Fotó: Jakab Mónika
Az energiaárak állami szabályozását szorgalmazzák a kormányzó román szociáldemokraták (PSD), akik szerint csak így lehetne kordában tartani a meredek drágulást. Miközben vizsgálat indult az energiaértékesítés, az áremelkedés körülményeinek feltárására, az energiaár-szabályozó hatóság alelnöke a Krónikának elmondta: az uniós szabályozás csak a kiskereskedelmi árszabályozást teszi lehetővé, viszont állami támogatás nélkül ez is magas árakat jelent a fogyasztók számára.
2022. július 29., 08:152022. július 29., 08:15
Élénken foglalkoztatja a bukaresti kormány tagjait, hogy meddig és milyen formában fenntartható a jelenleg érvényes energiaár-kompenzáció, amely jelentős terhet ró az állami költségvetésre. A hárompárti nagykoalíció szociáldemokrata szárnya egyeztetést kezdeményezett az energiaárak újbóli szabályozásáról, szerintük ugyanis
Marcel Ciolacu PSD-elnök szerda esti sajtótájékoztatóján kudarcnak nevezte a romániai energiapiacon néhány évvel ezelőtt végrehajtott liberalizációt, az alakulat szerint elsősorban ez vezetett az elmúlt év során tapasztalt meredek dráguláshoz.
„A hazai energiaárak mára olyan magasak lettek, mint a többi európai országban, ezért egyértelműen szabályoznunk kell őket, e téren várjuk az energiaügyi minisztérium és az ANRE javaslatát. Ha ez nem történik meg, meghosszabbítjuk az árkompenzációról szóló kormányrendelet hatályát” – közölte a képviselőház elnöke, aki szerint az energiaárak állami szabályozása széles mozgásteret biztosítana a kormány számára a drágulás megfékezése érdekében, és lehetővé tenné, hogy a lakosság idén télen kifizethesse a fűtésszámlákat.
Románia 2021 januárjától teljesen liberalizálta energiapiacát, így a lakossági fogyasztók már másfél éve nem az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) megszabta, hanem a piaci verseny által kialakított árat fizetik a felhasznált villanyáramért is. A belföldi kitermelésű gáz árát 2020. július 1-jétől liberalizálták a hatóságok.
Ennek hatására a Nicolae Ciucă vezette kormány tavaly novemberben árplafont és kompenzációs mechanizmust vezetett be, amit idén április elsejétől további egy évig meghosszabbított a lakossági fogyasztók és kisvállalkozók számára. A villamos energiára kilowattóránként 1 lejes árplafont szabtak meg a jogi személyek esetében, míg a lakossági fogyasztóknak havi 100 kilowattóra fogyasztásig 0,68 lejt, 100 és 300 kilowattóra között pedig 0,8 lejt számlázhatnak a szolgáltatók kilowattóránként. A földgáz esetében a lakossági fogyasztóknak 2023. március 31-ig 0,31, míg a jogi személyeknek 0,37 lejt kell fizetniük minden elhasznált kilowattóráért, amennyiben tavalyi gázfogyasztásuk nem haladta meg az 50 ezer megawattórát.
A földgáz, az étolaj, a kukoricaliszt, a fehérliszt és a burgonya, valamint a víz- és csatornázási díjak és a postai szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
A szolgáltatók számára az állami költségvetésből térítik meg a piaci, illetve a rendeletileg szabályozott fogyasztói árak közötti különbözetet, amit ezek a társaságok ki is használnak, és folyamatosan srófolják fel az árakat, így a kompenzációs mechanizmus máris óriási teher a büdzsé számára. Az intézkedés bevezetésekor Bukarestben még úgy számoltak, hogy mintegy 10 milliárd lejes költségvetési tételt jelent, azóta viszont a kompenzációval járó költségek 40 milliárd lejre rúgnak az ANRE által készített becslés szerint. (Ez közel a kétszerese Románia idei év első felében mért államháztartási hiányának, ami abszolút értékben 23,5 milliárd lej, és az össztermék (GDP) 1,71 százalékát tette ki).
Sőt Răzvan Nicolescu volt román energiaügyi miniszter, a budapesti székhelyű Európai Technológiai és Innovációs Intézet igazgatótanácsának tagja úgy számol, hogy
Adrian Câciu pénzügyminiszter szerdán bejelentette, hogy a kormány vizsgálatot indít az energiahordozóknak a piacon történő értékesítése módjával kapcsolatban, szerinte ugyanis az állam nem hagyhatja ellenőrizetlenül, „galoppszerűen” növekedni az árakat.
– jelentette ki a szociáldemokrata tárcavezető, hozzátéve: a szabályozott energiapiacra való ideiglenes visszatérés „minden bizonnyal” enyhítené a két számjegyű romániai inflációt.
Jövő tavaszig még a jelenlegihez hasonló szinten alakulnak a lakossági villany- és földgázszámlák – szögezte le Nagy-Bege Zoltán, az ANRE alelnöke, amikor az utóbbi időszakban kiküldött szerződésekben szereplő horribilis árszintekről kérdeztük.
Az ANRE éppen csütörtökön jelentette be, hogy mintegy 1,4 milliárd lejre rúgó összeg kifizetéséről szóló jóváhagyást továbbított az energiaügyi minisztériumnak. Ezt a tételt a 2021 novembere és 2022 márciusa közötti időszakra ítélték meg 82 szolgáltató számára a kompenzáció keretében úgy, hogy a hatóság 54 igényt visszautasított.
Hozzátette ugyanakkor, hogy a jelenlegi piaci árak ismeretében azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy ennél is többet kell majd fizetnie az államnak. „Nem lehet kizárni a volt energiaügyi miniszter említette költségtételt sem, hiszen az árak aggasztó módon továbbra is felfelé kúsznak. A villamos energia esetében például 2500 lej, vagyis 500 euró megawattóránként a másnapi ár, ami bizonyos háztartások esetében 680 lejt, más kategóriáknál 800 lejt jelent megawattóránként. Vagyis a román kormány által alkalmazott ársapka jóval a piaci ár alatt van” – állapította meg lapunknak Nagy-Bege, aki
Az ANRE illetékese felhívta a figyelmet, hogy a kompenzációról és árplafonról szóló rendelettel a kormány gyakorlatilag már szabályozta, befagyasztotta az árakat, még ha az intézkedés el is tér a liberalizáció előtti gyakorlattól, amikor a termelői árakat szabályozta az állam.
Például Magyarország sem avatkozott be a nagytermelői árba, amikor bevezette a rezsicsökkentést.
Több mint 1,1 milliárd lejt fizetett ki eddig a munkaügyi minisztérium az energiaszolgáltatóknak az energiaárak korlátozásáról és növekedésük kompenzálásáról szóló jogszabályok alapján.
„Nem tudom, mi a konkrét elképzelés, de attól tartok, hogy a politikum a 2017 előtti szabályozásra szeretne visszatérni, ami viszont nem lehetséges, egyetlen EU-tagállam sem alkalmazza. Meghatározott időszakra vonatkozó kivételeket megengednek az uniós szabályok, de például
– jelentette ki Nagy-Bege Zoltán, aki azt tartaná megoldásnak, ha Romániában is különválasztanák egymástól a villamosenergia- és a földgázpiacot, akárcsak Francia- és Spanyolországban.
Az alelnöktől megtudtuk, a kormány és az ANRE illetékesei között már történtek egyeztetések az árszabályozás kiterjesztésének témájában, döntés azonban még nem született, alaposan meg kell vizsgálni, mit engednek meg az európai rendelkezések.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!