Nem született megegyezés a globális minimumadó kapcsán

Varga Mihály pénzügyminiszter a találkozón bejelentette, hogy a magyar kormány nem támogatja a szóban forgó uniós irányelv elfogadását, mert a globális minimumadó bevezetése adóemelést, a versenyképesség csökkenését és munkahelyek megszűnését jelentené.

„Magyarország nem gondolja, hogy amikor az energiaárak emelkednek, amikor a családokra nehezedő terhek gyarapodnak, amikor a vállalatokra leselkedő kihívások száma növekedik, akkor erre az intézkedésre sort lehetne keríteni” – fogalmazott.

Ez a folyamat azzal zárul majd, hogy az Európai Unió Tanácsa az Európai Parlamenttel és az Európai Központi Bankkal folytatott konzultációt követően, várhatóan még júliusban három, az euró horvátországi bevezetéséhez szükséges jogszabályt fogad el. Továbbá megállapítják azt az árfolyamot, amelynek alapján 2023. január elsején a kuna euróvá konvertálódik.

Az Európai Központi Bank (EKB) 2020 júliusában vette fel Horvátország devizáját az „euróövezet előszobájának” tartott ERM-2 árfolyam-mechanizmusba. A jelenleg 19 országot tömörítő euróövezet utoljára 2015-ben bővült, amikor Litvániában bevezették az eurót.

– közölte.

Lengyelország a terve szerint a 35,4 milliárd euró összegű teljes előirányzatának 42,7 százalékát fordítja majd éghajlat-politikai célkitűzéseket támogató intézkedésekre. A terv a tengeri szélerőműveknek nyújtandó jelentős finanszírozást, valamint a tengeri és szárazföldi szélerőműparkok építését megkönnyítő szabályozási keretben végrehajtandó kulcsfontosságú módosításokat foglal magában. A terv végrehajtásával várhatóan támogatni fogják továbbá az épületek energiahatékonysági célú felújítását, a vasúti és autóbuszos közlekedés korszerűsítését, a közúti közlekedés javítását és a zöld hidrogéntechnológiák fejlesztését.

Lengyelország a terve szerint a teljes előirányzatának 21,3 százalékát fordítja majd a digitális átállást támogató intézkedésekre. Ez egyebek között a nagy sebességű internethez való egyetemes hozzáférés biztosítására, a közszolgáltatások digitalizációjára, az iskolák informatikai berendezéseinek korszerűsítésére, valamint a digitális készségek és a kiberbiztonság fejlesztésére irányuló beruházásokat foglal magában.