2010. augusztus 03., 08:422010. augusztus 03., 08:42
Bogdan Hossu ugyanakkor arról is beszámolt, hogy a szakszervezetek képviselői kérték az IMF-től, hogy folyósítson Romániának további 2,5-3 milliárd eurót a strukturális programok folytatásának biztosítására, illetve az európai uniós pénzforrások jobb felhasználása érdekében, azonban a Valutaalap küldöttsége arra hivatkozva, hogy elégséges forrás áll a kormány rendelkezésére, elutasította kérésüket. Jeffrey Franks a találkozót követően is úgy érvelt, hogy nem újabb összegeket kell kérni, hanem biztosítani kell a meglévő források hatékony felhasználását, el kell hárítani valamennyi akadályt az európai uniós pénzösszegek hasznosításának útjából. Az IMF szakértője ugyanakkor elmondta, hogy Románia számára jelen pillanatban az jelenti a fő problémát, hogy nehéz külföldi hatásokkal kell megküzdenie. Franks azonban derűlátó, szerinte amint sikerül beszabályozni az ország adópolitikáját, gazdasági növekedésre lehet majd számítani.
Eközben Dumitru Costin, az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke a tegnapi tárgyalásokat követően arról számolt be, hogy fontosnak tartotta felhívni az IMF-illetékesek figyelmét, hogy a távhő állami szubvenciójának megszüntetése csak fokozná a már most is igen súlyos gondokat, s akár csődhöz is vezethet, mivel a lakosság tartozásai már most meghaladják az egymilliárd eurót, és nehezen elképzelhető, hogy ezt egyhamar sikerül behajtani.
„A támogatások eltörlése csak fokozza a gondot. Ha jelenleg a lakosság 60 százaléka fizet, és 40 százalék nem, ez az arány drámaian módosul és ez befolyásolja majd a hőenergiát előállító, illetve szolgáltató cégek működését is” – érvelt Dumitru Costin. Mint részletezte, jelenleg a nyugdíjasok fizetik a legbecsületesebben a számlákat, de az árak emelkedése után már képtelenek lesznek törleszteni, ami pedig az adósságállomány további bővüléséhez fog vezetni. A szakszervezeti vezető a sajtó képviselőit arról is tájékoztatta, hogy a felvetés kapcsán az IMF-illetékesek úgy nyilatkoztak, hogy információik szerint a Boc-kormány nem egyszerre törölné el a szubvenciókat, hanem fokozatosan kívánja csökkenteni a támogatások értékét.
| A Román Vasúttársaság áruszállítási részlegének (CFR Marfă) a magánosítására bátorítja a kormányt az IMF – jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Radu Berceanu közlekedésügyi tárcavezető. „A CFR áruszállítási részlegének privatizációját elindítottuk, az előkészületek a tervezett ütemben haladnak. A Valutaalap küldöttsége is konstatálta ezt, és bátorított, hogy ezen az úton haladjunk tovább” – fejtette ki Berceanu. Mint beszámoltunk, a kormány májusban vállalta, hogy eladja a CFR áruszállító részlegének többségi részvénycsomagját. Korábban Berceanu úgy nyilatkozott, hogy a Deutsche Ban és az osztrák vasúti társaság is érdekelt abban, hogy betörjön a romániai piacra, az első jelzés az volt, hogy tavaly nyáron az osztrákok alkalmazták a CFR áruszállítási részlegének akkori vezérigazgatóját. Arra a kérdésre, hogy ezek a vállalatok érdekeltek-e a privatizációban, Berceanu nem adott egyértelmű választ, csak anynyit mondott, a kormánynak elő kell készítenie valamennyi procedúrát arra a pillanatra, amikor a piac helyreáll, és a befektetők érdeklődése növekszik. |
„Hazudik Radu Berceanu közlekedésügyi miniszter, amikor azt állítja, hogy a kormánynak nem áll rendelkezésére elég pénz az európai uniós projektek társfinanszírozására” – jelentette ki Ion Popescu szakszervezeti vezető szerint az alkalmazottak érdekeit védők és az IMF képviselői közötti tegnapi tárgyaláson Jeffrey Franks. A Meridian szakszervezet vezetője erről a Realitatea Tv-nek nyilatkozott. Mint felidézte, Franks éles hangon bírálta Berceanut, amiért ilyen kijelentéseket tett. „Nem akarja esetleg,
mert a pénzek rendelkezésre állnak.
A pénzügyminisztériumnak van egy olyan pénzalapja, amelyekből a beruházásokat lehet finanszírozni. Azonban nem létezik politikai akarat, nincs konszenzus, a politikum fékezi a beruházásokat” – vélekedett Popescu szerint Franks. A közlekedésügyi tárca képviselői azonban cáfolták a szakszervezeti vezető állításait. „A kijelentés tendenciózus, s nincs köze a valósághoz. Popescu úr összetéveszti a társfinanszírozáshoz szükséges összegeket azokkal a pénzekkel, amelyek a beruházás előkészítéséhez – egyebek mellett a kisajátításokhoz, telekvásárlásokhoz – kellenek. Ezek az összegek nem állnak rendelkezésre” – fejtette ki Teodor Postelnicu közlekedésügyi államtitkár.
Az IMF Romániában tartózkodó küldöttsége ezzel párhuzamosan a 2011-es évi költségvetésről is egyeztet a kormány képviselőivel. Mint Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, a Valutaalap delegációjával egyeztetett büdzsétervezet 1,5-2 százalékos gazdasági növekedést ír elő a jövő évre, míg a költségvetési hiány várhatóan a bruttó hazai termék (GDP) 4,4 százalékára rúg majd. Ugyanakkor a felek azzal számolnak, hogy 2011-ben az infláció 3 százalékos lesz, igaz, ebben az esetben 1 százalékos plusz/mínusz ingadozást is kilátásba helyeztek. A tervezet szerint a folyó fizetési mérleghiány 5 százalék körül alakulhat.
A kormány jelen pillanatban nem számol egy újabb IMF-egyezmény megkötésével, de nem is zárja ki ezt a lehetőséget – nyilatkozta ugyanakkor Sebastian Vlădescu. Mint részletezte, ebben a kérdésben várhatóan csak az év végén fognak dönteni. Amint arról lapunkban beszámoltunk, Mihai Tănăsescu, az IMF romániai képviselője a hét végén úgy nyilatkozott, hogy a Valutaalap soron következő, októberi romániai látogatásakor szóba jöhet egy újabb hitelmegállapodás. Eközben Jeffrey Franks úgy vélekedett, korai még erről beszélni, a maga idejében majd erről is szó esik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok