Nem bíznak abban az üzleti szféra képviselői, hogy beváltaná a hozzá fűzött reményeket a pénzügyminisztérium elképzelése, miszerint az elektronikus pénztárgépek kötelezővé tételével visszaszorítható lenne valamilyen mértékben az adócsalás.
Amint arról beszámoltunk, a szaktárca átfogó kampányt hirdetett az adócsalás ellen. Daniel Chiţoiu pénzügyminiszter az elmúlt héten beszélt arról, hogy több olyan intézkedésre készülnek a következő hónapokban, amellyel visszaszorítanák a feketegazdaságot, illetve növelnék az államkassza bevételeit.
A szaktárca egyebek mellett Magyarországhoz hasonlóan kötelezővé tenné az elektronikus naplóval rendelkező pénztárgépek használatát minden kereskedelmi egységben. Az új felszerelések a papír alapú számlák helyett elektronikus formában tárolnák a vállalkozások bevételeit.
A tervek szerint ugyanakkor az eszközök közvetlenül csatlakoznának az adóhatóság informatikai rendszeréhez, ezzel is elhárítva az adócsalás lehetőségét. Az érintettek szerint azonban nem ez a megfelelő megoldás a hatékonyabb adóbehajtásra.
Plusz teher, s nem is megoldás
„Plusz terhet jelent a cégeknek az elektromos pénztárgépek kötelező felszerelése, ráadásul azokat a tisztességes vállalatokat fogja sújtani, amelyek eddig is korrektül befizették az adóikat” – értékelte a tervezett intézkedést a Krónika megkeresésére Vass Attila, a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara adóügyi szakértője.
A szakember ugyanis úgy véli, ha minden áron az adócsalást szeretnék megszüntetni, illetve a feketegazdaságot akarják kifehéríteni a romániai gazdaságban, más intézkedésekre lenne szükség. Szerinte azokat a nagy vállalatokat kellene folyamatosan ellenőrizni, amelyek nagy bevételeik okán és a luxusadó miatt a leginkább eshetnek kísértésbe, hogy letagadják valós jövedelmüket. Mint részletezte, ilyen iparágak a kőolaj-kitermelés, a dohányipar vagy a fakitermelés. Ezek esetében ugyanis az értékesített áru nagyságrendjével játszva elvileg komolyabb összegeket is el lehet rejteni az adóhivatal elől.
Inkább kamera?
„Nem segít az adócsalás visszaszorításában, ha bevezetik az elektronikus naplóval rendelkező pénztárgépeket, ugyanis ha azt nem használják, s a pénzt feketén veszik el, teljesen mindegy, hogy a pénztárgép elektronikus vagy éppen manuális” – szögezte le hasonlóképpen megkeresésünkre Debreczeni László adótanácsadó. A szakember szerint éppen ezért arra kellene rávenni az adófizetőket, hogy használják a pénztárgépet, erre pedig szerinte az lenne talán az egyik legjobb módszer, ha bekameráznák a kereskedelmi egységeket, filmezve a pénztárnál folyó tevékenységet.
Ugyanezt emelte ki kérdésünkre Édler András, a Kovászna megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke is, aki rámutatott, hogy a papír alapú számlák is bekerülnek a könyvelésbe, és megjelennek az adóbevallásban, hiába kötik azonban össze a pénztárgépet az adóhatóság informatikai rendszerével, ha annak nincs milyen adatot továbbítania.
Édler a műszaki kivitelezés nehézségeire is felhívta a figyelmet, rámutatva, például nem minden faluban van megfelelő internet, és a több százezer pénztárgép kicserélése is időigényes. Ugyanakkor az érintettektől azt is megtudtuk, hogy egyelőre semmilyen hivatalos értesítést nem kaptak a témában.
Daniel Chiţoiu pénzügyminiszter bejelentése szerint egyébként az elektronikus pénztárgépeket három szakaszban vezetnék be: előbb a legnagyobb adófizetők, majd a nagyvállalatok, végül pedig a kis- és közepes vállalkozások számára teszik kötelezővé ezek használatát. A szaktárca mindezt március végéig megvalósítaná. Egy korszerű pénztárgép ára beszereléssel együtt mintegy 40–60 euró, az adóhatóság azonban a költségekkel arányos árengedményt biztosít a profitadóból a vállalkozásoknak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Adóhatóság (ANAF) megkezdte az értesítések kiküldését az úgynevezett luxusadó kapcsán, amelyet a drága autók és ingatlanok tulajdonosaira vetnek ki.
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!