Nem hatékony megoldás a hitelfelezés

A román sajtó által folyamatosan kampányintézkedésként emlegetett hitelfelezésre vonatkozó, a kabinet által csütörtökön elfogadott sürgősségi kormányrendelet nyomán mától felére csökkenhet a törlesztőrészlete a bruttó 2200 lejnél alacsonyabb havi jövedelemmel rendelkező hiteleseknek.

A hitelfelezést azok vehetik igénybe, akiknek nincs három hónapnál nagyobb elmaradásuk a törlesztésben. Számukra a futamidő kétéves meghosszabbításából adódó kamatkülönbözetet adókedvezménnyel fedezi az állam.

A költségvetésért felelős bizottság elemzést készített az intézkedés várható következményeiről: mint kiderült, országos szinten mintegy 985 ezer, 2200 lejnél kevesebbet kereső magánszemély rendelkezik bankkölcsönnel, a felvett hitelek összértéke pedig 31,81 milliárd lej.

A bizottság példaként egy olyan magánszemélyt vett, akinek hat éven belül még 26651 lejt kell visszafizetnie a pénzintézetnek, 10,2 százalékos kamattal. Ez esetben a havi törlesztőrészlet 496 lej, a kifizetendő kamat összértéke pedig közel 9100 lej.

A hitelátütemezés nyomán – a törlesztőrészlet legfeljebb 35 százalékos csökkentésével, valamint a futamidő két éves meghosszabbításával – a törlesztőrészlet az első két évben 322 lej, míg a következő hat évben havi 449 lej lesz. Az ügyfél így összesen 13400 lejt fizet ki kamatként a banknak, a jövedelemadó-kedvezmény miatt ugyanakkor 1293 lejt takarít meg.

Noha a havi törlesztőrészlet valóban csökken, a kliensnek összességében jóval több pénzt kell lerónia a pénzintézetnek. A költségvetési bizottság meglátása szerint emiatt nehéz megjósolni, hogy hányan élnek majd a lehetőséggel, amely a banktól is függ, hiszen a hitelátütemezés opcionális jellegű – a bankok és ügyfeleik egyaránt mondhatják azt, hogy nem kívánnak élni a lehetőséggel.

Kevesen fognak élni a lehetőséggel

Az illetékesek számításai szerint abban az esetben, ha mindegyik érintett hiteles igényelné a hitelfelezést, és a pénzintézetek minden ügyfél kérését jóváhagynák, az intézkedés költségvetésre gyakorolt hatása 2016-ban és 2017-ben évente legfeljebb 771 millió lej lenne, és még ez sem érné el a pénzügyi tárca becsléseit. A bizottság tájékoztatása szerint sokkal inkább valószínű az a forgatókönyv, miszerint egyetlen bankkölcsönnel rendelkező ügyfél sem él a lehetőséggel.

Hasonlóan vélekedett Magda Săndulescu, a Román Kereskedelmi Bank retail részlegének vezérigazgatója, aki szerint a hitelfelezést túl későn vezették be, emiatt minimális pozitív következménye lesz az intézkedésnek. A szakértő szerint sokkal hatékonyabb lenne, ha a kormány kamatcsökkentésre kötelezte volna a bankokat bizonyos kategóriájú ügyfelek számára. „A kliensek tisztában vannak azzal, hogy a futamidő meghosszabbítása vagy a kamatfizetés kitolása pluszköltségekkel jár” – mutatott rá Magda Săndulescu egy szakmai konferencián.

Túl bonyolult a rendszer

A BCR igazgatója szerint a kabinetnek inkább Nagy-Britannia és Írország példáját kellene követnie, ahol az egy–két éve futamidejű hitelesek által fizetendő kamatot leírták bizonyos állami illetékekből. Hozzátette: a szigetországban bevezetett intézkedést széleskörű elemzés előzte meg. Magda Săndulescu szerint a hitelfelezés bevezetésével azért is késett el a kormány, mert a pénzintézetek többsége a pénzügy válság nyomán már végrehajtott különböző hitelátütemezéseket.

„A kabinet által bevezetett rendszer ráadásul túl bonyolult, hiszen a hitelfelezést igénylő ügyfélnek minden hónapban ki kell töltenie az adócsökkentéshez szükséges űrlapokat. A kormánynak szem előtt kellett volna tartania, hogy az egyszerű ügyintézést igénylő eljárások vezetnek gyors eredményekhez, mint ahogy például az Első otthon program esetében történt – az ügyfelek azonnal megértették, hogy hogyan működik a rendszer, a projekt pedig évek óta sikeres” – magyarázta Magda Săndulescu.

Mint a pénzügyminisztérium honlapján már korábban közzétett kormányhatározat-tervezetből kiderült, a kormány azzal számolt, hogy a hitelfelezés éves szinten 0,25 százalékpontos gazdasági növekedést eredményez. Eközben a költségvetési bevételek 2016-ban 975 millió lejjel, 2017-ben pedig 1,017 milliárd lejjel csökkennének.

Amint arról korábban beszámoltunk, a Ponta-kabinet a kétéves kedvezményes törlesztést biztosító konstrukció bevezetésekor azzal érvelt, hogy ezáltal több pénz marad a lakosságnál, ami a fogyasztás fellendüléséhez vezet majd, erre pedig nagy szüksége van a gazdaságnak.