
Fotó: Pixabay.com
Európai uniós viszonylatban Románia, Bulgária és Ciprus gazdasága bővült a legnagyobb mértékben a tavalyi negyedik negyedévben az előző három hónaphoz viszonyítva – közölte kedden az EU statisztikai hivatala.
2021. február 16., 16:262021. február 16., 16:26
2021. február 16., 16:282021. február 16., 16:28
Az Eurostat szerint az euróövezetben átlagban 0,6%-kal, az Európai Unióban 0,4%-kal csökkent a bruttó hazai termék (GDP) 2020 utolsó negyedévében a harmadikhoz képest. A visszaesés a tagállamok által a világjárvány terjedésének fékezésére hozott korlátozó intézkedésekkel magyarázható. A tavalyi harmadik negyedévben egyébként az euróövezeti GDP 12,4 százalékkal, az EU hazai összterméke pedig 11,5 százalékkal nőtt, miután a második negyedévben előbbi 11,7 százalékos, utóbbi 11,4 százalékos visszaesést jegyzett.
aztán Bulgária (2,1%) és Ciprus (1,4%) következik a sorban. A legjelentősebb visszaesést Ausztria (mínusz 4,3%), Olaszország (mínusz 2%) és Franciaország (mínusz 1,3%) könyvelhette el – közölte az Agerpres.
A 2020-ra vonatkozó előzetes becslések szerint szezonális kiigazítással 6,8 százalékkal csökkent az euróövezet bruttó hazai terméke, míg az Európai Unióban 6,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az Európai Bizottság novemberben közzétett őszi előrejelzésében az Európai Unió gazdaságának 7,4 százalékos zsugorodását valószínűsítette 2020-ra, amelyet aztán 2021-ben 4,1 százalékos, 2022-ben pedig 3 százalékos bővülés követ. Az euróövezet gazdasága a 2020-ra várható 7,8 százalékos visszaesést követően 2021-ben 4,2 százalékkal, 2022-ben pedig 3 százalékkal nő – állt még a jelentésben.
Éves összevetésben az Európai Unió valamennyi tagállamában visszaesést jegyeztek 2020 utolsó negyedévében. Az euróövezetben 5 százalékkal, az Európai Unióban 4,8 százalékkal esett vissza a gazdaság teljesítménye 2019 utolsó három hónapjához mérten. Az előző negyedévben 4,3, illetve 4,2 százalékos visszaesést regisztráltak.
Éves összevetésben a spanyol gazdaság teljesítménye csökkent a legnagyobb mértékben (mínusz 9,1%), ezt Ausztria (mínusz 7,8%) és Olaszország (mínusz 6,6%) követi.
Kedden közölte gyorsjelentését a román Országos Statisztikai Intézet (INS) is. Ennek értelmében tavaly 3,9 százalékkal csökkent a román gazdaság teljesítménye. A negyedik negyedévben a szezonálisan kiigazított adatok szerint 1,7 százalékkal esett vissza a GDP 2019 utolsó három hónapjához mérten, ez előző negyedévhez viszonyítva azonban 5,3 százalékos bővülést jegyeztek.

Váratlanul jól teljesített a román gazdaság a tavalyi negyedik negyedévben, amikor a harmadik negyedévhez mérten 5,3 százalékkal gyorsult, így tavaly egész évben a GDP csak 3,9 százalékkal esett vissza, ami jobb a korábbi várakozásoknál.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
szóljon hozzá!