Nem tetszik a boltoknak az élelmiszer-adományozás

A kereskedelmi láncokat tömörítő egyesület (AMRCR) tagjai azt állítják, hogy a tervezet egyrészt korlátozza a magántulajdonhoz való jogot, ugyanakkor nem fogalmaz elég egyértelműen, emiatt gyakorlatilag betarthatatlan.

A szervezet közleményben jelezte, hogy a képviselőház előtt lévő dokumentum például nem határozza meg, hogy az üzletláncok milyen egyesületeknek, intézményeknek adományozhatják az élelmiszert, illetve azt sem pontosítja, hogy a kedvezményezettek mire használhatják fel a termékeket. A szövegben ráadásul olyan kifejezések találhatók, mint az „entitás” – aki a támogatást kaphatja –, az előírások pedig azokra az élelmiszerekre vonatkoznak, amelyek szavatossági ideje „hamarosan lejár”, azonban nem derül ki, hogy mi tartozik bele ebbe a kategóriába.

A kereskedelmi láncok azt is kifogásolják, hogy a tervezet ellentmond Románia alkotmánya 44., a magántulajdonhoz való jogra vonatkozó cikkelyének azzal, hogy tulajdonképpen adományozásra kötelezi az üzleteket. Az üzletláncok szerint az is problémát jelent, hogy nincs megfelelő infrastruktúra az élelmiszer-hulladék újrahasznosítására, országos szinten például egyetlen cég foglalkozik azzal, hogy komposzttá alakítsa az eledelt, illetve három vállalkozás tud biogázt előállítani, ezek kapacitása pedig korlátozott.

Egy másik kifogásolt előírás a kiszabható bírságokra vonatkozik, az AMRCR állítása szerint ugyanis egy nagy üzletlánc kis mennyiségű fel nem használt élelmiszerért óriási szankciót kaphat, míg egy kis üzletre nagyobb mennyiségű eledel után is kis büntetést rónak ki. „Képzeljék el, ha egy boltban azt olvasná a fogyasztó, hogy »Elnézést kérünk, ma nem árulunk joghurtot, mert a bírság elkerülése végett kénytelenek voltunk eladományozni«. A tervezet előírásai legfeljebb elméletben működnek, a gyakorlatban nem engedhetjük meg magunknak ezt a luxust” – nyilatkozta Florin Căpăţână, az AMRCR alelnöke.

Az élelmiszer-pazarlás megfékezésére egyébként egyelőre európai uniós szinten sem született egységes szabályozás. Franciaországban ugyan már hatályban van egy vonatkozó jogszabály, de annak első változatát alkotmányellenesnek nyilvánították, az új verziót pedig csak 2016 februárjában sikerült elfogadni. Az üzletláncok egyesülete szerint a francia törvény nagymértékben különbözik a romániai tervezettől, előbbi ugyanis kifejezetten a fogyasztásra alkalmas élelmiszer szándékos pazarlását kívánja megfékezni önkéntességi alapon. Olaszországban is folyamatban van egy hasonló jogszabály elfogadása, amely szerint a takarékoskodó kereskedők támogatásban részesülnének.

„Romániában sem a kereskedők, sem a lakosság nem tudja még teljes egészében áttekinteni ezt a folyamatot, miközben a hatóságokat mintha csak az hajtaná, hogy mindenkit leelőzzenek szigorúság tekintetében” – mutatott rá Florin Căpăţână. Hangsúlyozta: már csak a tény, hogy a törvény a Hivatalos Közlönyben való megjelenése után hat hónappal, az alkalmazási módszertan azonban tizenkét hónappal jelenik meg, azt mutatja, hogy a tervezetet a hatóságok is korainak találják.

Az egyesület alelnöke kifejtette: meg kell érteni, hogy „a humanitárius szándékon túl” az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása komoly szervezést és előzetes beruházásokat feltételez. A szervezet azt szeretné, hogy a képviselőház küldje vissza a tervezetet az iparért és szolgáltatásokért felelős szakbizottságnak ismételt megvitatásra.