok fizetik a legbecsületesebben a számlákat, de az árak emelkedése után már képtelenek lesznek törleszteni, ami pedig az adósságállomány további bővüléséhez fog vezetni. A szakszervezeti vezető a sajtó képviselőit arról is tájékoztatta, hogy a felvetés kapcsán az IMF-illetékesek úgy nyilatkoztak, hogy információik szerint a Boc-kormány nem egyszerre törölné el a szubvenciókat, hanem fokozatosan kívánja csökkenteni a támogatások értékét.
| A Román Vasúttársaság áruszállítási részlegének (CFR Marfă) a magánosítására bátorítja a kormányt az IMF – jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Radu Berceanu közlekedésügyi tárcavezető. „A CFR áruszállítási részlegének privatizációját elindítottuk, az előkészületek a tervezett ütemben haladnak. A Valutaalap küldöttsége is konstatálta ezt, és bátorított, hogy ezen az úton haladjunk tovább” – fejtette ki Berceanu. Mint beszámoltunk, a kormány májusban vállalta, hogy eladja a CFR áruszállító részlegének többségi részvénycsomagját. Korábban Berceanu úgy nyilatkozott, hogy a Deutsche Ban és az osztrák vasúti társaság is érdekelt abban, hogy betörjön a romániai piacra, az első jelzés az volt, hogy tavaly nyáron az osztrákok alkalmazták a CFR áruszállítási részlegének akkori vezérigazgatóját. Arra a kérdésre, hogy ezek a vállalatok érdekeltek-e a privatizációban, Berceanu nem adott egyértelmű választ, csak anynyit mondott, a kormánynak elő kell készítenie valamennyi procedúrát arra a pillanatra, amikor a piac helyreáll, és a befektetők érdeklődése növekszik. |
„Hazudik Radu Berceanu közlekedésügyi miniszter, amikor azt állítja, hogy a kormánynak nem áll rendelkezésére elég pénz az európai uniós projektek társfinanszírozására” – jelentette ki Ion Popescu szakszervezeti vezető szerint az alkalmazottak érdekeit védők és az IMF képviselői közötti tegnapi tárgyaláson Jeffrey Franks. A Meridian szakszervezet vezetője erről a Realitatea Tv-nek nyilatkozott. Mint felidézte, Franks éles hangon bírálta Berceanut, amiért ilyen kijelentéseket tett. „Nem akarja esetleg,
mert a pénzek rendelkezésre állnak.
A pénzügyminisztériumnak van egy olyan pénzalapja, amelyekből a beruházásokat lehet finanszírozni. Azonban nem létezik politikai akarat, nincs konszenzus, a politikum fékezi a beruházásokat” – vélekedett Popescu szerint Franks. A közlekedésügyi tárca képviselői azonban cáfolták a szakszervezeti vezető állításait. „A kijelentés tendenciózus, s nincs köze a valósághoz. Popescu úr összetéveszti a társfinanszírozáshoz szükséges összegeket azokkal a pénzekkel, amelyek a beruházás előkészítéséhez – egyebek mellett a kisajátításokhoz, telekvásárlásokhoz – kellenek. Ezek az összegek nem állnak rendelkezésre” – fejtette ki Teodor Postelnicu közlekedésügyi államtitkár.
Az IMF Romániában tartózkodó küldöttsége ezzel párhuzamosan a 2011-es évi költségvetésről is egyeztet a kormány képviselőivel. Mint Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, a Valutaalap delegációjával egyeztetett büdzsétervezet 1,5-2 százalékos gazdasági növekedést ír elő a jövő évre, míg a költségvetési hiány várhatóan a bruttó hazai termék (GDP) 4,4 százalékára rúg majd. Ugyanakkor a felek azzal számolnak, hogy 2011-ben az infláció 3 százalékos lesz, igaz, ebben az esetben 1 százalékos plusz/mínusz ingadozást is kilátásba helyeztek. A tervezet szerint a folyó fizetési mérleghiány 5 százalék körül alakulhat.
A kormány jelen pillanatban nem számol egy újabb IMF-egyezmény megkötésével, de nem is zárja ki ezt a lehetőséget – nyilatkozta ugyanakkor Sebastian Vlădescu. Mint részletezte, ebben a kérdésben várhatóan csak az év végén fognak dönteni. Amint arról lapunkban beszámoltunk, Mihai Tănăsescu, az IMF romániai képviselője a hét végén úgy nyilatkozott, hogy a Valutaalap soron következő, októberi romániai látogatásakor szóba jöhet egy újabb hitelmegállapodás. Eközben Jeffrey Franks úgy vélekedett, korai még erről beszélni, a maga idejében majd erről is szó esik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Látogatottsági adatok