Nem tolonganak a cégek a diák bedolgozókért

Érdeklődők viszont akadnak, a vállalkozók mellett a fiatalok és szüleik is be-benéznek az irodákba. A vonatkozó törvény szerint – mint ismeretes – a 16 és 18 év közötti fiatalokat legtöbb hatvan napig lehet foglalkoztatni, de legkésőbb az iskolakezdés időpontjáig dolgozhatnak. A kiskorúak szülői beleegyezéssel vállalhatnak nyári munkát, ők legtöbb napi hat órára köthetnek szerződést a munkaadóval, a felnőttkorúak, tehát akik már betöltötték a 18 évet, nyolcórás munkaidőt is vállalhatnak.

Biztosítani kell a minimálbért

A diákokat foglalkoztató cégeknek mindenképp meg kell adniuk a havi 800 lejes minimálbért, természetesen nagyobb fizetést is ajánlhatnak a fiataloknak, az állam a munkaerő-elhelyező ügynökségen keresztül havi 250 lejt pótol a diákok bérébe. A cégeknek harminc nap áll a rendelkezésükre, hogy bejelentsék az alkalmazást, és igényeljék a támogatást.

„Remélem, hogy azok a vállalkozók, akik tavaly kipróbálták a diákok nyári foglalkoztatását, most újra jelentkeznek” – fogalmazta meg érdeklődésünkre Kelemen Tibor, a Kovászna megyei ügynökség igazgatója. Kérdésünkre elmondta, szülők és fiatalok is érdeklődtek már a vakációs munkalehetőségekről, így bízik abban, hogy a cégek is rámozdulnak a programra, és kihasználják az állami támogatást. Az ügynökség Kovászna megyében hozzávetőleg 300 diák munkáját tudja a vakáció alatt támogatni. Elsősorban a készruhagyártásban, az építő- és a nyomdaiparban, a mezőgazdaságban és a vendéglátásban foglalkoztatnak diákokat.

A diákok kapcsolatokat építhetnek ki

Bota Roland a Hargita megyei munkaerő-elhelyező ügynökség munkatársa kérdésünkre elmondta, tavaly a program keretében 95 fiatal dolgozott, becsléseik szerint idén is legalább ennyi diákot alkalmaznak. Bota azt mondja, a lehetőség elég népszerű a vállalkozók körében, hiszen a munkaadónak a pluszmunkaerő segítséget jelenthet, a fiatalok zsebpénzre és tapasztalatra tehetnek szert, azonkívül olyan kapcsolatokat építhetnek ki, amit az iskola elvégzése után, az álláskeresés során kamatoztathatnak.

Maros megyében is kezdenek érdeklődni a munkáltatók az állami kedvezményes feltételek iránt, azonban még korai lenne megsaccolni, hányan élnek a lehetőséggel – véli hasonlóképpen Reghina Fărcaş, a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség vezetője. A tavaly egyébként megyeszerte mindössze 46 diák után igényeltek állami segélyt. Főként a közélelmezési vállalkozást folyatók fordultak a szakhatósághoz, de akadt könnyűipari beruházó és egy közjegyző is, aki az akták rendezésére vakáción lévő tanulót alkalmazott hatvan napra.

Kolozs megyében sem kötöttek meg egyelőre egyetlen munkaszerződést sem a nyári munkát vállaló diákokkal a cégek – közölték megkeresésünkre az ügynökségnél. Megtudtuk ugyanakkor, hogy eddig öt cég érdeklődött, ők megkapták az államilag finanszírozott program részletes leírását. 2013-ban tizenegy cég vett fel összesen tizenhat, nyári munkára jelentkező fiatalt. Akkor elsősorban segédprogramozót kerestek az informatikai cégek, ezenkívül a vendéglátóiparban pincérsegédet alkalmaztak, s a szakképzetlen munka iránt is volt igény.

Nincs panasz a fiatalokra

A munkaadók és a vakációs munkát vállaló diákok egyaránt érdeklődtek már a Szatmár megyei munkaerő-elhelyezési ügynökségnél a szünidei részmunka iránt – tudtuk meg Marcel Marușca igazgatótól, aki szerint tavaly népszerű volt a kezdeményezés, ezért bízik abban, hogy idén is kihasználják a lehetőséget az érintettek. Tavaly Szatmár megyében körülbelül 70 diák dolgozott legálisan a nyári vakációban, akiknek a zöme pincérkedett, illetve varrodában kapott munkát. Mint megtudtuk, a cégeknek nem volt panaszuk a fiatalokra, sőt elégedetten nyilatkoztak a programról. Az igazgató szerint jövő héttől intenzív tájékoztató kampányba kezdenek, hogy minél többen értesülhessenek a lehetőségről.

Bihar megyében sem érkezett eddig még igénylés, de igazából még csak most kezdődik el a nyári szünet. Békési Csaba, a Bihar megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója érdeklődésünkre elmondta, tavaly összesen húsz szerződést kötöttek, a tanulókat többnyire kereskedelmi tevékenységre alkalmazták, vagy esetleg „szüleik mellé”, a cipőgyártással foglalkozó vállalkozásokhoz.

A diákok ösztönzése mint befektetés
Idén immár hetedik alkalommal díjazta az országos kémiai olimpián jeleskedő tanulókat és oktatóikat a Richter Gedeon Rt. marosvásárhelyi leányvállalata, ezáltal is ösztönözni próbálják a kémia iránti vonzalmat, a vegyész, illetve a gyógyszerész szakma iránti érdeklődést. Ştefan Someşan, Maros megye főtanfelügyelője szerint örvendetes, hogy az üzleti szféra ily módon próbálja biztosítani az utánpótlást, ezért jónak tartaná, ha a maguk szakterületén más vállalkozók is hasonló lépéseket tennének. A gesztusértéken túl a főtanfelügyelő szerint a diákok ösztönzése a magyarországi gyógyszergyár itteni leányvállalatának jó befektetést jelenthet. Kérdésünkre, hogy miért díjazzák a fiatal kémikusokat, Zayzon Zsuzsanna, a Richter PR-menedzsere lapunknak elmondta, hogy mindig is fontosnak tartották a tanulás és a kutatás ösztönzését. „Abban a reményben tesszük, hogy ezek a fiatalok hűek maradnak a kémiához és a tudományhoz, idővel pedig ezt a pályát választják” – fejtette ki. Zayzon Zsuzsanna nyereségként könyvelte el, hogy az elmúlt években támogatott diákok közül többen is a helyi egyetem gyógyszerészeti szakán tanulnak.