2013. február 06., 06:542013. február 06., 06:54
A kormányfő beszédében kiemelte, hogy kormánya a választási ígéreteket teljesítő, ugyanakkor csökkenő államháztartási hiánnyal számoló költségvetés-tervezetet terjesztett a parlament elé, amelyet előzetesen a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) is egyeztetett.
Ponta ugyanakkor rámutatott, a büdzsében van fedezet a 2010-es lefaragások előtti szintre kiegészített közalkalmazotti bérek, a négy százalékkal növelt nyugdíjak és a korábbi IMF-hitel törlesztőrészleteinek kifizetésére, miközben a költségvetési hiány idén sem haladja meg az uniós előírásokban szereplő, GDP-arányos három százalékot.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy nem nyúltak a 16 százalékos egységes adókulcshoz, habár szociáldemokrataként ő maga a differenciált adózás híve. „Van azonban egy határozott ígéretünk az adókulcs megtartásáról, amit a liberális partnereinknek tettünk, amely megalapozta a Szociálliberális Unió (USL) megalakulását, és a továbbiakban is ehhez tartjuk magunkat” – fejtette ki Victor Ponta. Hozzátette, a büdzsé tervezetében több pénzt irányoztak elő gazdaságfejlesztésre, de nem közvetlen beruházásokra, amiből szerinte sok esetben csak a politikai klientúra gazdagodott, hanem olyan projektekre, amelyek európai uniós támogatások felhasználására alapoznak.
Amint arról beszámoltunk, az állami költségvetést idén 46 milliárd eurós bevétellel és 49 milliárdos kiadással tervezték meg, 4,5 lejes euróárfolyamon. Az idén a kormány 2,15 százalékos deficittel számol.
Victor Ponta ugyanakkor a parlament két háza előtti felszólalásában fontosnak tartotta megköszönni az ellenzéki alakulatok közül az RMDSZ-nek, illetve a Dan Diaconescu Néppártnak (PPDD), hogy „partnerek voltak és lesznek a kormányoldallal folytatott párbeszédekben”. Úgy tűnik viszont, hogy ez a partnerség nem jelent egyben támogatást is, hiszen nem sokkal később Erdei Dolóczki István RMDSZ-es képviselő felszólalásában leszögezte, a szövetség alsó- és felsőházi frakciója nem fogja megszavazni sem a 2013-as állami, sem a társadalombiztosítási költségvetést. Mint hangsúlyozta, ennek oka, hogy az RMDSZ által benyújtott valamennyi módosító javaslatot elutasította a kormányzó többség. A szövetség politikusa ugyanakkor rámutatott, egyáltalán nem igaz, hogy a kormány által beterjesztett költségvetés-tervezet egy növekedéspárti dokumentum lenne. „2013-ban még egyméternyi autópálya sem épül a Ploieşti–Brassó–Bors-szakaszon. A helyi, községi, valamint megyei utak karbantartása ellehetetlenül, miután az erre a célra kiutalt összegek a tavalyi szinten vannak. Működőképes közúti infrastruktúra nélkül erős az abbeli félelmük, hogy az előrejelzett kis gazdasági növekedés is sérülni fog” – mutatott rá Erdei. Elmondása szerint ugyanakkor nem ismertek még az adótörvénykönyv módosításának várható hatásai, kérdéses, hogy a kis- és közepes vállalkozások képesek lesznek-e hozzájárulni a gazdaság bővüléséhez.
Több mint húsz civil szervezet fordult tegnap nyílt levélben a honatyákhoz, a miniszterelnöki hivatalhoz, valamint a nemzetközi hitelezők – Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Bizottság, valamint a Világbank – képviselőihez kérve, hogy mondjanak nemet az egyházak közpénzekből történő finanszírozására, s irányítsák át az eredetileg a felekezeteknek szánt pénzeket az oktatás, a kutatás és az egészségügy támogatására. A 23 szervezet képviselője által aláírt dokumentum szerint az állam megközelítőleg 540 millió eurót utal ki az egyházak támogatására, ami eléri az ország bruttó hazai termékének (GDP) a 0,4 százalékát, miközben a gyógyszerbeszerzések terén felhalmozott állami adósság a GDP 0,3 százalékára rúg.
Marad a parlament csökkentett költségvetése, attól függetlenül, hogy Traian Băsescu államfő visszaküldte a törvényhozás elé a honatyák jogállását rögzítő törvény módosításait – jelentette ki tegnap Victor Ponta. A kormányfő politikai játszmának minősítette az államelnök lépését. Hozzátette: számára miniszterelnökként most az a legfontosabb, hogy ne módosuljon a képviselőház és a szenátus csökkentett költségvetése, szerinte az már a parlament hatásköre, hogy megvizsgálja Băsescu kérését. Mint arról beszámoltunk, Ponta hétfői brüsszeli sajtótájékoztatóján még arról beszélt, hogy a miniszterekkel együtt meg kell vizsgálnia, hogy a 2013-as évi állami költségvetést el lehet-e fogadni Traian Băsescu lépése után.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.