
Nem bíznak abban az üzleti szféra képviselői, hogy beváltaná a hozzá fűzött reményeket a pénzügyminisztérium elképzelése, miszerint az elektronikus pénztárgépek kötelezővé tételével visszaszorítható lenne valamilyen mértékben az adócsalás.
Amint arról beszámoltunk, a szaktárca átfogó kampányt hirdetett az adócsalás ellen. Daniel Chiţoiu pénzügyminiszter az elmúlt héten beszélt arról, hogy több olyan intézkedésre készülnek a következő hónapokban, amellyel visszaszorítanák a feketegazdaságot, illetve növelnék az államkassza bevételeit.
A szaktárca egyebek mellett Magyarországhoz hasonlóan kötelezővé tenné az elektronikus naplóval rendelkező pénztárgépek használatát minden kereskedelmi egységben. Az új felszerelések a papír alapú számlák helyett elektronikus formában tárolnák a vállalkozások bevételeit.
A tervek szerint ugyanakkor az eszközök közvetlenül csatlakoznának az adóhatóság informatikai rendszeréhez, ezzel is elhárítva az adócsalás lehetőségét. Az érintettek szerint azonban nem ez a megfelelő megoldás a hatékonyabb adóbehajtásra.
Plusz teher, s nem is megoldás
„Plusz terhet jelent a cégeknek az elektromos pénztárgépek kötelező felszerelése, ráadásul azokat a tisztességes vállalatokat fogja sújtani, amelyek eddig is korrektül befizették az adóikat” – értékelte a tervezett intézkedést a Krónika megkeresésére Vass Attila, a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara adóügyi szakértője.
A szakember ugyanis úgy véli, ha minden áron az adócsalást szeretnék megszüntetni, illetve a feketegazdaságot akarják kifehéríteni a romániai gazdaságban, más intézkedésekre lenne szükség. Szerinte azokat a nagy vállalatokat kellene folyamatosan ellenőrizni, amelyek nagy bevételeik okán és a luxusadó miatt a leginkább eshetnek kísértésbe, hogy letagadják valós jövedelmüket. Mint részletezte, ilyen iparágak a kőolaj-kitermelés, a dohányipar vagy a fakitermelés. Ezek esetében ugyanis az értékesített áru nagyságrendjével játszva elvileg komolyabb összegeket is el lehet rejteni az adóhivatal elől.
Inkább kamera?
„Nem segít az adócsalás visszaszorításában, ha bevezetik az elektronikus naplóval rendelkező pénztárgépeket, ugyanis ha azt nem használják, s a pénzt feketén veszik el, teljesen mindegy, hogy a pénztárgép elektronikus vagy éppen manuális” – szögezte le hasonlóképpen megkeresésünkre Debreczeni László adótanácsadó. A szakember szerint éppen ezért arra kellene rávenni az adófizetőket, hogy használják a pénztárgépet, erre pedig szerinte az lenne talán az egyik legjobb módszer, ha bekameráznák a kereskedelmi egységeket, filmezve a pénztárnál folyó tevékenységet.
Ugyanezt emelte ki kérdésünkre Édler András, a Kovászna megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke is, aki rámutatott, hogy a papír alapú számlák is bekerülnek a könyvelésbe, és megjelennek az adóbevallásban, hiába kötik azonban össze a pénztárgépet az adóhatóság informatikai rendszerével, ha annak nincs milyen adatot továbbítania.
Édler a műszaki kivitelezés nehézségeire is felhívta a figyelmet, rámutatva, például nem minden faluban van megfelelő internet, és a több százezer pénztárgép kicserélése is időigényes. Ugyanakkor az érintettektől azt is megtudtuk, hogy egyelőre semmilyen hivatalos értesítést nem kaptak a témában.
Daniel Chiţoiu pénzügyminiszter bejelentése szerint egyébként az elektronikus pénztárgépeket három szakaszban vezetnék be: előbb a legnagyobb adófizetők, majd a nagyvállalatok, végül pedig a kis- és közepes vállalkozások számára teszik kötelezővé ezek használatát. A szaktárca mindezt március végéig megvalósítaná. Egy korszerű pénztárgép ára beszereléssel együtt mintegy 40–60 euró, az adóhatóság azonban a költségekkel arányos árengedményt biztosít a profitadóból a vállalkozásoknak.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
szóljon hozzá!