
2012. augusztus 28., 06:452012. augusztus 28., 06:45
A Welt am Sonntag című vasárnapi német lap összeállítása szerint Görögországban 2009-től, a válság elmélyülésétől kezdve 2011 végéig a hazai össztermék (GDP) 20 százalékának megfelelő takarékossági intézkedéseket hajtottak végre, és 2014 végéig a formálódó újabb, 11,5 milliárd eurós megszorító csomaggal együtt a GDP 38,5 százalékát teszik ki a kiadáscsökkentő programok, ami messze meghaladja az összes többi euróövezeti tagországnál végrehajtott és tervezett megszorítások mértékét.
Németországban azonban annak ellenére kételkednek a válságkezelés sikerességében, hogy Görögország valósággal Európa-bajnok megszorításban. Különösen a kisebbik konzervatív kormánypárt, a bajor CSU politikusai bizalmatlanok Athénnel szemben. Markus Söder bajor pénzügyminiszter például augusztus elején úgy vélekedett, hogy Görögországot ki kell zárni a közös európai fizetőeszközt használó országok csoportjából, és le kell állítani a támogatási programokat, mert a további segítség olyan lenne, mintha vizet locsolnának szét a sivatagban.
Antonisz Szamarasz, a júniusban hivatalba lépett új görög miniszterelnök első hivatalos külföldi útja Berlinbe vezetett, ahol pénteken a kancellárral folytatott tárgyalásán azt hangsúlyozta, hogy az athéni vezetés kitart a reformpolitika mellett és az utolsó centig visszafizeti az ország tartozását. „A görög büszke nép, nem szeret mások pénzén élni” – mondta Szamarasz a megbeszélést követő sajtótájékoztatón. Hozzátette: Görögország nem kér újabb támogatást, de időre van szüksége, hogy a fojtogató receszszió közepette végre levegőhöz jusson.
A virágnyelven megfogalmazott kérés azt jelenti, hogy a kormány szeretné két évvel meghosszabbítani a nemzetközi hitelmegállapodásokhoz kapcsolódó szerződések végrehajtását, 2014 helyett 2016-ra szeretné elérni a 3 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt.
Megfigyelők szerint a berlini találkozó nagy eredménye, hogy Angela Merkel nem utasította el kategorikusan a felvetést, és kijelentette, hogy Görögországnak az euróövezetben kell maradnia, Németország pedig minden segítséget megad az új görög kormánynak. A kancellár a görög eurótávozásról szóló kormánypárti nyilatkozatokra vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva megjegyezte: ő személyesen mindig is az euróövezet egységéért küzdött, és senkit sem ismer a CDU/CSU frakcióból, aki ne Görögország euróövezeti tagságának megtartását kívánná. A találkozón a német–görög kapcsolatok megerősítéséről állapodtak meg, és Szamarasz a megbeszélés után kiemelte, hogy új fejezet kezdődhet a két ország kapcsolatának történetében, de két nap sem telt el, mire ismét előkerültek az előző fejezet kulcsszavai. Ezúttal Alexander Dobrindt, a CSU főtitkára nyilatkozott arról, hogy az euróövezeti tag Görögország menthetetlen. A politikus a Bild am Sonntag című vasárnapi lapban közölt interjúban kifejtette: elkerülhetetlen Görögország kiválása az övezetből, és ez 2013-ban meg is történik. Nem lehet tovább folytatni azt a gyakorlatot, hogy akinek egyszer sikerül bejutni az eurózónába, az örökre ott is maradhat – mondta Dobrindt. Angela Merkel ezt követően kérte politikustársaitól az ARD közszolgálati televíziónak adott interjúban, hogy mérlegeljék a szavaik súlyát, mielőtt megszólalnak.
A lakosság többsége azonban a politikusi nyilatkozatoktól függetlenül úgy véli, Görögország már nem sokáig marad az euróövezet tagja. A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című vasárnapi lapban közölt új felmérés szerint a 82 milliós országban a lakosság 53 százaléka szerint Görögország hamarosan távozik az övezetből, és csak 28 százalék gondolja ennek az ellenkezőjét.
Eközben a német iparvállalatok és bankok egyre inkább készülnek az euróövezet felbomlására egy felmérés szerint. A Boston Consulting Group vállalati tanácsadó vezető partnere a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitungban megjelent interjúban elmondta, hogy a megkérdezett vezetők egyharmada tartja valószínűnek, hogy az eurózóna egy északi és egy déli övezetre bomlik. Bár a többség még mindig úgy gondolja, hogy egyben marad az euróövezet, a vállalatok felkészülnek a legrosszabbra, és különböző forgatókönyveket készítenek arra az esetre, ha még jobban elmélyülne az európai adósságválság.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.