Hogyan tovább? Nincs annyi építőcég, mint ahány beruházási terv (képünk illusztráció)
Fotó: Haáz Vince
Nehéz lesz építőipari vállalkozásokat találni a romániai hatóságok által betervezett infrastrukturális beruházásokra Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester szerint, aki amúgy azt szerette volna, ha a települések nagyobb szabadságot kapnak a nekik jutó források elköltésében.
2021. június 10., 19:192021. június 10., 19:19
2021. június 10., 21:562021. június 10., 21:56
A következő három–öt év alatt Romániának mintegy 100 milliárd euró uniós pénzt kell elköltenie, ami nagy kihívás – jelentette ki a Krónika kérdésére Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere csütörtöki sajtótájékoztatóján. Mint részletezte, az előző, 2014–2020-as uniós költségvetési ciklusból Románia a lehívható támogatások mintegy 10 százalékát költötte el, holott 2023-ig le kell zárni a projekteket.
„Megvan tehát még az előző ciklusból megmaradt pénz, bejön az országos helyreállítási tervből (PNRR) felhasználható összeg, és az új költségvetési ciklus Regionális Operatív Programja is beindul, ez mintegy százmilliárd eurót jelent összesen.
– magyarázta a székelyföldi RMDSZ-es politikus.
Hozzátette: az elmúlt években a romániai nagy építővállalatok 70 százaléka csődbe ment, most hirtelen jön egy hatalmas összeg, amit el kell költeni, és nehéz lesz kivitelezőt találni. Antal Árpád meglátása szerint az autópályák, terelőutak építésére jönnek majd a külföldi cégek, ám mivel a helyreállítási terv miatt Európa-szerte beruházások, építkezések lesznek, nem valószínű, hogy a nyugat-európai cégek Romániában licitálnak, a kínai vállalatok részvételét pedig megtiltotta a kormány.
A szentgyörgyi polgármester a sajtótájékoztatón beszélt ugyanakkor arról is, hogy a kormánynak az országos helyreállítási tervre tett javaslatában az szerepelt, hogy az önkormányzatok nagyobb szabadságot kapnak az általuk lehívható összegek felhasználásában.
Ez a kis- és közepes települések esetében meg is valósult, kapnak egy elkülönített összeget, amelyet viszonylag „szabadon” költhetnek el,
Sepsiszentgyörgy például az előző uniós költségvetési ciklus Regionális Operatív Programjában is pályázott a mobilitási tervével, ezt valószínű a helyreállítási alapból lehívott projekt utoléri, így két év múlva a városnak egy nagy elektromosbusz-flottája lesz.
Antal Árpád azonban azt szerette volna, ha a helyreállítási terv alapján lehívható támogatás egy részét városrehabilitációs tervek finanszírozására lehetett volna fordítani, mint ahogy a kormány javaslatában szerepelt. Ez azért lett volna fontos, mert a romániai városok nagy problémája, hogy a kommunizmus alatt „összevegyültek az övezetek”. Akkor zajlott a nagy gyár- és tömbházépítés, ám ez azt eredményezte, hogy a gyár a lakóövezet mellé épült, a szolgáltatási övezet összekeveredett az ipari övezettel, ez utóbbiak pedig sok esetben meg is szűntek, ezeket a városfunkciókat kellene most tisztázni.
Bár Sepsiszentgyörgy e tekintetben jobban áll, mint sok más város, ott is megvásárolta az önkormányzat az egykori tyúkfarmot, arra számítva, hogy uniós támogatásból el tudja takarítani, megszüntetve a szennyező ipari funkciót, és bővíthető lesz abba az irányba a lakóövezet. Az Európai Bizottság ezt a javaslatot nem támogatta, arra hivatkozva, hogy a Regionális Operatív Programban lehet majd pályázni városrehabilitációra, és nem akarják, hogy a ROP és a PNNR egymásra tevődjön.
Brüsszelből nézve nem kell több autópálya, de Romániában nem az autópálya-bőség nyomorítja meg az életünket, azt szeretnénk, hogy legyen egy összefüggő rendszerünk, amelyen el tudunk jutni Bukarestbe, Budapestre vagy egy repülőtérre” – jelentette ki Antal Árpád.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!