Nem csak az államfő aggódik a költségvetés miatt

Aggódik a 2017-es állami és társadalombiztosítási költségvetés miatt Klaus Johannis államfő, és ezt kedden Sorin Grindeanu kormányfővel és Viorel Ştefan pénzügyminiszterrel is közölte. Mint az elnök a találkozót követő sajtónyilatkozatában elmondta, a következő napokban dönt arról, hogy kihirdeti vagy visszaküldi a büdzsé tervezetét a parlamentnek.

„Első átolvasásra ez a költségvetés problémás és rizikós. Olyan bevételek vannak benne, amelyek véleményem szerint túl vannak értékelve. Másfelől nagyon nagy költségek is szerepelnek benne. Fennáll a veszélye, hogy átlépjük a 3 százalékos deficitet. Nem tehetünk úgy, mintha nem látnánk, hogy itt óriási összegről van szó a kormány által tervezett hitelekről szóló fejezetnél. 54 milliárd lejnyi tervezett hitelfelvételről van szó, ami súlyos terhet jelent majd a következő év költségvetésekre\" – nyilatkozta Klaus Johannis. Hozzátette: csapatával a következő napokban mélyebben is kielemzi a két költségvetést. „Nyilván figyelembe vesszük majd a miniszterelnök és a pénzügyminiszter által képviselt nézőpontokat is, de egészében véve azt kell mondanom, aggódom\" – zárta szavait az államfő.

Túl optimista számok

Amint arról korábban beszámoltunk, a szakértők által is túl optimistának nevezett büdzsétervezetet több mint 5 százalékos gazdasági növekedésre alapozva fogadta el kedd este a kormány. A parlament elé beterjesztett, és a bizottsági viták után jövő héten a plénum elé kerülő tervezetben 815 milliárd lejes bruttó hazai termékkel (GDP), 1,4 százalékos inflációval és 4,46 lejes euróárfolyammal számolnak. A központi költségvetést az előző évinél több mint 15 százalékkal magasabb bevételekre számítva dolgozta ki a Sorin Grindeanu vezette szociálliberális kabinet, amely a kiadási oldalon 15,5 százalékos növekedést irányzott elő. A kormány a teljes államháztartás szintjén 254,7 milliárd lejes bevételekkel számol, ennél pedig 24 milliárd lejjel többet akar költeni. A költségvetési hiány így a GDP 2,96 százalékára rúgna.

Kárt okoz a késlekedés

Eltelt viszont másfél hónap, és még nincs költségvetése erre az évre az országnak, ami pedig visszafordíthatatlan károkat is okozhat. Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség keddi sajtótájékoztatóján arra hívta fel a figyelmet, hogy elveszíthetik a januárra járó foglalkoztatás-ösztönző támogatásokat a cégek, ha február 25. előtt nem hirdeti ki az államfő a költségvetést. Rámutatott, ellentmondás van a törvényhozásban: míg az egyik jogszabály szavatolja a különböző támogatásokat, a másik a költségvetési források meglétéhez köti ezek kifizetését. „A munkaadónak joga van a pénzhez, az ügynökségnek pedig nincs joga, hogy azt kifizesse\" – összegezte az igazgató.

Mint részletezte, Kovászna megyében összesen 270 vállalkozás kap különféle támogatást, mert munkanélkülieket, pályakezdőket, nyugdíjkorhatár előtt állókat, hátrányos helyzetűeket alkalmaztak, ezek közül 30 cégnek januárban hagyták jóvá a finanszírozást. Ha február 25. előtt nem szavazzák meg a költségvetést, ezek a munkaadók kénytelenek lesznek „saját zsebükből\" kifizetni a béreket és a társadalombiztosítási hozzájárulást, aminek egy részét a foglalkoztatás ösztönzése címén átvállalta az állam. Akár havi 900 lejt is pótolnak ezen alkalmazottak fizetésébe. „Ez nem kis összeg, a minimálbér kétharmada\" – emlékeztetett Kelemen Tibor. Hozzátette, visszamenőleg a pénzeket nem tudják folyósítani. Az igazgató különben nem ért egyet azzal, hogy a költségvetési kerethez kötik a különböző juttatások kifizetését, szerinte ezzel elbátortalanítják a munkaadókat.

Az ügynökség tevékenységét ugyanakkor más területen is korlátozza a költségvetés hiánya, például lenne lehetőség, hogy a gyakorlatban szerzett tapasztalat alapján levizsgáztassák a munkanélkülieket, és így gyorsabban megszerezhessék az alkalmazáshoz szükséges képesítést, de nem tudják megszervezni a vizsgát, mert nincs rá pénz.