Hivatalosan is megerősítette a brit kormányfő, hogy Nagy-Britannia nem fogja befizetni az Európai Unió költségvetésébe a Brüsszel által követelt 2,13 milliárd eurós pótlólagos összeget. David Cameron hétfőn a londoni alsóházban tájékoztatta a képviselőket a múlt heti brüsszeli EU-csúcsról.
2014. október 28., 17:562014. október 28., 17:56
A konzervatív párti kormányfő (képünkön) kijelentette: London „senkinek nem fog kifizetni 2 milliárd eurót\" a Brüsszel által megszabott december 1-jei határidőre, és „minden lehetséges módon megtámadja\" az Európai Bizottság e követelését.
Az egyébként is igen feszült brit-EU viszonyt terhelő újabb konfrontáció előzményeként az EU-bizottság közölte a brit kormánnyal, hogy a tagországok bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) statisztikai elszámolásában eszközölt – főleg a „láthatatlan” gazdaság egyes elemeinek bevonását célzó – változtatások miatt Nagy-Britannia 1,676 milliárd fontnak megfelelő egyszeri összeget köteles befizetni az EU-költségvetésbe, figyelembe véve azt is, hogy a brit gazdaság az elmúlt évtizedben az eddig becsültnél jobb teljesítményt nyújtott. Az Európai Bizottság által most követelt összeg gyakorlatilag visszamenőleges pótbefizetés lenne a 2002-2013-as időszakra.
Cameron azonban kijelentette: igaz, hogy a tagállami befizetések évről évre változnak, de ekkora visszamenőleges kiigazításra senki nem számított. A brit miniszterelnök teljes mértékben elfogadhatatlannak nevezte, hogy Brüsszel „gyorsított eljárással\" és ilyen szűk határidővel ekkora összeget követeljen Londontól.
Amint arról beszámoltunk, David Cameron már a múlt heti brüsszeli EU-csúcs után tartott sajtóértekezletén is „teljesen elfogadhatatlannak\" nevezte a követelést, és közölte, hogy London nem fizeti be az összeget a megszabott határidőre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!