
Hogyan tovább? Nincs annyi építőcég, mint ahány beruházási terv (képünk illusztráció)
Fotó: Haáz Vince
Nehéz lesz építőipari vállalkozásokat találni a romániai hatóságok által betervezett infrastrukturális beruházásokra Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester szerint, aki amúgy azt szerette volna, ha a települések nagyobb szabadságot kapnak a nekik jutó források elköltésében.
2021. június 10., 19:192021. június 10., 19:19
2021. június 10., 21:562021. június 10., 21:56
A következő három–öt év alatt Romániának mintegy 100 milliárd euró uniós pénzt kell elköltenie, ami nagy kihívás – jelentette ki a Krónika kérdésére Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere csütörtöki sajtótájékoztatóján. Mint részletezte, az előző, 2014–2020-as uniós költségvetési ciklusból Románia a lehívható támogatások mintegy 10 százalékát költötte el, holott 2023-ig le kell zárni a projekteket.
„Megvan tehát még az előző ciklusból megmaradt pénz, bejön az országos helyreállítási tervből (PNRR) felhasználható összeg, és az új költségvetési ciklus Regionális Operatív Programja is beindul, ez mintegy százmilliárd eurót jelent összesen.
– magyarázta a székelyföldi RMDSZ-es politikus.
Hozzátette: az elmúlt években a romániai nagy építővállalatok 70 százaléka csődbe ment, most hirtelen jön egy hatalmas összeg, amit el kell költeni, és nehéz lesz kivitelezőt találni. Antal Árpád meglátása szerint az autópályák, terelőutak építésére jönnek majd a külföldi cégek, ám mivel a helyreállítási terv miatt Európa-szerte beruházások, építkezések lesznek, nem valószínű, hogy a nyugat-európai cégek Romániában licitálnak, a kínai vállalatok részvételét pedig megtiltotta a kormány.
A szentgyörgyi polgármester a sajtótájékoztatón beszélt ugyanakkor arról is, hogy a kormánynak az országos helyreállítási tervre tett javaslatában az szerepelt, hogy az önkormányzatok nagyobb szabadságot kapnak az általuk lehívható összegek felhasználásában.
Ez a kis- és közepes települések esetében meg is valósult, kapnak egy elkülönített összeget, amelyet viszonylag „szabadon” költhetnek el,
Sepsiszentgyörgy például az előző uniós költségvetési ciklus Regionális Operatív Programjában is pályázott a mobilitási tervével, ezt valószínű a helyreállítási alapból lehívott projekt utoléri, így két év múlva a városnak egy nagy elektromosbusz-flottája lesz.
Antal Árpád azonban azt szerette volna, ha a helyreállítási terv alapján lehívható támogatás egy részét városrehabilitációs tervek finanszírozására lehetett volna fordítani, mint ahogy a kormány javaslatában szerepelt. Ez azért lett volna fontos, mert a romániai városok nagy problémája, hogy a kommunizmus alatt „összevegyültek az övezetek”. Akkor zajlott a nagy gyár- és tömbházépítés, ám ez azt eredményezte, hogy a gyár a lakóövezet mellé épült, a szolgáltatási övezet összekeveredett az ipari övezettel, ez utóbbiak pedig sok esetben meg is szűntek, ezeket a városfunkciókat kellene most tisztázni.
Bár Sepsiszentgyörgy e tekintetben jobban áll, mint sok más város, ott is megvásárolta az önkormányzat az egykori tyúkfarmot, arra számítva, hogy uniós támogatásból el tudja takarítani, megszüntetve a szennyező ipari funkciót, és bővíthető lesz abba az irányba a lakóövezet. Az Európai Bizottság ezt a javaslatot nem támogatta, arra hivatkozva, hogy a Regionális Operatív Programban lehet majd pályázni városrehabilitációra, és nem akarják, hogy a ROP és a PNNR egymásra tevődjön.
Brüsszelből nézve nem kell több autópálya, de Romániában nem az autópálya-bőség nyomorítja meg az életünket, azt szeretnénk, hogy legyen egy összefüggő rendszerünk, amelyen el tudunk jutni Bukarestbe, Budapestre vagy egy repülőtérre” – jelentette ki Antal Árpád.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
szóljon hozzá!