Fotó: OMV Petrom
Bár ütemterv szerint halad a fekete-tengeri Neptun Deep gázmező kitermelésének előkészítése, az előzmények és a térségben dúló háború ismeretében nem borítékolható a román gigaprojekt zökkenőmentes gyakorlatba ültetése. Befolyásolhatja a román kontinentális talapzat enegiakincsének kiaknázását az is, hogy ugyancsak az OMV Petrom „ölébe hullt” Bulgária nyíltvízi földgázmezője is, amely a Neptun Deep-nél is gazdagabb.
2024. július 05., 09:592024. július 05., 09:59
Zökkenőmentesen halad Románia legnagyobb energetikai tervének, a Neptun Deep-projektnek a gyakorlatba ültetése, és ha minden az ütemtervek szerint alakul, akkor reméljük, hogy az év végéig végrehajtják az első fúrást – jelentette ki a napokban Sebastian Burduja energiaügyi miniszter. A tárcavezető szerint földgázkitermelésben érdekelt Romgaz állami vállalat, valamint az OMV Petrom megtett minden erőfeszítést a szükséges jóváhagyások megszerzése érdekében, hogy a szerződéseket meg tudják kötni. Hasonló szellemben nyilatkozott nemrég Christina Verchere, az osztrák többségi tulajdonban lévő OMV Petrom vezérigazgatója, aki arról számolt be, hogy
A kőolajipari vállalat illetékese azonban kevésbé volt derűlátó, mint Burduja miniszter, szerinte ugyanis majd 2025-ben látnak neki a fúrásnak, 2027-ben pedig felszínre hozzák az első molekula földgázt. Az OMV és a román állami Romgaz társaságok 2023 júniusában hagyták jóvá a 100 milliárd köbméter földgázmező kiaknázásának elindításához szükséges, 4 milliárd euróra rúgó beruházásokat.
Miközben bukaresti kormányzati illetékesek és a tenger alatt nyugvó lelőhely kiaknázásában érdekelt társaságok képviselői arra számítanak, hogy a gigaprojektnek köszönhetően az ország belátható időn belül Európa legnagyobb gáztermelőjévé válik, továbbá a kitermelés mintegy 40 milliárd eurós hatást gyakorol a nemzetgazdaságra, a Neptun Deep kockázatokkal is szembesül.
A Neptun Deep gázkitermelés környezetvédelmi engedélyének visszavonására szólította fel szerdán a román hatóságokat a Greenpeace Románia, arra hivatkozva, hogy ez a „mérgező” beruházás veszélyezteti a Fekete-tengert.
Bár a román hatóságok június második felében kibocsátották a környezetvédelmi engedélyt, Bulgária még nem adta jóváhagyását a környezetvédelmi hatástanulmányra (amelynek tervét kétszer is módosíttatta az Espoo-i Egyezmény alapján), ugyanis a szófiai hatóságok szerint nem kaptak megfelelő garanciát arra, hogy a gázkitermelésnek nem lesz káros környezeti hatása a Fekete-tenger bolgár felségvizeire.
A román lelőhely szomszédságában található Khan Asparuh földgázmező a Neptun Deep-nél is ígéretesebb, több mint kétszer több energiahordozót, 220 milliárd köbmétert rejt. (Yves Le Stunff, a Total Energies EP Bulgaria vezérigazgatója 2023 nyarán úgy nyilatkozott, hogy évi 13 milliárd köbméternyit lehet majd kitermelni belőle). Ebben a bolgár nyíltvízi földgázmezőben június elején kizárólagos tulajdonossá vált az OMV Petrom bulgáriai leányvállalata, az OMV Offshore Bulgaria azáltal, hogy felvásárolta a francia Total Energies 51,14 százalékos részesedését, a szófiai kormány pedig több mint két évvel meghosszabbította az idén lejáró kutatási engedélyt, így Bulgáriának nem fűződik érdeke ahhoz, hogy adott esetben a románok kifogást emeljenek a projektjükkel kapcsolatban.
Öngyilkosságnak tartja a Greenpeace Románia a fekete-tengeri Neptun Deep gázmező kitermelésének beindítását egy háborús övezet közelében a sodródó tengeri aknákkal kapcsolatos kockázatelemzés és a kockázatcsökkentő intézkedések előkészítése nélkül.
Nem elhanyagolható kockázatot jelent ugyanakkor a Neptun Deep számára az Ukrajnában dúló háború, amely fokozott veszélynek kitett térséggé alakította a Fekete-tenger régióját. De ha attól még nem is kell annyira tartani, hogy a fegyveres konfliktus kiterjed a NATO-tagállam Románia felségvizeire, a háborúban álló felek által bevetett tengeri aknák jelentette veszély fennáll; a Románia partjaiig sodródó katonai eszközök közül néhány balesetet is okozott, erre a Greenpeace is felhívta a figyelmet, amikor síkra szállt a szerinte környezeti károkkal járó gázprojekttel szemben. A nemzetközi környezetvédő szervezet hazai kirendeltsége a gázkitermelés környezetvédelmi engedélyének visszavonására szólította fel a román hatóságokat, arra hivatkozva, hogy ez a „mérgező” beruházás veszélyezteti a Fekete-tengert.
A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) korábban amiatt kardoskodott, hogy a román államot előnyösebb feltételek illetik meg az offshore (nyíltvízi) és a nagy mélységű onshore (szárazföldi) kőolaj- és földgázlelőhely-kutatás és -kitermelés terén, az OMV pedig éppen a amiatt volt elégedetlen, hogy a hatályos jogszabályok úgymond előnytelenek a kitermelő vállalatok számára. A bukaresti parlament végül 2022-ben úgy módosította az offshore-törvényt (ezen belül az egyedi adózási rendszert), hogy a jövedelem 60 százaléka az államot, 40 százaléka pedig a befektetőt illeti meg. (Az amerikai ExxonMobil társaság évekkel korábban éppen a kedvezőtlen adózási környezetre hivatkozva vonult ki a Neptun Deep-ből). Bár az új jogszabály előnyösebb a befektetők számára, az OMV Petrom 2023-ban pert indított a román offshore-törvény ellen a Párizsi Nemzetközi Választottbíróságon, kifogásolva többek között a magas adóterheket és azt is, hogy a román államnak elővásárlási joga van a Fekete-tengerből kitermelt energiahordozóra.
A pereskedésen túlmenően azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Románia és Ausztria viszonya egyáltalán nem felhőtlen Bécsnek a teljes körű román Schengen-tagság megvétózása miatt; a csatlakozás további elhúzódása ismét kiválthat olyan bojkotthangulatot Romániában az osztrák tőkéjű vállalatok ellen, mint amilyenre 2022-ben már volt példa.
Kedvezőbb kereskedelmi feltételekért lobbiztak az OMV osztrák kőolajipari társaság vezetői a Marcel Ciolacu miniszterelnökkel folytatott hétfő délutáni megbeszélésen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!