Továbbra sem kelendők az ANL-lakások

Amint arról beszámoltunk, az ANL-lakások bérlőinek 15 százalékos önrészt kell felmutatniuk, amennyiben a most elfogadott rendelet értelmében meg akarják vásárolni lakásukat. A vevő akkor válik a lakás tulajdonosává, amikor kifizette a teljes összeget, addig a lakrész a helyi önkormányzatok kezelésében marad.

A rendelet értelmében a lakások eladási árát a helyi hatóságok határozzák meg, az egészségügyi vagy a tanügyi dolgozóknak kiadott lakások esetében pedig a központi hatóságok. A rendelet ugyanakkor az előtörlesztést is lehetővé teszi, a hitelt igénylő egy összegben vagy részletekben is visszafizetheti igény szerint a hátramaradt összeget, beleértve a kamatot is. Mint ismeretes, eddig az Első otthon program nyújtotta kedvezményes hitel állt az ANL-lakások bérlőinek rendelkezésére, számukra külön összegeket különített el a kormány.

Nem a lakás, a pénz a probléma Csíkban

Antal Attila, Csíkszereda alpol­gármestere kérdésünkre azt mondta, a hitelkonstrukciótól függ, hogy a bérlőknek megéri-e megvásárolni a lakásokat, és az önkormányzatokat kötelezhetik is ezek eladására. Szerinte a bankoknak mindenképpen megfelel, az államnak is, amennyiben bevételhez akar jutni, és finanszírozni további lakásépítkezéseket, amellyel azt a látszatot is fenntarthatja, hogy működik a gazdaság. Új lakások építésére viszont nincs szükség – ez az alpolgármester meglátása. ,,Országos szinten is azt látjuk, hogy sok az üres lakás, ugyanez a helyzet Csíkszeredában is. Nem a lakás a probléma, hanem a pénz, ingyenlakásokra továbbra is lesz igény, eladó lakásokra kevésbé” – vélekedett.

Emlékeztetett, az ANL-lakások építésekor a kormány állta az építkezés költségeit, de a területet és a közművesítést a város biztosította, ezért részben a város is sajátjának tartja ezeket. Ezért sem örültek annak a döntésnek, amely lehetővé teszi a megvásárlást a bérlők számára. Úgy vélekedett, az elképzelés, amelynek szellemében épültek korábban az ifjúsági lakások, hogy néhány évig a pályakezdő fiataloknak biztosítsanak lakást, akik később saját ingatlant vásárolva átadják helyüket újabb fiatal családoknak, nem igazán vált be.

Csíkszeredában korábban néhány bérlő jelezte, hogy megvásárolná az ANL-lakásokat, de konkrét lépésekre nem került sor. A város azt szeretné, ha egy tömbházból többen, lehetőleg egy lépcsőház lakói mind tulajdonosok lennének, mert így egyszerűbb lenne az adminisztrálás is. Egy általunk megkérdezett bérlő szerint néhányszor már felmerült a lakások megvásárlásának lehetősége, de az önkormányzat nem adott árajánlatot, mert csak néhány érdeklődő volt. A Pacsirta sétányon épült egyik ANL-tömbházban lakó bérlő úgy véli, ott kicsi az adásvétel esélye, a lépcsőházi hőközpontok jótállási ideje lejárt, és akinek lehetősége van, inkább elköltözik onnan.

Csak olcsón kellene Szentgyörgyön

Csak abban az esetben éri meg az ANL-lakásokat akár részletre is megvásárolni, ha a kormány által biztosított kamat alacsonyabb lenne a banki kamatnál, de még ez esetben is a helyi piaci szinthez kell igazítani az árakat – véli Tischler Ferenc. A sepsiszentgyörgyi alpolgármester elmondta, olyan híresztelések is vannak, hogy a kormány által kidolgozott hitelkonstrukcióban magasabb a kamat, mint a pénzintézetekben, ezért az önkormányzat felkérte a helyi közgazdászokat, hogy elemezzék a feltételeket. Jelenleg a választ várják.

Mint beszámoltunk, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat már több ízben javasolta, hogy állapítsanak meg differenciált árat, hiszen nem lehet ugyanannyi pénzt kérni egy sepsiszentgyörgyi és egy bukaresti ingatlanért, de eddig nem járt sikerrel. Ezzel a módosítással talán sikerül vevőket találni a lakásokra. Eddig még egyetlen ANL-s lakást sem vásároltak meg a bérlők, ketten-hárman érdeklődtek, de amikor megtudták, hogy mennyi az ár, mindannyian visszaléptek.

Jelenleg egyébként a városban 4-5 kiutalható lakás van, de a bérlők többsége csak öt évig marad, mert ennyi idő után a bér magasabb, mint a piaci átlag, így kialakul az egészséges körforgás. Semmiképpen nem vásárolná meg az ANL-s lakást az a neve elhallgatását kérő bérlő, akit az új intézkedésről faggattunk. Mint hangsúlyozta, hiába viszonylag új építésűek, sokkal rosszabb minőségűek, mint amit esetleg olcsóbban, a szabadpiacon lehet vásárolni.

„Ezekből a lakásokból mindent kispóroltak, az ablakok nem szigetelnek, a tető beázik. Aki vásárolni akar, először a piacon tájékozódik. Csak abban az esetben venném meg az ANL-s ingatlant, ha nagyon kedvező árat biztosítanak, hiszen még sokat rá kellene költeni” – szögezte le a bérlő.

Kolozsvár: továbbra sem lehet eladni

Kolozsváron semmit sem változtat az ANL-lakások helyzetén, hogy ezután részletre is meg lehet azokat vásárolni – közölte eközben megkeresésünkre Iulia Perşă, a városháza szóvivője. Hozzáfűzte: az a gond az új törvénnyel, hogy csak a lakáseladás mikéntjét szabályozza, de nem mond arról semmit, hogy mi a teendő akkor, ha visszaigénylés alatt állnak azok a területek, amelyekre az ANL-s lakások épültek. Mint részletezte: a kincses városban ez a helyzet áll fenn, ezért a közjogi akadályok miatt az önkormányzatnak továbbra sem áll szándékában eladni az ANL-s lakásokat a jelenlegi bérlőknek. A döntés joga egyébként a helyi önkormányzati képviselők kezében van.

Hercehurca Udvarhelyen

Előreláthatólag lecsúsznak a határidőről azok a székelyudvarhelyi bérlők is, akik az Országos Lakásügynökség által megszabott kedvezményes áron vásárolnák meg az ifjúsági lakásokat. A csereháti lakónegyedben májusban több mint nyolcvan bérlő jelezte vásárlási igényét a polgármesteri hivatalnál, amelyre azonban eleddig csak levélben kaptak választ, hogy a városvezetőség a kérdést a következő hónapban vizsgálja.

„A vásárlási igényléseket a Csereháti Bérlők Egyesületénél iktattuk, majd benyújtottuk azokat a polgármesteri hivatalhoz. Választ a bérlők egyenként, postai úton kaptak” – mondta el lapunknak Faluvégi Krisztina, a csereháti lakószövetség elnöke. Hozzátette: valószínű, hogy a hónap végéig nem születik döntés az ügyben, így az igénylők már nem élhetnek a lakásügynökség kínálta kedvezménnyel.

Berkeczi Lajos és családja tíz éve bérelnek egy kétszobás lakást a Csereháti lakónegyedben, 2003-ban azzal az ígérettel kötötték meg a bérleti szerződést, hogy öt év után megvásárolhatják az ingatlant. „Kifejezetten ezzel a céllal költöztünk ifjúsági lakásba, hisz az elképzelés az volt, hogy a fiatal családokat segítik majd a lakásvásárlásban” – magyarázta.

Hozzátette: figyelembe kell venni, hogy újonnan épített tömbházakról van szó, egy lépcsőházban 12 lakrész van, tehát a lakhatás a város többi negyedéhez képest nem zsúfolt, a környezet tiszta és kellemes, a lakónegyedben sok a fiatal, gyerekes család. „Mindezt szem előtt tartva, határozottan megéri itt vásárolni lakást” – sorolta. Berkecziék maguk is levélben kaptak választ a hivataltól, csalódottan vették tudomásul: a kedvezményről minden bizonnyal le fognak késni.

Felháborodásának adott hangot több csereháti bérlő is: érthetetlennek tartják, hogy a városvezetőség május óta nem lépett ügyükben. „Kíváncsian várjuk, hogy az önkormányzati képviselő-testület melyik frakciója vállalja majd fel a fiatal lakásbérlők ügyét” – hangoztatták. Mellesleg a bérlőktől arról is értesültünk: felkeresték az Országos Lakásügynökség központi irodáját, ahol arról tájékoztatták őket, hogy az ANL két hete felszólította az udvarhelyi városvezetőséget, hogy kezdeményezzék az eladható lakások telekkönyvezését, választ azonban nem kaptak.

Az ügy kapcsán hétfőn megkerestük a helyi polgármesteri hivatal sajtóosztályát is, ahol azt a választ kaptuk: meglehetősen gyakran váltanak levelet a lakásügynökséggel, a fent említett felszólítás azonban hozzájuk nem érkezett meg.