2012. október 09., 08:222012. október 09., 08:22
„Nem látom jelét, hogy növekedne a valuta leértékelődésének kockázata” – jelentette ki az EKB igazgatótanácsa német tagja, Jörg Asmussen. Az EKB pénzügypolitikája abból a feltételezésből indul ki, hogy „jövőre az infláció 2 százalék alá csökken” – mondta Asmussen, hozzátéve: az EKB gondoskodik róla, hogy az euró stabil valuta maradjon.
Az euróövezetben szeptemberben átlagosan 2,7 százalékra nőtt a tizenkét havi infláció az augusztusi 2,6 százalékról, az EU statisztikai hivatalának előzetes becslése szerint. A csekély gyorsulást a tavaly szeptemberinél 9,2 százalékkal magasabb üzemanyagárak és a 2,9 százalékkal emelkedett élelmiszerárak okozták, vagyis főleg importárak, amelyekre az EKB pénzügypolitikájának nincs hatása. Mindazonáltal a tizenkét havi infláció így is elmaradt a tavaly szeptemberi 3,0 százaléktól. Közben a nem energiaipari termékek drágulása, szintén éves egybevetésben, 0,8 százalékra lassult az augusztusi 1,1 százalékról, a gazdasági növekedés további gyengeségét jelezve. Így a tartós, belső árnyomást mérő maginfláció szeptemberben is igen alacsony maradhatott az augusztusi 1,7 százalékos tizenkét havi ütem után, amely egyéves mélypont volt.
Az EKB pénzügypolitikája elvileg legföljebb 2 százalékos tizenkét havi inflációt céloz meg. Az euróövezetben átlagosan 0,2 százalékos gazdasági visszaesés volt a második negyedévben az előző negyedévhez képest, és 0,5 százalékkal csökkent a teljesítmény az egy évvel azelőttihez képest, az EU statisztikai hivatalának utolsó becslése szerint. Az euróövezet összesített hazai összterméke (GDP) idén 0,4 százalékkal csökkenhet, jövőre 0,2 százalékkal nőhet.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.