Nyugtatja a kedélyeket. Nagy-Bege Zoltán szerint egyelőre nem kell csillagászati számláktól tartanunk
Fotó: Jakab Mónika
Jövő tavaszig még a jelenlegihez hasonló szinten alakulnak a lakossági villany- és földgázszámlák – szögezte le Nagy-Bege Zoltán, az ANRE alelnöke, amikor az utóbbi időszakban kiküldött szerződésekben szereplő horribilis árszintekről kérdeztük. Hosszabb távú becslésekbe azonban a jelenlegi bizonytalan helyzetben nem kívánt bocsátkozni.
2022. május 31., 08:142022. május 31., 08:14
2022. május 31., 08:172022. május 31., 08:17
Bár az energiaszolgáltatók kiküldték az értesítéseket a fogyasztóknak a három-négyszeresen megemelt árajánlatokkal, ezek az árak jövő áprilisig biztos nem jelennek meg a számlákon, hiszen addig érvényesek az idei év negyedik hónapjától bevezetett hatósági árak – igyekezett nyugtatni a kedélyeket a Krónika megkeresésére Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke.
A szakember kifejtette, nagyon sok, tavaly ebben az időszakban megkötött szerződés lejárt, a szolgáltatóknak pedig kötelességük, hogy hatvan nappal a határidő előtt kiküldjék az új ajánlatot. Ha a fogyasztó erre nem válaszol, úgy veszik, hogy hallgatólagosan elfogadta, a szerződés a kiajánlott áron folytatódik, ha visszautasítja, nem újítják meg. Az ajánlatokban a jelenlegi piaci árak jelennek meg, hétfőn például a romániai árutőzsdén 420–450 lejes megawattóránkénti áron zajlottak a tranzakciók.
Ugyanakkor a 27-es számú sürgősségi kormányrendelet előírja, hogy a lakossági fogyasztóknak a belső termelésből származó földgázt 150 lejes megawattóránkénti áron kell adni. És még ha nem lesz elég a belső termelés, és ki kell egészíteni importból, akkor sem ugrik meg olyan mértékben az ár, hogy a most kiküldött ajánlatok rákerüljenek a számlára” – fogalmazott Nagy-Bege Zoltán.
Egyúttal arra is ráirányította a figyelmet, hogy ugyanaz a kormányrendelet azt is előírja, miszerint a szolgáltatók kötelesek minden hónapban az átlag beszerzési áron kiszámlázni a földgázt, illetve a villamos energiát, és erre rátehetnek a villamos energia esetében 73 lejt megawattóránként, míg a földgáz esetében 12 lejt, melyek a szolgáltatói költségek, vagyis az árrés.
„Ezért gyakorlatilag várhatóan jövő év március végéig, amíg a kormányrendelet érvényben van, minden hónapban más áron fognak számlázni, vagyis lezárják a hónapot, megnézik, mennyi az átlag súlyozott beszerzési ár, és az szerepel a fogyasztóiknak kiállított számlán” – magyarázta Nagy-Bege Zoltán, hangsúlyozva, a kiértesítésben megjelenő árak jövő áprilistól léphetnek érvénybe, ha a kormány nem hosszabbítja meg a lakosságvédő intézkedéseket.
A földgáz esetében eközben nincs felső határ a lakossági fogyasztóknak, ott csak az ipari fogyasztóknál szabták meg az évi 50 ezer megawattórás határértéket. Az egymillió háztartási fogyasztó, aki jelenleg nem részesül az árbefagyasztásban, csak a 27-es sürgősségi kormányrendelet alapján élvez védelmet, vagyis hogy 150 lejnél nekik sem lehet drágábban számlázni a belső termelésből származó energiát.
Gondban vannak viszont azok az ipari fogyasztók, amelyek ipari parkokban tevékenykednek, mert az ipari park egyetlen fogyasztópontnak számít, és ha a teljes fogyasztás tavaly meghaladta az 50 ezer megawattórát, az ott működő egységek nem részesülnek az árbefagyasztásban, akkor sem, ha különben egyenként a határértéknél kevesebbet fogyasztottak.
– szögezte le a hatóság alelnöke. Rámutatott, a jogszabályban a mulasztásokat az ANRE és az energetikai minisztérium is beazonosította, ezeket a parlamentben korrigálják. Nagy-Bege Zoltán valószínűnek tartja, hogy még a nyári szünet előtt elfogadják a törvényt, akkor a nyáron már a javított változat lesz érvényben.
„A villamosenergia-fogyasztás nagy mértékben lecsökkent, nagyon ritkán haladja meg a napi 7000 megawattot, olyan körülmények között, hogy a pandémia előtt 8500–9000 megawattot is elérte” – mutatott rá ugyanakkor Nagy-Bege Zoltán. Hozzátette, a nagyon alacsony fogyasztás azt jelzi, hogy nem működik jól az ipar, hiszen a háztartási fogyasztás csak 15 százalékot tesz ki az összfogyasztásból, a 85 százalékot az ipari fogyasztás jelenti.
„Ez a gazdaság szempontjából nem jó jel, viszont az energetikai ellátás biztonsága szempontjából igen, hiszen nem nagy kihívás a 6000 megawattot előállítani. A lakossági fogyasztás nagymértékben függ az időjárásviszonyoktól, télen-tavasszal, a hidegebb hónapokban megugrik, nyáron épp fordítva, a nagy melegben pörgetik a légkondicionáló berendezések” – fejtette ki a szakember.
Arra a kérdésünkre, hogy mikor érezheti meg a romániai lakosság a múlt héten kihirdetett offshore-törvény pozitív hozadékait, Nagy-Bege Zoltán leszögezte, akkor történik majd számottevő változás a földgázpiacon, ha elkezdődik a mélytengeri kitermelés.
Ha a Petrom–OMV és a Romgaz részéről az év végéig megszületik egy beruházási döntés, a kitermelés leghamarabb 2026–2027-ben kezdődhet el.
„Ha tényleg kitermelik az éves 5 milliárd köbméter földgázt, valószínű, hogy érezhető lesz a hatása a piacon, már azért is, mert kínálattöbblet alakul ki. De hogy ez milyen irányba fogja befolyásolni az árakat, négy-öt éves távlatban lehetetlen megmondani, hiszen még egy hétre előre sem lehet előrejelzésekbe bocsátkozni, olyan körülmények között, hogy az Oroszországból, Ukrajnából, a háborúról érkező hírek, bejelentések pillanatok alatt befolyásolják az árakat” – részletezte z ANRE alelnöke.
„A módosításban, amit az államelnök kihirdetett, az is benne van, hogy létrehoznak egy külön alapot, ahova ezek a bevételek befolynak, és többek között gázhálózat-fejlesztésre is fordítják. Ugyanakkor aggasztó, hogy a befektetők részéről még nem érkeztek állásfoglalások, nem lehet tudni, nekik ebben a formában megfelel-e az offshore-törvény. Hiszen négy éve folyamatosan arra panaszkodnak, hogy ezt az adózási rendszert nem tudják vállalni. Ha továbbra is azt mondják, nem felel meg nekik, nincs miben reménykedjünk” – jelentette ki Nagy-Bege Zoltán.
Klaus Iohannis román elnök kihirdette szerdán a fekete-tengeri földgáz kitermeléséhez szükséges törvényt, amelyet múlt héten fogadott el a román képviselőház ügydöntő házként.
Csaknem teljesen függetlenné válhat energetikai szempontból Románia, ha a Romgaz és az OMV Petrom megkezdi a földgázkitermelést a Fekete-tenger talapzatából – nyilatkozta Virgil Popescu energiaügyi miniszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!