Hogyan tovább? Nincs annyi építőcég, mint ahány beruházási terv (képünk illusztráció)
Fotó: Haáz Vince
Nehéz lesz építőipari vállalkozásokat találni a romániai hatóságok által betervezett infrastrukturális beruházásokra Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester szerint, aki amúgy azt szerette volna, ha a települések nagyobb szabadságot kapnak a nekik jutó források elköltésében.
2021. június 10., 19:192021. június 10., 19:19
2021. június 10., 21:562021. június 10., 21:56
A következő három–öt év alatt Romániának mintegy 100 milliárd euró uniós pénzt kell elköltenie, ami nagy kihívás – jelentette ki a Krónika kérdésére Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere csütörtöki sajtótájékoztatóján. Mint részletezte, az előző, 2014–2020-as uniós költségvetési ciklusból Románia a lehívható támogatások mintegy 10 százalékát költötte el, holott 2023-ig le kell zárni a projekteket.
„Megvan tehát még az előző ciklusból megmaradt pénz, bejön az országos helyreállítási tervből (PNRR) felhasználható összeg, és az új költségvetési ciklus Regionális Operatív Programja is beindul, ez mintegy százmilliárd eurót jelent összesen.
– magyarázta a székelyföldi RMDSZ-es politikus.
Hozzátette: az elmúlt években a romániai nagy építővállalatok 70 százaléka csődbe ment, most hirtelen jön egy hatalmas összeg, amit el kell költeni, és nehéz lesz kivitelezőt találni. Antal Árpád meglátása szerint az autópályák, terelőutak építésére jönnek majd a külföldi cégek, ám mivel a helyreállítási terv miatt Európa-szerte beruházások, építkezések lesznek, nem valószínű, hogy a nyugat-európai cégek Romániában licitálnak, a kínai vállalatok részvételét pedig megtiltotta a kormány.
A szentgyörgyi polgármester a sajtótájékoztatón beszélt ugyanakkor arról is, hogy a kormánynak az országos helyreállítási tervre tett javaslatában az szerepelt, hogy az önkormányzatok nagyobb szabadságot kapnak az általuk lehívható összegek felhasználásában.
Ez a kis- és közepes települések esetében meg is valósult, kapnak egy elkülönített összeget, amelyet viszonylag „szabadon” költhetnek el,
Sepsiszentgyörgy például az előző uniós költségvetési ciklus Regionális Operatív Programjában is pályázott a mobilitási tervével, ezt valószínű a helyreállítási alapból lehívott projekt utoléri, így két év múlva a városnak egy nagy elektromosbusz-flottája lesz.
Antal Árpád azonban azt szerette volna, ha a helyreállítási terv alapján lehívható támogatás egy részét városrehabilitációs tervek finanszírozására lehetett volna fordítani, mint ahogy a kormány javaslatában szerepelt. Ez azért lett volna fontos, mert a romániai városok nagy problémája, hogy a kommunizmus alatt „összevegyültek az övezetek”. Akkor zajlott a nagy gyár- és tömbházépítés, ám ez azt eredményezte, hogy a gyár a lakóövezet mellé épült, a szolgáltatási övezet összekeveredett az ipari övezettel, ez utóbbiak pedig sok esetben meg is szűntek, ezeket a városfunkciókat kellene most tisztázni.
Bár Sepsiszentgyörgy e tekintetben jobban áll, mint sok más város, ott is megvásárolta az önkormányzat az egykori tyúkfarmot, arra számítva, hogy uniós támogatásból el tudja takarítani, megszüntetve a szennyező ipari funkciót, és bővíthető lesz abba az irányba a lakóövezet. Az Európai Bizottság ezt a javaslatot nem támogatta, arra hivatkozva, hogy a Regionális Operatív Programban lehet majd pályázni városrehabilitációra, és nem akarják, hogy a ROP és a PNNR egymásra tevődjön.
Brüsszelből nézve nem kell több autópálya, de Romániában nem az autópálya-bőség nyomorítja meg az életünket, azt szeretnénk, hogy legyen egy összefüggő rendszerünk, amelyen el tudunk jutni Bukarestbe, Budapestre vagy egy repülőtérre” – jelentette ki Antal Árpád.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!