2010. augusztus 03., 08:422010. augusztus 03., 08:42
Bogdan Hossu ugyanakkor arról is beszámolt, hogy a szakszervezetek képviselői kérték az IMF-től, hogy folyósítson Romániának további 2,5-3 milliárd eurót a strukturális programok folytatásának biztosítására, illetve az európai uniós pénzforrások jobb felhasználása érdekében, azonban a Valutaalap küldöttsége arra hivatkozva, hogy elégséges forrás áll a kormány rendelkezésére, elutasította kérésüket. Jeffrey Franks a találkozót követően is úgy érvelt, hogy nem újabb összegeket kell kérni, hanem biztosítani kell a meglévő források hatékony felhasználását, el kell hárítani valamennyi akadályt az európai uniós pénzösszegek hasznosításának útjából. Az IMF szakértője ugyanakkor elmondta, hogy Románia számára jelen pillanatban az jelenti a fő problémát, hogy nehéz külföldi hatásokkal kell megküzdenie. Franks azonban derűlátó, szerinte amint sikerül beszabályozni az ország adópolitikáját, gazdasági növekedésre lehet majd számítani.
Eközben Dumitru Costin, az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke a tegnapi tárgyalásokat követően arról számolt be, hogy fontosnak tartotta felhívni az IMF-illetékesek figyelmét, hogy a távhő állami szubvenciójának megszüntetése csak fokozná a már most is igen súlyos gondokat, s akár csődhöz is vezethet, mivel a lakosság tartozásai már most meghaladják az egymilliárd eurót, és nehezen elképzelhető, hogy ezt egyhamar sikerül behajtani.
„A támogatások eltörlése csak fokozza a gondot. Ha jelenleg a lakosság 60 százaléka fizet, és 40 százalék nem, ez az arány drámaian módosul és ez befolyásolja majd a hőenergiát előállító, illetve szolgáltató cégek működését is” – érvelt Dumitru Costin. Mint részletezte, jelenleg a nyugdíjasok fizetik a legbecsületesebben a számlákat, de az árak emelkedése után már képtelenek lesznek törleszteni, ami pedig az adósságállomány további bővüléséhez fog vezetni. A szakszervezeti vezető a sajtó képviselőit arról is tájékoztatta, hogy a felvetés kapcsán az IMF-illetékesek úgy nyilatkoztak, hogy információik szerint a Boc-kormány nem egyszerre törölné el a szubvenciókat, hanem fokozatosan kívánja csökkenteni a támogatások értékét.
| A Román Vasúttársaság áruszállítási részlegének (CFR Marfă) a magánosítására bátorítja a kormányt az IMF – jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Radu Berceanu közlekedésügyi tárcavezető. „A CFR áruszállítási részlegének privatizációját elindítottuk, az előkészületek a tervezett ütemben haladnak. A Valutaalap küldöttsége is konstatálta ezt, és bátorított, hogy ezen az úton haladjunk tovább” – fejtette ki Berceanu. Mint beszámoltunk, a kormány májusban vállalta, hogy eladja a CFR áruszállító részlegének többségi részvénycsomagját. Korábban Berceanu úgy nyilatkozott, hogy a Deutsche Ban és az osztrák vasúti társaság is érdekelt abban, hogy betörjön a romániai piacra, az első jelzés az volt, hogy tavaly nyáron az osztrákok alkalmazták a CFR áruszállítási részlegének akkori vezérigazgatóját. Arra a kérdésre, hogy ezek a vállalatok érdekeltek-e a privatizációban, Berceanu nem adott egyértelmű választ, csak anynyit mondott, a kormánynak elő kell készítenie valamennyi procedúrát arra a pillanatra, amikor a piac helyreáll, és a befektetők érdeklődése növekszik. |
„Hazudik Radu Berceanu közlekedésügyi miniszter, amikor azt állítja, hogy a kormánynak nem áll rendelkezésére elég pénz az európai uniós projektek társfinanszírozására” – jelentette ki Ion Popescu szakszervezeti vezető szerint az alkalmazottak érdekeit védők és az IMF képviselői közötti tegnapi tárgyaláson Jeffrey Franks. A Meridian szakszervezet vezetője erről a Realitatea Tv-nek nyilatkozott. Mint felidézte, Franks éles hangon bírálta Berceanut, amiért ilyen kijelentéseket tett. „Nem akarja esetleg,
mert a pénzek rendelkezésre állnak.
A pénzügyminisztériumnak van egy olyan pénzalapja, amelyekből a beruházásokat lehet finanszírozni. Azonban nem létezik politikai akarat, nincs konszenzus, a politikum fékezi a beruházásokat” – vélekedett Popescu szerint Franks. A közlekedésügyi tárca képviselői azonban cáfolták a szakszervezeti vezető állításait. „A kijelentés tendenciózus, s nincs köze a valósághoz. Popescu úr összetéveszti a társfinanszírozáshoz szükséges összegeket azokkal a pénzekkel, amelyek a beruházás előkészítéséhez – egyebek mellett a kisajátításokhoz, telekvásárlásokhoz – kellenek. Ezek az összegek nem állnak rendelkezésre” – fejtette ki Teodor Postelnicu közlekedésügyi államtitkár.
Az IMF Romániában tartózkodó küldöttsége ezzel párhuzamosan a 2011-es évi költségvetésről is egyeztet a kormány képviselőivel. Mint Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, a Valutaalap delegációjával egyeztetett büdzsétervezet 1,5-2 százalékos gazdasági növekedést ír elő a jövő évre, míg a költségvetési hiány várhatóan a bruttó hazai termék (GDP) 4,4 százalékára rúg majd. Ugyanakkor a felek azzal számolnak, hogy 2011-ben az infláció 3 százalékos lesz, igaz, ebben az esetben 1 százalékos plusz/mínusz ingadozást is kilátásba helyeztek. A tervezet szerint a folyó fizetési mérleghiány 5 százalék körül alakulhat.
A kormány jelen pillanatban nem számol egy újabb IMF-egyezmény megkötésével, de nem is zárja ki ezt a lehetőséget – nyilatkozta ugyanakkor Sebastian Vlădescu. Mint részletezte, ebben a kérdésben várhatóan csak az év végén fognak dönteni. Amint arról lapunkban beszámoltunk, Mihai Tănăsescu, az IMF romániai képviselője a hét végén úgy nyilatkozott, hogy a Valutaalap soron következő, októberi romániai látogatásakor szóba jöhet egy újabb hitelmegállapodás. Eközben Jeffrey Franks úgy vélekedett, korai még erről beszélni, a maga idejében majd erről is szó esik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok