Fotó: OMV Petrom
Bár ütemterv szerint halad a fekete-tengeri Neptun Deep gázmező kitermelésének előkészítése, az előzmények és a térségben dúló háború ismeretében nem borítékolható a román gigaprojekt zökkenőmentes gyakorlatba ültetése. Befolyásolhatja a román kontinentális talapzat enegiakincsének kiaknázását az is, hogy ugyancsak az OMV Petrom „ölébe hullt” Bulgária nyíltvízi földgázmezője is, amely a Neptun Deep-nél is gazdagabb.
2024. július 05., 09:592024. július 05., 09:59
Zökkenőmentesen halad Románia legnagyobb energetikai tervének, a Neptun Deep-projektnek a gyakorlatba ültetése, és ha minden az ütemtervek szerint alakul, akkor reméljük, hogy az év végéig végrehajtják az első fúrást – jelentette ki a napokban Sebastian Burduja energiaügyi miniszter. A tárcavezető szerint földgázkitermelésben érdekelt Romgaz állami vállalat, valamint az OMV Petrom megtett minden erőfeszítést a szükséges jóváhagyások megszerzése érdekében, hogy a szerződéseket meg tudják kötni. Hasonló szellemben nyilatkozott nemrég Christina Verchere, az osztrák többségi tulajdonban lévő OMV Petrom vezérigazgatója, aki arról számolt be, hogy
A kőolajipari vállalat illetékese azonban kevésbé volt derűlátó, mint Burduja miniszter, szerinte ugyanis majd 2025-ben látnak neki a fúrásnak, 2027-ben pedig felszínre hozzák az első molekula földgázt. Az OMV és a román állami Romgaz társaságok 2023 júniusában hagyták jóvá a 100 milliárd köbméter földgázmező kiaknázásának elindításához szükséges, 4 milliárd euróra rúgó beruházásokat.
Miközben bukaresti kormányzati illetékesek és a tenger alatt nyugvó lelőhely kiaknázásában érdekelt társaságok képviselői arra számítanak, hogy a gigaprojektnek köszönhetően az ország belátható időn belül Európa legnagyobb gáztermelőjévé válik, továbbá a kitermelés mintegy 40 milliárd eurós hatást gyakorol a nemzetgazdaságra, a Neptun Deep kockázatokkal is szembesül.
A Neptun Deep gázkitermelés környezetvédelmi engedélyének visszavonására szólította fel szerdán a román hatóságokat a Greenpeace Románia, arra hivatkozva, hogy ez a „mérgező” beruházás veszélyezteti a Fekete-tengert.
Bár a román hatóságok június második felében kibocsátották a környezetvédelmi engedélyt, Bulgária még nem adta jóváhagyását a környezetvédelmi hatástanulmányra (amelynek tervét kétszer is módosíttatta az Espoo-i Egyezmény alapján), ugyanis a szófiai hatóságok szerint nem kaptak megfelelő garanciát arra, hogy a gázkitermelésnek nem lesz káros környezeti hatása a Fekete-tenger bolgár felségvizeire.
A román lelőhely szomszédságában található Khan Asparuh földgázmező a Neptun Deep-nél is ígéretesebb, több mint kétszer több energiahordozót, 220 milliárd köbmétert rejt. (Yves Le Stunff, a Total Energies EP Bulgaria vezérigazgatója 2023 nyarán úgy nyilatkozott, hogy évi 13 milliárd köbméternyit lehet majd kitermelni belőle). Ebben a bolgár nyíltvízi földgázmezőben június elején kizárólagos tulajdonossá vált az OMV Petrom bulgáriai leányvállalata, az OMV Offshore Bulgaria azáltal, hogy felvásárolta a francia Total Energies 51,14 százalékos részesedését, a szófiai kormány pedig több mint két évvel meghosszabbította az idén lejáró kutatási engedélyt, így Bulgáriának nem fűződik érdeke ahhoz, hogy adott esetben a románok kifogást emeljenek a projektjükkel kapcsolatban.
Öngyilkosságnak tartja a Greenpeace Románia a fekete-tengeri Neptun Deep gázmező kitermelésének beindítását egy háborús övezet közelében a sodródó tengeri aknákkal kapcsolatos kockázatelemzés és a kockázatcsökkentő intézkedések előkészítése nélkül.
Nem elhanyagolható kockázatot jelent ugyanakkor a Neptun Deep számára az Ukrajnában dúló háború, amely fokozott veszélynek kitett térséggé alakította a Fekete-tenger régióját. De ha attól még nem is kell annyira tartani, hogy a fegyveres konfliktus kiterjed a NATO-tagállam Románia felségvizeire, a háborúban álló felek által bevetett tengeri aknák jelentette veszély fennáll; a Románia partjaiig sodródó katonai eszközök közül néhány balesetet is okozott, erre a Greenpeace is felhívta a figyelmet, amikor síkra szállt a szerinte környezeti károkkal járó gázprojekttel szemben. A nemzetközi környezetvédő szervezet hazai kirendeltsége a gázkitermelés környezetvédelmi engedélyének visszavonására szólította fel a román hatóságokat, arra hivatkozva, hogy ez a „mérgező” beruházás veszélyezteti a Fekete-tengert.
A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) korábban amiatt kardoskodott, hogy a román államot előnyösebb feltételek illetik meg az offshore (nyíltvízi) és a nagy mélységű onshore (szárazföldi) kőolaj- és földgázlelőhely-kutatás és -kitermelés terén, az OMV pedig éppen a amiatt volt elégedetlen, hogy a hatályos jogszabályok úgymond előnytelenek a kitermelő vállalatok számára. A bukaresti parlament végül 2022-ben úgy módosította az offshore-törvényt (ezen belül az egyedi adózási rendszert), hogy a jövedelem 60 százaléka az államot, 40 százaléka pedig a befektetőt illeti meg. (Az amerikai ExxonMobil társaság évekkel korábban éppen a kedvezőtlen adózási környezetre hivatkozva vonult ki a Neptun Deep-ből). Bár az új jogszabály előnyösebb a befektetők számára, az OMV Petrom 2023-ban pert indított a román offshore-törvény ellen a Párizsi Nemzetközi Választottbíróságon, kifogásolva többek között a magas adóterheket és azt is, hogy a román államnak elővásárlási joga van a Fekete-tengerből kitermelt energiahordozóra.
A pereskedésen túlmenően azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Románia és Ausztria viszonya egyáltalán nem felhőtlen Bécsnek a teljes körű román Schengen-tagság megvétózása miatt; a csatlakozás további elhúzódása ismét kiválthat olyan bojkotthangulatot Romániában az osztrák tőkéjű vállalatok ellen, mint amilyenre 2022-ben már volt példa.
Kedvezőbb kereskedelmi feltételekért lobbiztak az OMV osztrák kőolajipari társaság vezetői a Marcel Ciolacu miniszterelnökkel folytatott hétfő délutáni megbeszélésen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Aki ma megtakarított pénzzel rendelkezik, könnyen szembesül a kérdéssel: bankban tartsa, állampapírba tegye, euróban őrizze, vagy hosszabb távú befektetésben gondolkodjon.
Románia lett az Európai Unió műtrágyaár-drágulási listájának első helyezettje: az Eurostat adatai szerint 2025-ben átlagosan 16,8 százalékkal emelkedtek az árak.
Felpezsdült a romániai munkaerőpiac, legalábbi az idei év eddig eltelt időszakában rekordot döntött a munkahelyet keresők száma az egyik legnagyobb állásközvetítő platform friss elemzése szerint. A munkaerőpiaci jelszó idén a pénzügyi stabilitás.
A romániai vasúti infrastruktúra tarthatatlan helyzetbe került, miután elakadt a Román Vasúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat (CFR SA) 2026-os költségvetésének elfogadása, és felmerült a dolgozók munkaidejének csökkentése is.
Csökkenteni kell az elektromos áram árát ahhoz, hogy a családok és a gazdaság talpra állhassanak – szögezte le Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és energiaügyi miniszter.
Adrian Negrescu gazdasági elemző szerint az elmúlt évtized legátfogóbb költségvetés-korrekcióját jelenti az, hogy 2026 első négy hónapjában 23,9 milliárd lejre csökkent a deficit az egy évvel korábbi 56 milliárd lejről.
Méhcsaládonként 15 eurós állami támogatást vezet be a méhészek számára a képviselőház által szerdán döntéshozó testületként elfogadott törvénytervezet – tájékoztatott az RMDSZ sajtóiordája.
A munkaügyi minisztérium által kidolgozott közalkalmazotti bérrendszer a jelek szerint nem mentes a visszásságoktól: egy szimuláció alapján például előfordulhat, hogy egy képviselő többet keres majd, mint a hadsereg vezérkari főnöke.
A benzin ára kedd délután és szerda reggel is tovább emelkedett a legtöbb üzemanyag-forgalmazó hálózatnál. Így fordulhat elő, hogy akad töltőállomás, ahol a benzin drágább lett, mint a gázolaj.
Szeben megyei üzemet vásárolt fel a legnagyobb spanyol papíripari vállalat, a Saica – írja a Profit.ro a cég közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!