Fotó: 123RF
Az Európai Unió tagországainak pénzügyminiszterei nem tudtak megegyezése jutni a 15 százalékos globális minimumadóról, ugyanakkor elfogadták az eurócsoport ajánlását, hogy Horvátország csatlakozzon az euróövezethez január elsején, valamint jóváhagyták a koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő uniós alap lehívásához szükséges lengyel nemzeti tervnek az Európai Bizottság általi értékelését – közölte az Európai Unió Tanácsa pénteken.
2022. június 17., 21:072022. június 17., 21:07
2022. június 17., 21:122022. június 17., 21:12
Bruno Le Maire, a Tanács soros elnökségét betöltő Franciaország pénzügyminiszere a miniszterek luxembourgi találkozóját követően tartott sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a minimumadó tekintetében a kudarc ellenére a tárgyalók előre haladást értek el.
Varga Mihály pénzügyminiszter a találkozón bejelentette, hogy a magyar kormány nem támogatja a szóban forgó uniós irányelv elfogadását, mert a globális minimumadó bevezetése adóemelést, a versenyképesség csökkenését és munkahelyek megszűnését jelentené.
„Magyarország nem gondolja, hogy amikor az energiaárak emelkednek, amikor a családokra nehezedő terhek gyarapodnak, amikor a vállalatokra leselkedő kihívások száma növekedik, akkor erre az intézkedésre sort lehetne keríteni” – fogalmazott.
Ez a folyamat azzal zárul majd, hogy az Európai Unió Tanácsa az Európai Parlamenttel és az Európai Központi Bankkal folytatott konzultációt követően, várhatóan még júliusban három, az euró horvátországi bevezetéséhez szükséges jogszabályt fogad el. Továbbá megállapítják azt az árfolyamot, amelynek alapján 2023. január elsején a kuna euróvá konvertálódik.
Az Európai Központi Bank (EKB) 2020 júliusában vette fel Horvátország devizáját az „euróövezet előszobájának” tartott ERM-2 árfolyam-mechanizmusba. A jelenleg 19 országot tömörítő euróövezet utoljára 2015-ben bővült, amikor Litvániában bevezették az eurót.
– közölte.
Lengyelország a terve szerint a 35,4 milliárd euró összegű teljes előirányzatának 42,7 százalékát fordítja majd éghajlat-politikai célkitűzéseket támogató intézkedésekre. A terv a tengeri szélerőműveknek nyújtandó jelentős finanszírozást, valamint a tengeri és szárazföldi szélerőműparkok építését megkönnyítő szabályozási keretben végrehajtandó kulcsfontosságú módosításokat foglal magában. A terv végrehajtásával várhatóan támogatni fogják továbbá az épületek energiahatékonysági célú felújítását, a vasúti és autóbuszos közlekedés korszerűsítését, a közúti közlekedés javítását és a zöld hidrogéntechnológiák fejlesztését.
Lengyelország a terve szerint a teljes előirányzatának 21,3 százalékát fordítja majd a digitális átállást támogató intézkedésekre. Ez egyebek között a nagy sebességű internethez való egyetemes hozzáférés biztosítására, a közszolgáltatások digitalizációjára, az iskolák informatikai berendezéseinek korszerűsítésére, valamint a digitális készségek és a kiberbiztonság fejlesztésére irányuló beruházásokat foglal magában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!