Nem divat a magán-egészségbiztosítás

Más országokhoz képest azonban még mindig elmarad a hazai piac: míg Európában az ágazat 60 százalékát teszi ki az életbiztosítás – amelynek az egészségügyi biztosítás is része –, Romániában ez az arány alig 20 százalékos.

Szakértők szerint az ilyen jellegű kötvények vásárlása itthon azért nem népszerű még, mert az alacsony jövedelmek miatt a lakosság nagy része továbbra is a sürgős, nélkülözhetetlen kiadásokra költi jövedelme nagy részét. A hivatalos adatok szerint a román állampolgárok évente átlagosan 18 eurót – havonta 1,5 eurót – szánnak biztosításra, az átlagbérnek pedig ez mindössze 0,5 százaléka.

Jogszabályra lenne szükség

Biró Albin, a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) tagja úgy véli: Romániában még gyerekcipőben jár a magán-egészségbiztosítás. Mint lapunknak kifejtette: már tíz éve ígérgeti az éppen hatalmon lévő kormány, hogy jogilag szabályozza az ágazatot, de azóta sem történt előrelépés.

A szakértő szerint a magánnyugdíjpénztár szabályozásához hasonló törvényre lenne szükség: mondjuk 100–200 euróig a biztosítás értékét le lehetne írni az adóból, a kötvényt pedig a munkaadó és az alkalmazott közösen fizetné, nagyobb kereslet esetén pedig, vagyis ha többen kötnének biztosítást, csökkennének az árak. A szakember rámutatott: ha a cégek a magánszolgáltatók helyett biztosítótársaságokkal kötnének megállapodást, bővülne a kínálat, hiszen ez utóbbiak külföldi kórházakkal is szerződéses viszonyban lehetnek, így ezek szolgáltatásait is igénybe vehetné a biztosított.

Az ASF tagja rámutatott: a magán egészségügyi szolgáltatók komoly konkurenciát jelentenek a biztosítótársaságoknak, hiszen például Bukarestben nincs olyan minisztérium, követség vagy más intézmény, amely nem kötött szerződést ilyen céggel, de más nagyvárosokban is bevett gyakorlat ez a vállalatok körében.

„Ezek a magántársaságok egyre nagyobb piaci részesedést vesznek el a biztosítóktól: éves forgalmuk meghaladja az egymilliárd eurót, míg a biztosítók egészségbiztosításból származó bevétele alig éri el a 10 millió eurót, tehát az ágazat egy százalékát” – magyarázta. Hangsúlyozta: a biztosítók éppen ezért nem tudják felvenni a versenyt a szolgáltatókkal. „Évekkel ezelőtt egy holland biztosító a piacnak ezt a szegmensét akarta megszerezni, magánklinikákat is épített, de végül nem jöttek be a számításai, így kivonult az országból” – emlékezett vissza Biró Albin.

„Nem lehet hamarabb műteni azt, aki többet fizet”

A jogszabály hiánya miatt panaszkodik András Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórház igazgatója is. Az általa vezetett intézménynek egyetlen magánbiztosítóval sincs szerződése, de az igazgató úgy véli, ez nem is kivitelezhető, ha nincs pontosan szabályozva, hogy az egészségbiztosítási pénztárral kötött szerződéses kereten felül milyen szolgáltatásra tarthatnak igényt a páciensek. „Ködös a helyzet, nincs pontos szabályozás arra vonatkozóan, hogy az alapcsomagon kívül mire tarthat igényt, aki a kötelező társadalombiztosítási járulék mellett még befizet egy összeget a magán-egészségbiztosításra” – fogalmazott az orvos.

Szerinte törvény hiányában ez nézeteltérésekre, vitára adhat okot, vagy éppen diszkriminációt eredményezhet. „Ha egy krónikus betegnél előre beidőzített, életmentő műtétet kell végrehajtani, nem lehet hamarabb ellátni azt, aki többet fizetett. Lehetne viszont úgy megoldani a helyzetet, hogy mondjuk az alapcsomag tartalmazza a vakbélműtétet, de a magánbiztosított laparoszkópos vakbélműtétre tarthat igényt” – magyarázta. András Nagy Róbert egyébként úgy véli: a cégek a magán egészségügyi szolgáltatókkal kötött 30-50 eurós szerződéseket az alkalmazottak motiválására használják, akárcsak egy olcsóbb sportterembérletet.

Nagyvárosokban éri meg

Lőrincz Lehel, a sepsiszentgyörgyi Transilvania Broker ügyvezetője arról számolt be a Krónikának, hogy az elmúlt időszakban valóban megélénkült valamennyire az életbiztosítások iránti kereslet. Szerinte ez annak tudható be, hogy fellendült a banki hitelezés, hiszen a kölcsönszerződés egyik feltétele lehet az életbiztosítás. Cége ugyanakkor egyetlen magán egészségbiztosítási kötvényt sem adott el magánszemélynek. Rámutatott: nagyvárosokban szélesebb a kínálat, több a magánklinika, ahol jobb minőségű szolgáltatásokat lehet igénybe venni, az állami intézményekkel ellentétben pedig nem kell sorba állni, de vidéken, kisvárosokban nem annyira kifizetődő egy ilyen kötvény.

A biztosítási szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a magán-egészségbiztosításnak hátulütői vannak, például ha egy beteget szívinfarktus miatt kezelnek, a következő évben erre a diagnózisra már nem köthet biztosítást. „A magánkötvény szélesebb körű, jobb minőségű szolgáltatást biztosít, de szigorúbbak a megkötések is” – összegezte a bróker. Hozzátette: a nemzetközi egészségügyi szolgáltatásokra is érvényes kötvények szinte megfizethetetlenek, évi 3000 eurótól indulnak a díjszabások.

A statisztikák alapján úgy tűnik, hogy a romániai lakosok számára fontosabb a gépkocsijuk, mint az egészségük, a gépjármű-biztosítási kötvények – a kötelező (RCA) és a fakultatív, mindenre kiterjedő (CASCO) – ugyanis a piac 80 százalékát fedik le, míg Közép-Kelet-Európában az arány csak 21,5 százalék. A magán-egészségbiztosítás megkötését főként a 31 és 45 év közötti, a családtervezésen gondolkodó, magáncégeknél dolgozó, az átlagnál többet kereső személyek tartják fontosnak. Ugyanakkor egyre több 21 és 30 év közötti fiatal érdeklődik az ilyen jellegű kötvények iránt.

Ezzel kapcsolatban a munkaadóknak is fontos szerepük van, hiszen sok cég magán egészségügyi biztosítást nyújt alkalmazottainak. A biztosításra költött összeg meglehetősen eltérő: a kötvény havi költsége 60 és 1200 lej között mozoghat a szolgáltatásoktól függően, hiszen a biztosítók a kor, az egészségügyi állapot, az anyagi lehetőségek és más tényezők alapján személyre szabott ajánlatot dolgoz ki mindegyik ügyfél számára.

Bővült az év első hat hónapjában a hazai biztosítási piac

Az év első hat hónapjában 4,3 milliárd lej értékben vásároltak kötvényeket a romániai biztosítótársaságoknál, ez 9 százalékos emelkedést jelent a tavalyi év azonos időszakához, illetve 5,08 százalékos bővülést 2014 második félévéhez képest – közölte a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF). Az intézmény jelentős, 20 százalékos (1,7 milliárd lejes) bővülést jegyzett a kötelező gépjármű-biztosítási (RCA) piacon, ezzel szemben a kifizetett kártérítések terén mindössze 6 százalékos volt az emelkedés. A kártérítések átlagos értéke egyébként 6850 lej volt.

Az év első hat hónapjában a legnagyobb tíz hazai biztosító – amely a piac 80 százalékát fedi le – összesen 840 millió lej értékben térített meg anyagi kárt, míg a személyi sérülés nyomán kifizetett összeg 226 millió lej volt. A kifizetett kártérítések értéke az Euroins biztosítónál volt a legnagyobb, 256 millió lejes, a sorban pedig a néhány hete csődeljárás alatt álló Astra következik 154 millió lejjel. A pénzügyi hatóság ugyanakkor visszaesést jegyzett a fakultatív, mindenre kiterjedő gépjármű-biztosítások (CASCO) terén: az eladott kötvények értéke 824 millió lej volt, ez 3,11 százalékos csökkenést jelent az előző év első feléhez képest. A CASCO biztosítások egyébként a piac 23,69 százalékát fedik le.