
Az Európai Bizottság (EB) előrejelzése szerint a Ponta-kormány áfacsökkentő tervei jelentős kiesést okoznak az adóbevételekben – jelentette ki Valdis Dombrovskis, a brüsszeli testület euróért és társadalmi párbeszédért felelős alelnöke szerdán Bukarestben, miután Victor Ponta miniszterelnökkel tárgyalt.
2015. április 08., 17:252015. április 08., 17:25
2015. április 08., 19:052015. április 08., 19:05
A kormányfő egy nappal korábban jelentette be, hogy sürgősségi rendelettel már idén júniustól 9 százalékra csökkentik a teljes élelmiszerlánc – beleértve a közétkeztetést is –, illetve az alkoholmentes italok általános forgalmi adóját (áfa/TVA), miközben a teljes körű áfacsökkentésre januártól kerül sor.
Mint ismeretes, a kormány által már elfogadott, jelenleg a parlament asztalán levő adótörvénykönyv-tervezet 2016-tól 20 százalékos áfával számol a jelenlegi 24 százalék helyett.
Eltérő állásponton
Valdis Dombrovskis a szerdai bukaresti sajtótájékoztatón rámutatott: fontos, hogy a román gazdaság tovább javuljon, ezért aggodalomra ad okot az a jelentős áfacsökkentés, amelyet az elfogadásra váró új adótörvény tartalmaz. Hozzátette: a tervezett módosítások nincsenek összhangban az EB ajánlásaival, amely azt kérte a tagállamoktól, hogy – főleg a rosszul fizetett – munka adóterheit csökkentsék a gazdasági növekedést és fogyasztást kevésbé érintő adónemek rovására.
Ponta válaszában ismételten leszögezte: kormánya minden intézkedésére megvan a fedezet, és az adócsökkentés hosszútávon fenntartható. Emlékeztette az EB alelnökét, hogy Bukarest megkezdte a munka adóterheinek visszaszorítását, amikor tavaly ősszel öt százalékponttal csökkentette a munkáltatók által fizetendő nyugdíjjárulékot. Szerinte az áfacsökkentésre is van fedezet, hosszú távon pedig az adókerülés visszaszorítását eredményezheti.
A kormányfő rámutatott: a román gazdaság három éve növekszik, csökken a költségvetési hiány, az államadóság pedig a GDP 40 százaléka alatt maradt. Ugyanakkor elismerte, hogy az EU-ban átlagon felülinek számító – három százalékos – gazdasági növekedése ellenére Románia még távol áll az Európai Unió átlagos gazdasági és társadalmi mutatóitól, de szerinte éppen azért kell Romániának nagyobb sebességgel fejlődnie, hogy behozza lemaradását.
Számítások
A Mediafax hírügynökség közlése szerint egyébként a kormány azzal számol, hogy a júniusi áfacsökkentés 2018-ig összességében 18,25 milliárd lejes kiesést okoz az állami költségvetésnek, ezt viszont előrejelzéseik szerint az országos adóhatóság (ANAF) pluszbevételei, illetve az áfacsökkentés gazdaságfehérítő és a fogyasztást serkentő hatása kompenzálni fogja.
Cristian Socol, a kormányfő makrogazdasági tanácsosa úgy véli, valamennyi román állampolgár vásárlóereje 4-5 százalékkal fog bővülni az intézkedés nyomán. „Megengedhetjük magunknak, hogy hamarabb 9 százalékosra csökkentsük az áfát, mivel bővült a gazdaság, hatékonyabb volt az adóbehajtás, visszaesett az adócsalás mértéke. A teljes körű áfa csökkentésével folytatjuk 2016. január elsejétől, teljesítve így a kormányprogramban tett ígéreteket” – fejtette ki az Agerpres hírügynökségnek Cristian Socol.
Árcsökkentést ígérnek
Megmutatkozik a boltokban gyakorolt árakban az áfacsökkentés – ígérik eközben a Romániai Nagykereskedelmi Láncok Egyesületéhez (AMRCR) csatlakozott vállalkozók. Dan Șucu, a szervezet elnöke szerint az árak az áfacsökkenéssle megegyező mértékben esnek majd vissza. A szakember ugyanakkor azt mondja, az intézkedésnek jóval pozitívabb hatása lesz, mint ahogyan azt az elemzők várják.
„Az elmúlt években a fogyasztóinktól azt a visszajelzést kaptuk, hogy az áfa emelése volt az elmúlt 20 év során a kormány legnagyobb gazdasági tévedése” – fejtette ki az AMRCR vezetője, aki szerint a mostani intézkedés korrigálja ezt, illetve bíznak a kormány tervében, hogy januártól valamennyi termék általános forgalmi adója 20 százalékra csökken.
Hasonlóképpen olcsóbb szolgáltatásokat ígérnek az idegenforgalmi vállalkozók is. Mirela Matichescu, az Országos Turisztikai Hatóság (ANT) alelnöke a Mediafax hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy a turisták a kereskedelmi szálláshelyeken júniustól 10 százalékkal kevesebbet fizetnek majd a szállásért és az étkezésért – mint ismeretes, nem ez az első kedvező intézkedés a vendéglátósoknak, a kormány januárban szintén 9 százalékosra csökkentette a turisztikai csomagok árát.
A szakember úgy látja, hogy az üdülőtelepek valamennyi vendéglője olcsóbban kínálja majd szolgáltatásait, ami pedig jótékonyan hat ki a turisták pénztárcájára, hiszen a nyaralás során a szállás mellett az étkezés teszi ki a költségek legnagyobb hányadát. „Ezekkel az intézkedésekkel felvehetjük a versenyt főbb vetélytársainkkal, főként Bulgáriával. Ez pozitív hatással lesz a romániai idegenforgalomra. Az ágazatban tevékenykedők pedig motiváltak lesznek abban, hogy szem előtt legyenek, és valamennyi tranzakciót bevezessék a pénztárgépbe is” – vallja a turisztikai hatóság alelnöke.
Alacsonyabb inflációt várnak
A júniustól tervezett áfacsökkentés nyomán eközben máris a korábban becsült 2 százalékosról mínusz 0,3 százalékra csökkentette decemberre szóló inflációs előrejelzését az ING Bank Románia. Szakértőik szerint 206 végére 0,5 százalékos pénzhígulásra számíthatunk a korábbi prognózisban szereplő 2,2 százalék helyett.
Hasonlóképpen módosították előrejelzésüket az Erste csoporthoz tartozó Román Kereskedelmi Bank (BCR) elemzői is, a korábban becsült 1,7 százalékos ráta helyett immár alig 0,1 százalékos pénzromlást várnak idén decemberre. Ugyanakkor – teszik hozzá – az áfacsökkentés pozitív hatással lesz a belföldi fogyasztásra, főként az alacsony jövedelműek esetében.
A BCR elemzői viszont azt mondják, középtávon csökkenni fognak az intézkedés hatásai, mivel az árak egy ízben esnek csak vissza, így a középtávú előrejelzésekre nem fognak kihatni.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!