Fotó: Lukácsi Lehel
Az előző évi 11,75 százalékról 8,71 százalékra csökkent tavaly a kötelező magán-nyugdíjbiztosításokat kezelő romániai pénztárak átlagos hozama, míg az önkéntes nyugdíjalapokat kezelő pénztárak hozama a 2013-as évi 11,33 százalékról 7,45 százalékra esett vissza.
2015. január 09., 09:592015. január 09., 09:59
A kötelező magán-nyugdíjbiztosítási rendszer tagsága tavaly elérte a 6,3 milliót, felhalmozott megtakarításaik összértéke pedig 2014 decemberében 4,26 milliárd eurót tett ki. Az önkéntes nyugdíjpénztárakhoz eddig 345 ezren csatlakoztak, az általuk felhalmozott vagyon 232 millió eurót tett ki.
Mint ismeretes, Románia 2007-ben tért át a hárompilléres nyugdíjrendszerre: az állami nyugdíjpénztári tagság (első pillér) fenntartása mellett 35 év alatti munkavállalóknak be kell lépniük valamely magánnyugdíjpénztárba (második pillér), és önkéntes pénztárak is alakultak (harmadik pillér). Azóta az állam a beszedett nyugdíjjárulék évről évre növekvő hányadát (jelenleg a bruttó bér 4,5 százalékát) utalja át a munkavállaló által megnevezett magánnyugdíjpénztárnak. A hatályos törvény szerint a kötelező, „második pillérnek” folyósított járulék a bruttó bér 6 százalékáig fog emelkedni.
Az országban egyébként jelen pillanatban 4,6 millióra tehető a munkavállalók száma. A magán-nyugdíjpénztáraknak azért van több tagjuk, mert olyan munkanélkülieket, idénymunkásokat, külföldre távozott állampolgárokat is nyilvántartanak, akik korábban kerültek a rendszerbe. Becslések szerint a tagság alig fele fizeti rendszeresen a kötelező magán-nyugdíjjárulékot.
A kormány azonban továbbra is kitart a többpilléres nyugdíjrendszer mellett. Az ezzel ellentétes sajtóhíreszteléseket cáfolva Rovana Plumb munkaügyi miniszter tavaly ősszel úgy nyilatkozott: nem merült fel a második pillér, a kötelező magánnyugdíj államosítása.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!