
Kizsákmányolják a kelet-európai munkaerőt a nagy nyugati divatmárkák, amelyek rendkívül alacsony bérért, elfogadhatatlan körülmények között dolgoztatnak főként nőket Szlovákiától Grúziáig, Romániát is beleértve – hívta fel a figyelmet a Clean Clothes Campaign (Tiszta ruházatért kampány) elnevezésű brit civil szervezet.
2014. június 12., 18:132014. június 12., 18:13
Az egyesület jelentéséről a The Guardian napilap számolt be: a riport szerint az Adidas, a Primark, a Zara és az olyan luxusmárkák is, mint a Prada vagy a Hugo Boss közel hárommillió polgárt dolgoztat a kelet-európai országokban.
Az alkalmazottaknak gyakran kell túlórázniuk, és szombatonként is rendszerint dolgozniuk kell anélkül, hogy ezután bármilyen pluszjuttatást kapnának, ráadásul többségük fizetése jóval alatta marad az Európai Unió által előírt minimálbérnek. A civil szervezet meglátása szerint mindez lerombolja azt a mítoszt, miszerint a neves márkák ruhadarabjain feltüntetett Made in Europe felirat tisztességes munkát takar.
Az egyesület főként a német Adidas-t bírálta, amely szerinte, kihasználva, hogy Grúzia nem szabályozza a munkavállalók jogait, a napi nyolc vagy annál is több órás munkavégzésért alig öt eurót fizet. Az alkalmazottak ráadásul arra panaszkodtak, hogy a gyárakban rendszeresen megszégyenítik őket, még a mellékhelyiség használatára is engedélyt kell kérniük, és betegen sem vehetnek ki szabadságot. Az Adidas eközben az elmúlt évben 14,5 milliárd euró értében adott el sportszertermékeket.
A német cégcsoport illetékesei a vádakra reagálva úgy nyilatkoztak: Grúziában „nem bonyolítanak le engedélyezett tevékenységet”. Arra a kérdésre, hogy török alvállalkozóikon keresztül végeznek-e nem engedélyezett munkát, az egyik szóvivő elmondta: a vállalat minden panaszt – a brit szervezet kifogásait is beleértve – kivizsgál, és nyilvánosságra hozza az igényelt részleteket. Hasonlóan reagált a Zara szóvivője is, amelynek bejelentése szerint a csoport folyamatosan kapcsolatban áll a Clean Clothes Campaign kéviselőivel, akiknek panaszait kivizsgálják.
A riport szerint a luxusmárkák többek között Romániában és Bulgáriában is alulfizetik az alkalmazottakat: Romániában a munkások havonta 124 eurót (544 lejt) keresnek, ez 55 euróval kisebb a minimálbérnél. Az egyik romániai munkás azt is elmondta: miután arra panaszkodott munkaadóinál, hogy a minimálbért csak akkor kapja meg, ha szombaton is dolgozik, azt a választ kapta, hogy ez esetben vasárnap is be kellene mennie a gyárba.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!