Nem várt fordulatok a büdzsé vitáján – további módosításokat eszközölhetnek a plénumban az állami költségvetésen

A szakbizottsági jóváhagyásokat követően szerdán elkezdődött és csütörtökön is tart a 2019-es évi állami költségvetés parlamenti vitája, a végszavazást pedig pénteken tartják. A képviselőház és a szenátus közös bizottságai módosítottak a kormány által múlt pénteken beterjesztett tervezeten, és újabb módosításokra kerülhet még sor a vita folyamán.

Vita hajnalig, több pénz a SRI-nek

Érdekesség egyébként, hogy a pénzügyi és költségvetési bizottságban a honatyák által benyújtott módosító indítványok és a tervezet megvitatása szerda hajnali 3.30-ig tartott. A testület egyebek mellett jóváhagyta a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) költségvetését, miután 150 millió lejt levágott az eredetileg előterjesztett büdzséből. A módosítás elfogadása mellett 20, ellene 13 törvényhozó voksolt.

A kormány által előterjesztett tervezet több mint 2,4 milliárd lejt irányzott elő a SRI-nek, ez 4,82 százalékkal több, mint 2018-ban volt. A költségvetési bizottság összesen 525 millió lejt vágott le a SRI, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) és a kormányőrség (SPP) költségvetéséből, és ezt az összeget az egészségügyi minisztérium javára csoportosította át.

Dragnea többet akar D-vitaminra

Bár Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke azt javasolta, hogy a SRI-től vonjanak 295 millió lejt, a szakbizottságok csak 150 millió lefaragását támogatták. George Voinescu tábornok, a SRI helyettes vezetője „riasztónak” nevezte a javasolt költségvetési módosításokat, és felhívta a figyelmet arra, hogy a forrásmegvonással a szolgálatok műveleti kapacitását csökkentik. „Azt gondolom, hogy átléptek egy vörös vonalat, amelyen túl már nemzetbiztonsági kockázatról beszélhetünk. Nem mondhatjuk majd, hogy Románia egy biztonságos ország, mert nincs pénze arra, hogy biztonságos ország legyen. A költségvetési megvonásokkal az állampolgárok biztonsága kerül veszélybe. Biztonsági megfontolásokból a titkosszolgálat nem reklámozhatja tevékenységét, de azt elmondhatom, hogy a SRI nélkül Románia másképp nézne ki” – idézte Voinescut az Agerpres hírügynökség.

A tábornok arra kérte a parlamenti képviselőket, jelöljék meg, hogy melyik területtel (terrorelhárítás, kiberbiztonság, energetikai biztonság, kémelhárítás) ne foglalkozzon ezután a SRI. Mint ismeretes, Liviu Dragnea PSD-elnök a múlt héten azt javasolta, hogy vonjanak el 10 millió lejt a titkosszolgálatok szerinte túlméretezett költségvetéséből és fordítsák azt egészségügyi programokra, köztük a gyerekek számára ingyenesen biztosítandó D-vitamin beszerzésére. A parlament pénzügyi bizottsága ennek a tételnek az elkülönítését nem támogatta, de a plénum még módosíthat a költségvetés-tervezeten.

Nincs többletforrás a pluszfeladatra

Mégis a jövedelemadóból kell finanszírozniuk az önkormányzatoknak a most kapott pluszfeladatokat: a költségvetés parlamenti vitáján derült ki, hogy mégsem kapnak többletforrásokat. Erdei-Do­lóczki István képviselő, a parlament költségvetési bizottságának RMDSZ-es tagja a Krónika megkeresésére kifejtette, ennek ellenére a számítások szerint a jövedelemadóból visszaosztott összegből 99,9 százalékban megnyugtató módon tudják finanszírozni az önkormányzatok a gyerekvédelmet és a fogyatékkal élők juttatásait. A politikus az RMDSZ sikereként értékelte, hogy az egyházak világi alkalmazottainak a fizetését végül továbbra is a központi költségvetésből fedezik.

A kormánypárt végül azzal érvelt, hogy plusz feladatokat kaptak ugyan a települések, de a jövedelemadóból is több pénz, az eddigi 41,5 százalék helyett 60 százalék marad helyben. „A polgármesterek nehezményezik ugyan, hogy eddig ezzel a visszaosztott pénzzel saját belátásuk szerint gazdálkodhattak, ám a 18,5 százalékos többletből kell a plusz feladatokat finanszírozniuk” – szögezte le Erdei-Dolóczki István. „Ha a gyerekemnek adok minden nap 5 lej zsebpénzt és buszjegyet, majd megváltoztatom, és adok 10 lejt, de azt mondom, vegye meg ő a buszjegyét, nem érvelhet azzal, hogy az az ő zsebpénze, és azt vesz rajta, amit akar” – szemléltette a honatya.

Arra a felvetésünkre, hogy a jövedelemadó 16 százalékról 10 százalékra csökkent, tehát mindenképpen kevesebbet kapnak az önkormányzatok, a képviselő kifejtette, a minimálbér-emeléssel nőtt az adóztatási alap, ami kompenzálja az adócsökkenést. Hangsúlyozta, rengeteget vitáztak erről a kérdésről, ám ezeket a vitákat tavaly szeptemberben kellett volna lefolytatni, hogy időben legyen az országnak költségvetése. Az RMDSZ együttes frakcióülését valószínűleg csütörtökre hívják össze, akkor eldöntik, megszavazzák-e a költségvetést, tartózkodnak, vagy lelkiismereti szavazásra biztatnak, ám ez utóbbit Erdei-Dolóczki gazdasági kérdésekben nem tartja jó megoldásnak.

A néppárt szerint elfogadhatatlan a büdzsé

Az Erdélyi Magyar Néppárt ugyanakkor közleményben tudatta: elfogadhatatlannak tartja, hogy az egyértelmű törvényi előírások ellenére, Románia kormánya közel három hónap késéssel fogadta el és terjesztette a parlament elé a 2019-es állami- és társadalombiztosítási költségvetés törvénytervezetét. „Ez a késés behozhatatlan hátrányt eredményezett a 2019-es fejlesztések és beruházások elindításának területén” – szögezi le a Mátis Jenő, az EMNP gazdasági és vidékfejlesztési kabinetjének elnöke által aláírt dokumentum.

Eszerint az állami költségvetés tervezete több ponton is megalapozatlan, illetve nem fedi a valóságot, ilyen a várt növekedés, a deficit vagy éppen a büdzsé kiszámításakor figyelembe vett euróárfolyam. A néppárt egyebek mellett pénzügyi autonómiát kér a helyi önkormányzatoknak, továbbá a jól teljesítő megyék számára hátrányos finanszírozás megszüntetését, a GDP 6 százalékának oktatási célokra történő fordítását, az egészségügyi kiadások növelését, elegendő forrást az infrastrukturális beruházásokra.