A tavaszi időszakra csak paradicsomtermesztésre igényelhető a kormánytámogatás
Fotó: Makkay József
Négyezer euró de minimis támogatáshoz juthatnak idén a fólia alatti zöldségtermesztéssel foglalkozó gazdák, akik tavasszal és ősszel értékesíthető terményeikkel pályáznak. Több gazdaszervezet hatékonyabb támogatási formákat javasolt a bukaresti mezőgazdasági minisztériumnak, a szaktárca végül a régi gyakorlat mellett döntött.
2022. február 14., 08:542022. február 14., 08:54
Nem csak a hagyományos zöldségtermesztő vidékeken, hanem Erdély-szerte élénk az érdeklődés a bukaresti kormány által nemrég meghirdetett, fóliasátras és üvegházas zöldségtermesztőket célzó úgynevezett de minimis támogatása iránt, amelyet tavaszi és őszi időszakra egyaránt lehet igényelni.
Az október 15-től december 9-ig tartó őszi ciklusra azok pályázhatnak, akik paprikát, uborkát, zöldpaszulyt, salátát, spenótot és zöldhagymát termesztenek fólia alatt vagy üvegházban. A tavaszi időszakra csak paradicsomtermesztésre igényelhető a kormánytámogatás, az őszi periódusra a felsorolt zöldségek közül lehet egyetlen termékkel pályázni, paradicsommal viszont nem.
A kormányrendeletben szerepelnek az ezer négyzetméterre megkövetelt termésmennyiségek is.
Elszámoláskor az értékesített termésmennyiséget az őstermelői könyv lapjaival vagy a vállalkozó gazdák nyugtával és számlákkal igazolhatják.
A 2019 őszéig hivatalban lévő szociáldemokrata (PSD) kormány mezőgazdasági minisztere, Petre Daea által bevezetett paradicsomprogramot tavaly módosították. A nemzeti liberális (PNL) agrárminiszter, Adrian Oros előbb meg akarta szüntetni, de miután a gazdák felháborodásával szembesült, a programot a 2021-es esztendőre is meghirdette, kibővítve azt más zöldségfélékkel is. Ennek lett a folytatása az idei de minimis zöldségtermesztési támogatás.
A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) Maros megyei szervezete a törvénytervezet előkészítését megelőzően több romániai gazdaszervezettel közösen vett részt a szakminisztérium által meghirdetett konzultáción. Fazakas Miklós, a Maros megyei szervezet vezetője – aki agrárvállalkozóként egy hektár területen termeszt fólia alatt zöldséget – a Krónikának elmondta: a mezőgazdasági minisztériumban folytatott megbeszéléseken a miniszter tudomására hozták a gazdaszervezetek álláspontját, amely végül mégsem került be a kormányrendeletbe.
A nyárádkarácsoni agrárvállalkozó szerint azért mutatkozik nagy érdeklődés a program iránt, mert a mezőgazdaság mai nehéz helyzetében a gazdák „ki vannak éhezve” az ilyen típusú támogatásokra.
„Romániában alig van kisgazdáknak szánt de minimis támogatás. A miniszternek azt javasoltam, hogy ne ebben a formában segítsék a kis területeken dolgozó zöldségtermesztőket, hanem beruházásra, fejlesztésre kapjanak támogatást. A gazda növelhesse a fóliaházak felületét, vásárolhasson kazánt fűtéshez, vagy más beruházásra költhesse el a pénz. Példaként a sikeres magyarországi Pro Economica típusú, 20 ezer eurós támogatást hoztam föl, de sajnos a minisztérium részéről semmiféle fogadókészség nem volt az RMGE Maros javaslataira” – panaszolta a mezőgazdasági szakember.
Fazakas Miklós Maros megyei agrárvállalkozó fóliasátrában
Fotó: Makkay József
A gazdaszervezet vezetője szerint több gond is van a meghirdetett zöldségtámogatási pályázatokkal. Legnagyobb probléma, hogy a tavaszi időszakra kizárólag paradicsomra lehet pályázni.
A kistermelő csak zöldségpiacokon értékesítheti áruját, ahol korlátozott a kereslet, mert az emberek többsége zöldségesüzletekben, illetve áruházakban vásárol, ahova a kisgazdák jobb minőségű, de drágább paradicsomja eleve nem jut el, így a program eredeti rendeltetése nem teljesülhet. Mivel a gazdák mindenáron hozzá akarnak jutni a tavaszi 3 ezer, illetve az őszi ezereurós támogatáshoz, kénytelenek „trükközésekhez” folyamodni, így a zöldségek sokszor csak papíron cserélnek gazdák.
A Maros megyei mezőgazdasági érdekvédelmi szervezet vezetője szerint
hogy a primőrt, illetve az egyéb zöldségeket termelő kisgazdaságok megerősödjenek, és meg tudják vásárolni a gépeket, berendezéseket, a fóliaházakat vagy a termeléshez szükséges imputanyagokat.
Fazakas Miklós európai uniós példákat sorol, ahol a de minimis típusú támogatások zöme beruházást szolgál. A 3–4 ezer euró erre a célra nagyon kevés, ezért a román kormány kitalált egy középutat, ami politikai tőkét jelent a kormányzó pártok számára, ugyanakkor a kisgazdák állami támogatásként kapnak egy minimális pénzösszeget, amely a gazdaságukon alig segít valamit, a hazai zöldségtermesztés helyzete pedig ettől nem javul.
„A kisgazdaságok a romániai mezőgazdasági támogatási rendszer mostohagyerekei. Hasznos de minimis támogatás nem létezik Romániában, az európai uniós forrásból igényelhető 15 ezer eurós pályázat pedig annyira bonyolult, hogy a legtöbb kisgazdának esélye sincs lehívni” – hívta fel a figyelmet lapunknak Fazakas, aki szerint a magyarországi kormányforrásokból érkezett mezőségi és székelyföldi de minimis támogatás lehetne a román kormány számára is mérce, hiszen leegyszerűsített, az átlagos gazda számára is könnyen áttekinthető pályázási formának bizonyult.
A nagyobb területen zöldségtermesztéssel foglalkozó agrárvállalkozások számára – mint amilyen a nyárádkarácsoni gazda farmja is – az évi 3–4 ezer eurós kormányzati támogatás annyira kevés, hogy nem befolyásolja a cég éves bevételeit.
Az áruházláncoknak termelt paradicsomot, paprikát, illetve szabadföldi termesztésből származó káposztát és egyéb zöldségféléket értékesítő Maros megyei farmer szerint hosszú évekkel ezelőtt zöldségesfarmja hektáronként évi 15 ezer eurós támogatást kapott a szokványos területalapú támogatás kiegészítéseként. Többéves folyamatos zsugorodás után ez az összeg idénre kétezer euróra csökkent. Miközben az országos szinten meghatározott zöldségtermesztési keretösszeg változatlan maradt, egyre több igénylő cég között osztották el a tíz évvel ezelőtti pénzösszeget. Ebből is látszik a kormány hozzáállása egy-egy mezőgazdasági területhez. Nem véletlen, hogy a forráshiánnyal küzdő romániai kisgazdák és agrárvállalkozók továbbra sem vehetik fel a versenyt a külföldi beszállítókkal, akik olcsó áron árasztják el áruházainkat zöldséggel és gyümölccsel egyaránt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!