Nem fizet Görögország a Nemzetközi Valutaalapnak

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke ugyanakkor újabb ajánlatot tett a görög kormánynak kedden: az uniós illetékes azt javasolta Alekszisz Ciprasz miniszterelnöknek, hogy írásban fogadja el a nemzetközi hitelezők hétfőn nyilvánosságra hozott kezdeményezéseit, ugyanakkor a Görögországban az ügyben hétvégén tartandó népszavazás előtt a megszorító csomag elfogadása mellett álljon ki.

A Reuters hírügynökség ezzel szemben görög kormányzati forrásokra hivatkozva közölte: kevés az esély arra, hogy Ciprasz mégis elfogadja a javaslatokat, amiket hétvégén arra hivatkozva utasított el, hogy azok megalázóak lennének országa számára. A miniszterelnök ugyanakkor azt is elmondta: amennyiben a görögök többsége igennel szavazna a referendumon, kész lemondani kormányfői tisztségéről. „Ha a görög nép örökké folytatni akarja a megszorításokat, tiszteletben fogjuk ezt tartani, de nem mi leszünk azok, akik végrehajtják” – fogalmazott Ciprasz hétfő este az állami televízióban.

A radikális baloldali Sziriza párt vezetője arra buzdította a görögöket, hogy utasítsák el a hitelezők javaslatait, és azt mondta, ez Görögországnak „erősebb fegyvereket” adna a kezébe a tárgyalóasztalnál – közölte az MTI. A kormányfő kijelentette, nem hisz abban, hogy a hitelezők a dél-európai ország eurózónabeli tagságának megszűnését akarják, mert ennek az ára óriási lenne.

A spanyol miniszterelnök eközben kedden arról beszélt: szerinte „jó lenne” ha az igenek győznének, és Alekszisz Ciprasz veszítene a vasárnapi népszavazáson, mert egy új görög kormánnyal Európa tárgyalhatna – Mariano Rajoy ezt a Cadena Cope nevű rádióadónak adott interjújában mondta. A kormányfő beszélt arról, hogy az előző görög kormány, a spanyolokhoz hasonlóan, reformokkal igyekezett javítani az ország helyzetét, amelynek már látszottak a jelei, amikor a választások után Ciprasz került hatalomra. A politikus a kialakult helyzetet „igazi drámaként” jellemezte.

A Daily Telegraph eközben arról számolt be: Athén kilátásba helyezte, hogy az eurózónából való kizárás és a banki rendszer tönkretevésének elkerülése érdekében bepereli az Európai Uniót a luxembourgi Európai Bíróságon. Jánisz Varufakisz úgy nyilatkozott: a görög kormány minden jogi lehetőséggel élni fog.

„Az uniós megállapodások nem teszik lehetővé az eurózónából való kilépést, és mi nem is fogadjuk el ezt a lehetőséget. Görögország tagsága nem kérdőjelezhető meg” – fogalmazott Varufakisz. A miniszter ezt annak kapcsán jelentette ki, hogy több EU-s vezető szerint, amennyiben a vasárnapi referendumon a lakosság többsége elutasítja a hitelezők megszorító csomagjának elfogadását, Athén kieshet az eurózónából.

Steen Jakobsen, a Saxo Bank vezető gazdasági elemzője úgy véli: ha a nemzetközi pénzintézetek és Görögország nem tud megállapodni, az Romániában, Magyarországon, Bulgáriában és Horvátországban is a hitelkockázatok robbanásszerű növekedéséhez fog vezetni. A szakértő az amerikai székhelyű Lehman Brothers befektetési bank 2008-as csődjéhez hasonlította ezt a lehetőséget, amely tulajdonképpen elindította a hét évvel ezelőtti világgazdasági válságot. Jakobsen kifejtette: a Lehman Brothers-hez hasonlóan most, „az utolsó pillanatban” Athénnak sincs stratégiája.

A Fitch Rating pénzügyi elemző egyébként négy, Romániában is jelenlévő pénzintézetet minősített részlegesen fizetésképtelenné hétfőn. Az ügyben a Banca Româneascát is magába foglaló NBG (National Bank of Greece), a Piraeus Bank, az Alpha Bank és a Bancpostnál többségi tőkével rendelkező Eurobank érintett. A Bancpostnál, a Piraeus Banknál, az Alpha Banknál és a Banca Româneascánál a romániai cégek és magánszemélyek által letétbe helyezett összeg értéke eléri a 6 milliárd eurót, a Román Nemzeti Bank (BNR) tájékoztatása szerint azonban nincs ok aggodalomra a pénzintézetek kapcsán.

Ioannis Kougionas, a Banca Românească vezérigazgatója kedden közleményben jelezte, hogy a pénzintézetnél változatlan körülmények között zajlanak a tranzakciók, a hazai kirendeltséget nem érinti a görögországi helyzet. Az igazgató hangsúlyozta: a pénzintézet a Román Nemzeti Bank előírásai és szabályai szerint működik. Dan Suciu, a BNR szóvivője még hétvégén felhívta a figyelmet arra, hogy bármilyen döntést is hozzon Athén, az nem lesz kihatással a Romániában működő görög bankokra, ezek ugyanis romániai jogi személyek.

A görög válság hatására egyébként hétfőn a lej árfolyama az elmúlt öt hónap legalacsonyabb szintjére, négy banival gyengült az euróéhoz képest, míg a dollár átlépte a 4 lejes határt. Az ING szakértői arra számítanak, hogy a héten, a görög népszavazásig a lej/euró-árfolyam 4,48-as és 4,52-es érték között fog mozogni, az azt követő időszakban azonban a lej fokozatosan megerősödik.

Nem aggódik a BRD vezető elemzője sem: szerinte, amennyiben Athén kilép az eurózónából, a lej csak mintegy 5 százalékot veszít értékéből az euróval szemben. A szakértő egyébként úgy véli, nagyobb a valószínűsége annak, hogy Görögországnak nem kell búcsút mondania az uniónak.