
Nem bíznak abban az üzleti szféra képviselői, hogy beváltaná a hozzá fűzött reményeket a pénzügyminisztérium elképzelése, miszerint az elektronikus pénztárgépek kötelezővé tételével visszaszorítható lenne valamilyen mértékben az adócsalás.
Amint arról beszámoltunk, a szaktárca átfogó kampányt hirdetett az adócsalás ellen. Daniel Chiţoiu pénzügyminiszter az elmúlt héten beszélt arról, hogy több olyan intézkedésre készülnek a következő hónapokban, amellyel visszaszorítanák a feketegazdaságot, illetve növelnék az államkassza bevételeit.
A szaktárca egyebek mellett Magyarországhoz hasonlóan kötelezővé tenné az elektronikus naplóval rendelkező pénztárgépek használatát minden kereskedelmi egységben. Az új felszerelések a papír alapú számlák helyett elektronikus formában tárolnák a vállalkozások bevételeit.
A tervek szerint ugyanakkor az eszközök közvetlenül csatlakoznának az adóhatóság informatikai rendszeréhez, ezzel is elhárítva az adócsalás lehetőségét. Az érintettek szerint azonban nem ez a megfelelő megoldás a hatékonyabb adóbehajtásra.
Plusz teher, s nem is megoldás
„Plusz terhet jelent a cégeknek az elektromos pénztárgépek kötelező felszerelése, ráadásul azokat a tisztességes vállalatokat fogja sújtani, amelyek eddig is korrektül befizették az adóikat” – értékelte a tervezett intézkedést a Krónika megkeresésére Vass Attila, a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara adóügyi szakértője.
A szakember ugyanis úgy véli, ha minden áron az adócsalást szeretnék megszüntetni, illetve a feketegazdaságot akarják kifehéríteni a romániai gazdaságban, más intézkedésekre lenne szükség. Szerinte azokat a nagy vállalatokat kellene folyamatosan ellenőrizni, amelyek nagy bevételeik okán és a luxusadó miatt a leginkább eshetnek kísértésbe, hogy letagadják valós jövedelmüket. Mint részletezte, ilyen iparágak a kőolaj-kitermelés, a dohányipar vagy a fakitermelés. Ezek esetében ugyanis az értékesített áru nagyságrendjével játszva elvileg komolyabb összegeket is el lehet rejteni az adóhivatal elől.
Inkább kamera?
„Nem segít az adócsalás visszaszorításában, ha bevezetik az elektronikus naplóval rendelkező pénztárgépeket, ugyanis ha azt nem használják, s a pénzt feketén veszik el, teljesen mindegy, hogy a pénztárgép elektronikus vagy éppen manuális” – szögezte le hasonlóképpen megkeresésünkre Debreczeni László adótanácsadó. A szakember szerint éppen ezért arra kellene rávenni az adófizetőket, hogy használják a pénztárgépet, erre pedig szerinte az lenne talán az egyik legjobb módszer, ha bekameráznák a kereskedelmi egységeket, filmezve a pénztárnál folyó tevékenységet.
Ugyanezt emelte ki kérdésünkre Édler András, a Kovászna megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke is, aki rámutatott, hogy a papír alapú számlák is bekerülnek a könyvelésbe, és megjelennek az adóbevallásban, hiába kötik azonban össze a pénztárgépet az adóhatóság informatikai rendszerével, ha annak nincs milyen adatot továbbítania.
Édler a műszaki kivitelezés nehézségeire is felhívta a figyelmet, rámutatva, például nem minden faluban van megfelelő internet, és a több százezer pénztárgép kicserélése is időigényes. Ugyanakkor az érintettektől azt is megtudtuk, hogy egyelőre semmilyen hivatalos értesítést nem kaptak a témában.
Daniel Chiţoiu pénzügyminiszter bejelentése szerint egyébként az elektronikus pénztárgépeket három szakaszban vezetnék be: előbb a legnagyobb adófizetők, majd a nagyvállalatok, végül pedig a kis- és közepes vállalkozások számára teszik kötelezővé ezek használatát. A szaktárca mindezt március végéig megvalósítaná. Egy korszerű pénztárgép ára beszereléssel együtt mintegy 40–60 euró, az adóhatóság azonban a költségekkel arányos árengedményt biztosít a profitadóból a vállalkozásoknak.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!