Fotó: Lukácsi Lehel
Az előző évi 11,75 százalékról 8,71 százalékra csökkent tavaly a kötelező magán-nyugdíjbiztosításokat kezelő romániai pénztárak átlagos hozama, míg az önkéntes nyugdíjalapokat kezelő pénztárak hozama a 2013-as évi 11,33 százalékról 7,45 százalékra esett vissza.
2015. január 09., 09:592015. január 09., 09:59
A kötelező magán-nyugdíjbiztosítási rendszer tagsága tavaly elérte a 6,3 milliót, felhalmozott megtakarításaik összértéke pedig 2014 decemberében 4,26 milliárd eurót tett ki. Az önkéntes nyugdíjpénztárakhoz eddig 345 ezren csatlakoztak, az általuk felhalmozott vagyon 232 millió eurót tett ki.
Mint ismeretes, Románia 2007-ben tért át a hárompilléres nyugdíjrendszerre: az állami nyugdíjpénztári tagság (első pillér) fenntartása mellett 35 év alatti munkavállalóknak be kell lépniük valamely magánnyugdíjpénztárba (második pillér), és önkéntes pénztárak is alakultak (harmadik pillér). Azóta az állam a beszedett nyugdíjjárulék évről évre növekvő hányadát (jelenleg a bruttó bér 4,5 százalékát) utalja át a munkavállaló által megnevezett magánnyugdíjpénztárnak. A hatályos törvény szerint a kötelező, „második pillérnek” folyósított járulék a bruttó bér 6 százalékáig fog emelkedni.
Az országban egyébként jelen pillanatban 4,6 millióra tehető a munkavállalók száma. A magán-nyugdíjpénztáraknak azért van több tagjuk, mert olyan munkanélkülieket, idénymunkásokat, külföldre távozott állampolgárokat is nyilvántartanak, akik korábban kerültek a rendszerbe. Becslések szerint a tagság alig fele fizeti rendszeresen a kötelező magán-nyugdíjjárulékot.
A kormány azonban továbbra is kitart a többpilléres nyugdíjrendszer mellett. Az ezzel ellentétes sajtóhíreszteléseket cáfolva Rovana Plumb munkaügyi miniszter tavaly ősszel úgy nyilatkozott: nem merült fel a második pillér, a kötelező magánnyugdíj államosítása.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!