
Fotó: 123RF
Az Európai Unió tagországainak pénzügyminiszterei nem tudtak megegyezése jutni a 15 százalékos globális minimumadóról, ugyanakkor elfogadták az eurócsoport ajánlását, hogy Horvátország csatlakozzon az euróövezethez január elsején, valamint jóváhagyták a koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő uniós alap lehívásához szükséges lengyel nemzeti tervnek az Európai Bizottság általi értékelését – közölte az Európai Unió Tanácsa pénteken.
2022. június 17., 21:072022. június 17., 21:07
2022. június 17., 21:122022. június 17., 21:12
Bruno Le Maire, a Tanács soros elnökségét betöltő Franciaország pénzügyminiszere a miniszterek luxembourgi találkozóját követően tartott sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a minimumadó tekintetében a kudarc ellenére a tárgyalók előre haladást értek el.
Varga Mihály pénzügyminiszter a találkozón bejelentette, hogy a magyar kormány nem támogatja a szóban forgó uniós irányelv elfogadását, mert a globális minimumadó bevezetése adóemelést, a versenyképesség csökkenését és munkahelyek megszűnését jelentené.
„Magyarország nem gondolja, hogy amikor az energiaárak emelkednek, amikor a családokra nehezedő terhek gyarapodnak, amikor a vállalatokra leselkedő kihívások száma növekedik, akkor erre az intézkedésre sort lehetne keríteni” – fogalmazott.
Ez a folyamat azzal zárul majd, hogy az Európai Unió Tanácsa az Európai Parlamenttel és az Európai Központi Bankkal folytatott konzultációt követően, várhatóan még júliusban három, az euró horvátországi bevezetéséhez szükséges jogszabályt fogad el. Továbbá megállapítják azt az árfolyamot, amelynek alapján 2023. január elsején a kuna euróvá konvertálódik.
Az Európai Központi Bank (EKB) 2020 júliusában vette fel Horvátország devizáját az „euróövezet előszobájának” tartott ERM-2 árfolyam-mechanizmusba. A jelenleg 19 országot tömörítő euróövezet utoljára 2015-ben bővült, amikor Litvániában bevezették az eurót.
– közölte.
Lengyelország a terve szerint a 35,4 milliárd euró összegű teljes előirányzatának 42,7 százalékát fordítja majd éghajlat-politikai célkitűzéseket támogató intézkedésekre. A terv a tengeri szélerőműveknek nyújtandó jelentős finanszírozást, valamint a tengeri és szárazföldi szélerőműparkok építését megkönnyítő szabályozási keretben végrehajtandó kulcsfontosságú módosításokat foglal magában. A terv végrehajtásával várhatóan támogatni fogják továbbá az épületek energiahatékonysági célú felújítását, a vasúti és autóbuszos közlekedés korszerűsítését, a közúti közlekedés javítását és a zöld hidrogéntechnológiák fejlesztését.
Lengyelország a terve szerint a teljes előirányzatának 21,3 százalékát fordítja majd a digitális átállást támogató intézkedésekre. Ez egyebek között a nagy sebességű internethez való egyetemes hozzáférés biztosítására, a közszolgáltatások digitalizációjára, az iskolák informatikai berendezéseinek korszerűsítésére, valamint a digitális készségek és a kiberbiztonság fejlesztésére irányuló beruházásokat foglal magában.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
szóljon hozzá!