
Az Európai Bizottság (EB) előrejelzése szerint a Ponta-kormány áfacsökkentő tervei jelentős kiesést okoznak az adóbevételekben – jelentette ki Valdis Dombrovskis, a brüsszeli testület euróért és társadalmi párbeszédért felelős alelnöke szerdán Bukarestben, miután Victor Ponta miniszterelnökkel tárgyalt.
2015. április 08., 17:252015. április 08., 17:25
2015. április 08., 19:052015. április 08., 19:05
A kormányfő egy nappal korábban jelentette be, hogy sürgősségi rendelettel már idén júniustól 9 százalékra csökkentik a teljes élelmiszerlánc – beleértve a közétkeztetést is –, illetve az alkoholmentes italok általános forgalmi adóját (áfa/TVA), miközben a teljes körű áfacsökkentésre januártól kerül sor.
Mint ismeretes, a kormány által már elfogadott, jelenleg a parlament asztalán levő adótörvénykönyv-tervezet 2016-tól 20 százalékos áfával számol a jelenlegi 24 százalék helyett.
Eltérő állásponton
Valdis Dombrovskis a szerdai bukaresti sajtótájékoztatón rámutatott: fontos, hogy a román gazdaság tovább javuljon, ezért aggodalomra ad okot az a jelentős áfacsökkentés, amelyet az elfogadásra váró új adótörvény tartalmaz. Hozzátette: a tervezett módosítások nincsenek összhangban az EB ajánlásaival, amely azt kérte a tagállamoktól, hogy – főleg a rosszul fizetett – munka adóterheit csökkentsék a gazdasági növekedést és fogyasztást kevésbé érintő adónemek rovására.
Ponta válaszában ismételten leszögezte: kormánya minden intézkedésére megvan a fedezet, és az adócsökkentés hosszútávon fenntartható. Emlékeztette az EB alelnökét, hogy Bukarest megkezdte a munka adóterheinek visszaszorítását, amikor tavaly ősszel öt százalékponttal csökkentette a munkáltatók által fizetendő nyugdíjjárulékot. Szerinte az áfacsökkentésre is van fedezet, hosszú távon pedig az adókerülés visszaszorítását eredményezheti.
A kormányfő rámutatott: a román gazdaság három éve növekszik, csökken a költségvetési hiány, az államadóság pedig a GDP 40 százaléka alatt maradt. Ugyanakkor elismerte, hogy az EU-ban átlagon felülinek számító – három százalékos – gazdasági növekedése ellenére Románia még távol áll az Európai Unió átlagos gazdasági és társadalmi mutatóitól, de szerinte éppen azért kell Romániának nagyobb sebességgel fejlődnie, hogy behozza lemaradását.
Számítások
A Mediafax hírügynökség közlése szerint egyébként a kormány azzal számol, hogy a júniusi áfacsökkentés 2018-ig összességében 18,25 milliárd lejes kiesést okoz az állami költségvetésnek, ezt viszont előrejelzéseik szerint az országos adóhatóság (ANAF) pluszbevételei, illetve az áfacsökkentés gazdaságfehérítő és a fogyasztást serkentő hatása kompenzálni fogja.
Cristian Socol, a kormányfő makrogazdasági tanácsosa úgy véli, valamennyi román állampolgár vásárlóereje 4-5 százalékkal fog bővülni az intézkedés nyomán. „Megengedhetjük magunknak, hogy hamarabb 9 százalékosra csökkentsük az áfát, mivel bővült a gazdaság, hatékonyabb volt az adóbehajtás, visszaesett az adócsalás mértéke. A teljes körű áfa csökkentésével folytatjuk 2016. január elsejétől, teljesítve így a kormányprogramban tett ígéreteket” – fejtette ki az Agerpres hírügynökségnek Cristian Socol.
Árcsökkentést ígérnek
Megmutatkozik a boltokban gyakorolt árakban az áfacsökkentés – ígérik eközben a Romániai Nagykereskedelmi Láncok Egyesületéhez (AMRCR) csatlakozott vállalkozók. Dan Șucu, a szervezet elnöke szerint az árak az áfacsökkenéssle megegyező mértékben esnek majd vissza. A szakember ugyanakkor azt mondja, az intézkedésnek jóval pozitívabb hatása lesz, mint ahogyan azt az elemzők várják.
„Az elmúlt években a fogyasztóinktól azt a visszajelzést kaptuk, hogy az áfa emelése volt az elmúlt 20 év során a kormány legnagyobb gazdasági tévedése” – fejtette ki az AMRCR vezetője, aki szerint a mostani intézkedés korrigálja ezt, illetve bíznak a kormány tervében, hogy januártól valamennyi termék általános forgalmi adója 20 százalékra csökken.
Hasonlóképpen olcsóbb szolgáltatásokat ígérnek az idegenforgalmi vállalkozók is. Mirela Matichescu, az Országos Turisztikai Hatóság (ANT) alelnöke a Mediafax hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy a turisták a kereskedelmi szálláshelyeken júniustól 10 százalékkal kevesebbet fizetnek majd a szállásért és az étkezésért – mint ismeretes, nem ez az első kedvező intézkedés a vendéglátósoknak, a kormány januárban szintén 9 százalékosra csökkentette a turisztikai csomagok árát.
A szakember úgy látja, hogy az üdülőtelepek valamennyi vendéglője olcsóbban kínálja majd szolgáltatásait, ami pedig jótékonyan hat ki a turisták pénztárcájára, hiszen a nyaralás során a szállás mellett az étkezés teszi ki a költségek legnagyobb hányadát. „Ezekkel az intézkedésekkel felvehetjük a versenyt főbb vetélytársainkkal, főként Bulgáriával. Ez pozitív hatással lesz a romániai idegenforgalomra. Az ágazatban tevékenykedők pedig motiváltak lesznek abban, hogy szem előtt legyenek, és valamennyi tranzakciót bevezessék a pénztárgépbe is” – vallja a turisztikai hatóság alelnöke.
Alacsonyabb inflációt várnak
A júniustól tervezett áfacsökkentés nyomán eközben máris a korábban becsült 2 százalékosról mínusz 0,3 százalékra csökkentette decemberre szóló inflációs előrejelzését az ING Bank Románia. Szakértőik szerint 206 végére 0,5 százalékos pénzhígulásra számíthatunk a korábbi prognózisban szereplő 2,2 százalék helyett.
Hasonlóképpen módosították előrejelzésüket az Erste csoporthoz tartozó Román Kereskedelmi Bank (BCR) elemzői is, a korábban becsült 1,7 százalékos ráta helyett immár alig 0,1 százalékos pénzromlást várnak idén decemberre. Ugyanakkor – teszik hozzá – az áfacsökkentés pozitív hatással lesz a belföldi fogyasztásra, főként az alacsony jövedelműek esetében.
A BCR elemzői viszont azt mondják, középtávon csökkenni fognak az intézkedés hatásai, mivel az árak egy ízben esnek csak vissza, így a középtávú előrejelzésekre nem fognak kihatni.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!