2013. január 10., 08:562013. január 10., 08:56
A szakemberek ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy Románia nagy késésben van a hitelmegállapodásban vállalt reformok terén, így a kormánynak gyorsan meg kell hoznia az elmaradt reformintézkedéseket, úgy kellene ugyanis lezárnia a jelenlegi szerződést, hogy minél több vállalás teljesítve legyen, hiszen így nyugodtabban ülhetnének tárgyalóasztalhoz egy újabb megállapodásról.
„A futó hitelmegállapodás egy katasztrófa. Semmit nem tettünk meg abból, amit vállaltunk, sőt 2012-ben visszafordítottunk néhány korábbi jó döntést – vallja Florin Câþu gazdasági elemző. – Ám az sem teljesült, amit az IMF vállalt a szerződés megkötésekor. Nem bővült a gazdaság, sőt visszaesett. Romániának kamatostól vissza kell fizetnie a hitelt, és nem tudom, hogy a jelenlegi helyzetben van-e honnan. Az egyetlen pozitív forgatókönyv az lehet, hogy ha sikerül a szerződést a kezdeti feltételekkel lezárni, s véghezvigyük a vállalásokat, ami azt feltételezi, hogy IMF-nek is nyomást kell gyakorolnia. Ezt követően pedig – amennyiben versenyképes gazdaság akarunk lenni – tiszta és áttekinthető stratégiát kell elfogadnunk az euróövezethez történő csatlakozásra.”
Hasonlóképpen látja a helyzetet Ionuþ Dumitru, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza, aki azt mondja, hogy a jelenlegi állás szerint a hitelmegállapodás kudarcként értékelhető. Éppen ezért szerinte az utolsó száz méteren Romániának bizonyítania kell határozott hozzáállását. „Korainak tűnik számomra egy újabb szerződésről beszélni, amikor még a folyó megállapodásban rögzítetteket sem teleteljesítettük, és hatalmas késésben vagyunk. Lehetséges megoldás lehetne a teljesítési határidők kitolása” – javasolja a szakember.
Dumitru ugyanakkor emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság illetékesei utaltak már arra, hogy a nagy gondokkal küszködő államok felé irányítják majd át a pénzügyi támogatást, így előfordulhat, hogy Románia nem élvez majd elsőbbséget, továbbá hatalmas összegek állnak az ország rendelkezésére a strukturális, illetve a kohéziós alapokból, amelyek tekintetében igen gyenge a lehívások hatékonysága.
Nem gondolja másként Daniel Dãianu volt pénzügyminiszter sem, aki azt mondja, hogy Románia pozitív külső megítéléshez elengedhetetlen a feltételek teljesítése, ugyanakkor így jobb helyzetből kezdhetne tárgyalásokat egy újabb megállapodásról. Dãianu egyébként nem borúlátó akkor sem, ha kudarcba fullad az újabb szerződés megkötése, szerinte ugyanis a jelenlegi kormánynak elég nagy támogatása van mind a parlamentben, mind pedig a lakosság részéről ahhoz, hogy folytatni tudja a reformokat, s nem kell attól tartania, hogy erodálódik.
| A Nemzetközi Valutaalap (IMF) magas beosztású elemzői részletes tanulmányukban kénytelenek voltak elismerni: a válság csúcsán, 2010-ben a szervezet téves előrejelzéseket adott, módszeresen alábecsülte a pénzügyi megszorítások hatását a munkanélküliség növekedésére és az országokon belüli kereslet csökkenésére. Olivier Blanchard és Daniel Leigh most részletesen, matematikai számításokkal támasztotta alá, hogy az úgynevezett pénzügyi multiplikátorok téves felmérése miatt a gyors költségvetési lefaragások nem érték el a kívánt célt olyan uniós tagállamokban, mint Görögország, Portugália és Spanyolország. Noha az önkritikus belső jelentés nem tükrözi a washingtoni székhelyű nemzetközi testület hivatalos álláspontját, a jelzés az elemzők szerint mégis egyértelmű, az IMF már a múlt év végén is inkább enyhítette volna a válságállamokkal szemben támasztott követelményeket, míg az Európai Bizottság – főleg német nyomásra – kitartott a gyors pénzügyi konszolidáció mellett. A januártól munkába lépő ír uniós elnökség programjában központi szerepet kap a munkanélküliség leszorítása és a gazdasági növekedés beindítása. |
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.