Nem várható drámai válság?

Könnyebben vészelne át egy újabb válságot Kelet-Közép- és Kelet-Európa most, mint a három éve, a Lehman Brothers bankház csődjét követően kibontakozott pénzügyi és gazdasági válságot – állapította meg az osztrák erste csoport tegnap Bécsben ismertetett elemzésében.

Hírösszefoglaló

2011. október 18., 09:002011. október 18., 09:00

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Krónika!

Ha az euróövezetben erősen visszaesne a konjunktúra, az Kelet-Közép- és Kelet-Európa gazdaságait is érintené. Ezúttal azonban az euróövezethez képest lényegesen könnyebben vészelné át a térség a nehézségeket, mint a Lehman-csőd után – áll a tanulmányról kiadott sajtóközleményben. A régió most felkészültebb egy válság kezelésére, a visszaesés nem lenne olyan drámai, mint 2009-ben volt. Az elemzők három tényezőre vezetik vissza ezt a megállapításukat. Rámutatnak, hogy a régióban csökkent az államadósság mértéke, a szóban forgó országok előrelépést értek el az államháztartásuk szanálása terén, és csökkentették folyó fizetési mérlegük hiányát is.

Kevesebb az államadósság

A térségben az államadósságnak a hazai össztermékhez (GDP) viszonyított mértéke átlagosan 50 százalék, szemben a nyugati országok 85 százalékos mutatójával. A régió egyik nemzetgazdasága sincs az államadósságot, a folyó fizetési mérleg hiányát és a bankszektor esetleges megsegítését tekintve hasonlóan súlyos helyzetben, mint az euróövezet perifériáján lévő országok – fejti ki az Erste.

Leginkább Romániában javult a hiány

Jelentősen javult a strukturális államháztartási hiány is a régió országaiban. A leglátványosabb javulást Románia érte el az elemzők szerint. Ott a 2007-es közel kilenc százalékról 2011-ben a GDP 3,3 százalékára csökken a strukturális deficit. A közlemény megállapítása szerint Magyarország is jelentős előrelépést tett, „még ha egyszeri vagy átmeneti intézkedések alapján is, amelyek gyakran hátrányos hatással voltak a gazdasági növekedésre”. Ezeket az intézkedéseket – írták – „valódi reformoknak és az állami kiadások csökkentésének” kell követnie. A folyó fizetési mérleg hiánya, ami a múltban a régió gazdaságainak legsebezhetőbb pontja volt, szintén csökkent, Romániában a GDP közel 14 százalékáról öt százalék alá, Magyarországon pedig hétszázalékos hiányról 2,8-os többletre módosult.

Gyorsabb növekedés

Rámutattak arra is, hogy a 2008-as évvel ellentétben jelenleg a térségben a GDP viszonylag kis hányadát teszik ki konjunktúrafüggő összetevők, így egy esetleges gazdasági visszaesés „nagyságrendje” korlátozott volna. A közlemény felidézte, hogy az Erste nemrégen a globális kilátások romlásával összhangban lefelé korrigálta a régióra vonatkozó növekedési előrejelzéseit. Hangsúlyozták azonban, hogy ennek ellenére gyorsabb (2,6 százalék) lesz a növekedés 2012-ben a régióban, mint az euróövezetben (0,9 százalék). Ez alól kivételt képez Magyarország az Erste elemzői szerint, mert ott „a magas fokú jogbizonytalanság komoly terhet jelent”. Magyarországon 0,9 százalékos növekedést vár az Erste 2012-ben. Magyarország és Románia mellett Lengyelországot, Ukrajnát, Szerbiát, Horvátországot, Csehországot és Bulgáriát sorolták a vizsgált országcsoportba.

Bóvlivá minősíthetik Magyarországot
Előnyös lett volna, ha a magyar kormány a hitelminősítői felülvizsgálatok előtt újból együttműködést kezdett volna a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) – vélekedtek tegnapi helyzetértékelésükben londoni felzárkózópiaci elemzők. A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni globális piacelemző részlegének befektetők számára összeállított napi felzárkózó térségi áttekintésében külön elemzés szerepelt Magyarországról. Az elemzés szerzője, Raffaella Tenconi – a Bank of America-Merrill Lynch Kelet-Európáért felelős közgazdásza – szerint a cég azon a véleményen van, hogy az együttműködés felújítása az IMF-fel növelte volna a költségvetési konszolidációs program hitelességét, segítve egyben a költségvetési finanszírozást a következő évben. „Magas kockázatát látjuk annak, hogy a Standard & Poor’s hitelminősítő a következő hetekben le fogja minősíteni Magyarországot egy fokozattal” – írta a BofA Merrill Lynch Global Research vezető térségi elemzője. Tenconi az elemzésben azt jósolta, hogy egy másik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Moody’s Investors Service – amely szintén ebben a hónapban vizsgálja felül magyar adósosztályzatait – egyelőre megerősíti a Magyarországra érvényben tartott besorolását és annak negatív kilátását. A harmadik nagy hitelminősítő, a Fitch Ratings esetében a ház annak kockázatát látja, hogy ez a cég ronthatja a magyar osztályzatra jelenleg érvényes stabil kilátást. Raffaella Tenconi szerint a Bank of America-Merrill Lynch nem zárja ki annak a lehetőségét sem, hogy a Fitch a következő évben BB pluszra – vagyis a befektetésre ajánlott sáv alá – minősíti vissza magyar adósbesorolását, ha Magyarországnak „finanszírozási nehézségei” támadnak. A Fitch Ratings, a Standard & Poor’s és a Moody’s Investors Service egyaránt a befektetési ajánlású osztályzati sáv alsó szintjén, „BBB mínusz”, illetve a Moody’s osztályzati módszertanában ugyanennek megfelelő „Baa3” hosszú távú osztályzattal tartja nyilván Magyarországot mint szuverén adóst. A magyar besorolásokra az S&P és a Moody’s leminősítés lehetőségére utaló negatív, a Fitch stabil kilátást tart érvényben. Ha bármelyik hitelminősítő rontaná a magyar államadósság osztályzatát, azzal Magyarország az adott cégnél átkerülne a befektetésre már nem ajánlott, spekulatív – piaci zsargonban „bóvlinak” nevezett – kategóriába.