Hogyan tovább? Nincs annyi építőcég, mint ahány beruházási terv (képünk illusztráció)
Fotó: Haáz Vince
Nehéz lesz építőipari vállalkozásokat találni a romániai hatóságok által betervezett infrastrukturális beruházásokra Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester szerint, aki amúgy azt szerette volna, ha a települések nagyobb szabadságot kapnak a nekik jutó források elköltésében.
2021. június 10., 19:192021. június 10., 19:19
2021. június 10., 21:562021. június 10., 21:56
A következő három–öt év alatt Romániának mintegy 100 milliárd euró uniós pénzt kell elköltenie, ami nagy kihívás – jelentette ki a Krónika kérdésére Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere csütörtöki sajtótájékoztatóján. Mint részletezte, az előző, 2014–2020-as uniós költségvetési ciklusból Románia a lehívható támogatások mintegy 10 százalékát költötte el, holott 2023-ig le kell zárni a projekteket.
„Megvan tehát még az előző ciklusból megmaradt pénz, bejön az országos helyreállítási tervből (PNRR) felhasználható összeg, és az új költségvetési ciklus Regionális Operatív Programja is beindul, ez mintegy százmilliárd eurót jelent összesen.
– magyarázta a székelyföldi RMDSZ-es politikus.
Hozzátette: az elmúlt években a romániai nagy építővállalatok 70 százaléka csődbe ment, most hirtelen jön egy hatalmas összeg, amit el kell költeni, és nehéz lesz kivitelezőt találni. Antal Árpád meglátása szerint az autópályák, terelőutak építésére jönnek majd a külföldi cégek, ám mivel a helyreállítási terv miatt Európa-szerte beruházások, építkezések lesznek, nem valószínű, hogy a nyugat-európai cégek Romániában licitálnak, a kínai vállalatok részvételét pedig megtiltotta a kormány.
A szentgyörgyi polgármester a sajtótájékoztatón beszélt ugyanakkor arról is, hogy a kormánynak az országos helyreállítási tervre tett javaslatában az szerepelt, hogy az önkormányzatok nagyobb szabadságot kapnak az általuk lehívható összegek felhasználásában.
Ez a kis- és közepes települések esetében meg is valósult, kapnak egy elkülönített összeget, amelyet viszonylag „szabadon” költhetnek el,
Sepsiszentgyörgy például az előző uniós költségvetési ciklus Regionális Operatív Programjában is pályázott a mobilitási tervével, ezt valószínű a helyreállítási alapból lehívott projekt utoléri, így két év múlva a városnak egy nagy elektromosbusz-flottája lesz.
Antal Árpád azonban azt szerette volna, ha a helyreállítási terv alapján lehívható támogatás egy részét városrehabilitációs tervek finanszírozására lehetett volna fordítani, mint ahogy a kormány javaslatában szerepelt. Ez azért lett volna fontos, mert a romániai városok nagy problémája, hogy a kommunizmus alatt „összevegyültek az övezetek”. Akkor zajlott a nagy gyár- és tömbházépítés, ám ez azt eredményezte, hogy a gyár a lakóövezet mellé épült, a szolgáltatási övezet összekeveredett az ipari övezettel, ez utóbbiak pedig sok esetben meg is szűntek, ezeket a városfunkciókat kellene most tisztázni.
Bár Sepsiszentgyörgy e tekintetben jobban áll, mint sok más város, ott is megvásárolta az önkormányzat az egykori tyúkfarmot, arra számítva, hogy uniós támogatásból el tudja takarítani, megszüntetve a szennyező ipari funkciót, és bővíthető lesz abba az irányba a lakóövezet. Az Európai Bizottság ezt a javaslatot nem támogatta, arra hivatkozva, hogy a Regionális Operatív Programban lehet majd pályázni városrehabilitációra, és nem akarják, hogy a ROP és a PNNR egymásra tevődjön.
Brüsszelből nézve nem kell több autópálya, de Romániában nem az autópálya-bőség nyomorítja meg az életünket, azt szeretnénk, hogy legyen egy összefüggő rendszerünk, amelyen el tudunk jutni Bukarestbe, Budapestre vagy egy repülőtérre” – jelentette ki Antal Árpád.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!