Koronahatás. Ma már egyre többen vásárolnak online
Fotó: Pixabay
A romániai lakosság 40 százalékának semmilyen kapcsolata nincs a pénzintézetekkel, tehát még folyószámlája sincs, így nem csoda, hogy még a 10 százalékot sem éri el azoknak az aránya, akik részletfizetésre, hitelből vásárolnak maguknak mosógépet vagy személygépkocsit.
2020. szeptember 16., 19:182020. szeptember 16., 19:18
A romániai háztartások alig 8,1 százaléka vesz fel hitelt elektronikai cikkek vagy éppen személygépkocsi részletre történő vásárlására – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kutatásából. A Románia lakosságának életkörülményei 2019-ben címet viselő kutatás szerint a hitelek mintegy 37,8 százalékát a lakások felújítására, tatarozására vették fel.
A kutatás szerint a városi háztartásokra jellemzőbb, hogy kölcsönhöz fordulnak, mint a vidékiek körében: az arány 10,1 százalék az 5,9 százalékhoz. A férfiak által vezetett háztartások esetében ugyanakkor nagyobb ez az arány (9,7 százalék), mint a nők által vezetett háztartások esetében (4,7 százalék). Az alkalmazásban állók által vezetett háztartások esetében a hitel felvételének célja 59,3 százalékban bizonyos javak részletben való megvásárlása volt, a nyugdíjas személyek által vezetett háztartások esetében ez az arány 39,5 százalék.
„Nem az a gond, hogy a romániai háztartások 8,1 százaléka használja a bankhitelt mint pénzügyi eszközt, hanem az, hogy a felnőtt lakosság 40 százalékának semmilyen kapcsolata nincs a bankokkal” – értékelt megkeresésünkre Bordás Attila, a LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese. Mint rámutatott,
ez a helyzet elsősorban a 2008-as pénzügyi válság előnyei és hátrányai miatt alakult ki; 2008-ig egy dinamikus fejlődésnek lehettünk tanúi, hiszen a 2000-es évek elején még csak a lakosság egyharmada használt valamilyen banki szolgáltatást, akkor a fizetéseket sem utalták még bankkártyára. Aztán megfordult az arány, és eljutottunk oda, hogy 60 százaléknak már van kapcsolata a pénzintézetekkel, és 40 százalék viszont a legegyszerűbb banki terméket, a folyószámlát sem veszi igénybe.
Ez egy hatalmas elmaradás, hiszen Csehországtól nyugatabbra már a fizetések, nyugdíjak több mint 90 százaléka kártyára, folyószámlára fut be. Ugyanakkor azok közül is, akik használják a banki termékeket, nagyon sokan csak havonta egyszer teszik ezt meg. Sokan megkapják a fizetést, a nyugdíjt bankkártyára, majd a teljes összeget kiveszik, s a további pénzügyeiket készpénzzel intézik.
A hitelfelvételre vonatkozóan a 2008-as válság szintén vízválasztónak bizonyult – húzta alá Bordás Attila. A gazdasági válság előtt megugrott az eladósodottság, mindenki a pozitív hangulatra alapozott, abban bíztak, hogy jól megy a gazdaság, és ez a következő években is folytatódni fog.
„A pénzintézetek talán még most is adnának ilyen módon kölcsönt, de már nincs rá igény, a fogyasztók jobban felmérik a kockázatait” – magyarázta a szakértő.
Hozzátette: a statisztikai adatok is azt mutatják, hogy jelentős mértékben visszaestek a luxuscikkekre felvett fogyasztói hitelek. Ha valaki nagyobb televíziót, korszerűbb telefont szeretne vásárolni, azt már nem hitelből fedezi, hanem a megtakarításaiból. Jelenleg már a többség csak akkor vesz fel fogyasztói hitelt, ha az átlag életszínvonal biztosítására elengedhetetlen terméket kell vásárolnia – gépkocsit, mosógépet –, amit az átlagjövedelemből nem lehet megfinanszírozni, vagy a megtakarításokból nem tudják megoldani.
– mutatott rá Bordás Attila. Vannak még a fiatal családok, akik bíznak abban, hogy a bevételeik a következő években is jól alakulnak, és megtakarításból, hanem hitelből rendezik be a lakást, vásárolnak gépkocsit.
Ugyanakkor jelenleg teljesen megfordult a 2008 előtti tendencia, ma már több megtakarítás van, mint amennyi hitel van kihelyezve, miközben 2008 előtt a romániai megtakarítások a hitelállomány mintegy 40-50 százalékát fedezték.
Bordás Attila különben úgy látja, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a pénzügyi nevelésre, azt már általános iskolában el kellene kezdeni. Az idősebbek, akik a 2000-es évek előtt nem használtak semmilyen banki terméket, már nehezebb megszólítani, ám a fiatalok többsége már online bankol.
sorolta a pénzügyi szakértő. Rámutatott, mindez azért is nehézkesebb, mert a romániai háztartásokban a jövedelem jelentős részét, mintegy 70-80 százalékát a mindennapi kiadásokra – számlák fizetésére, élelmiszer vásárlására – fordítják, nagyon kevés marad megtakarításra, hitelrészlet-törlesztésre.
Bordás Attila abban bízik, hogy a járvány hatása pozitívan csapódik le ezen a téren is, mint ahogy a digitális eszközök használata elterjedt, a pénzügyi eszközök használata terén is javulás mutatkozik. Hiszen a kényszerhelyzetben egyre többen kezdtek el online vásárolni, ódzkodnak a készpénz-használattól, így valószínű egyre többen nyitnak majd folyószámlát, kérnek bankkártyát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ötéves rekordszinten van a gázfogyasztás Romániában – írja a Profit.ro gazdasági portál a Transgaz adatai alapján.
A legnagyobb romániai mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetek vezetői közös állásfoglalást fogalmaztak meg a keddi strasbourgi gazdatüntetéssel kapcsolatban, ahol az EU–Mercosur-egyezmény ellen tiltakoznak.
A 2026-os állami költségvetés február közepe előtt nem kerül a parlament elé – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes hétfő este a Digi24-nek adott interjúban. Elismerte: a kormánykoalíció máris késésben van a büdzsé kidolgozásával.
A tartós januári fagy egyszerre növelte meg Romániában a gáz- és áramfogyasztást, ami normál esetben áremelkedést hozna. Azonban kivételes helyzet alakult ki az elmúlt napokban.
A Versenytanács összesen 14,73 millió lej (körülbelül 2,9 millió euró) bírságot szabott ki hétfőn 27 romániai járműkarbantartó és -javító vállalatra.
Az országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) idén 140 kilométernyi autópálya és gyorsforgalmi út megépítésére készül szerződéseket aláírni – jelentette be Gabriel Budescu, a CNIR igazgatója a román közszolgálati rádiónak nyilatkozva.
Az Eurostat hétfőn közzétett adatai szerint a decemberben 2,3 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,6 százalék.
Vannak források a foglalkoztatási támogatásokra, de a bérek, nyugdíjak és egyéb juttatások 2026-ban is befagyasztva maradnak – jelentette ki Florin Manole munkaügyi miniszter.
Az elmúlt év első 11 hónapjában Románia 2,271 millió tonna kőolaj-egyenérték (toe) nyersolajat termelt, 185 000 toe-vel (7,5 százalékkal) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Románia továbbra is az Európai Unió egyik legolcsóbb országa, ám ez nem jár együtt automatikusan kiemelkedő életszínvonallal – igazolja a statisztikai hivatal friss jelentése, amely a vásárlóerőt és az árszinteket hasonlítja össze uniós szinten.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!