
2012. augusztus 28., 06:452012. augusztus 28., 06:45
A Welt am Sonntag című vasárnapi német lap összeállítása szerint Görögországban 2009-től, a válság elmélyülésétől kezdve 2011 végéig a hazai össztermék (GDP) 20 százalékának megfelelő takarékossági intézkedéseket hajtottak végre, és 2014 végéig a formálódó újabb, 11,5 milliárd eurós megszorító csomaggal együtt a GDP 38,5 százalékát teszik ki a kiadáscsökkentő programok, ami messze meghaladja az összes többi euróövezeti tagországnál végrehajtott és tervezett megszorítások mértékét.
Németországban azonban annak ellenére kételkednek a válságkezelés sikerességében, hogy Görögország valósággal Európa-bajnok megszorításban. Különösen a kisebbik konzervatív kormánypárt, a bajor CSU politikusai bizalmatlanok Athénnel szemben. Markus Söder bajor pénzügyminiszter például augusztus elején úgy vélekedett, hogy Görögországot ki kell zárni a közös európai fizetőeszközt használó országok csoportjából, és le kell állítani a támogatási programokat, mert a további segítség olyan lenne, mintha vizet locsolnának szét a sivatagban.
Antonisz Szamarasz, a júniusban hivatalba lépett új görög miniszterelnök első hivatalos külföldi útja Berlinbe vezetett, ahol pénteken a kancellárral folytatott tárgyalásán azt hangsúlyozta, hogy az athéni vezetés kitart a reformpolitika mellett és az utolsó centig visszafizeti az ország tartozását. „A görög büszke nép, nem szeret mások pénzén élni” – mondta Szamarasz a megbeszélést követő sajtótájékoztatón. Hozzátette: Görögország nem kér újabb támogatást, de időre van szüksége, hogy a fojtogató receszszió közepette végre levegőhöz jusson.
A virágnyelven megfogalmazott kérés azt jelenti, hogy a kormány szeretné két évvel meghosszabbítani a nemzetközi hitelmegállapodásokhoz kapcsolódó szerződések végrehajtását, 2014 helyett 2016-ra szeretné elérni a 3 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt.
Megfigyelők szerint a berlini találkozó nagy eredménye, hogy Angela Merkel nem utasította el kategorikusan a felvetést, és kijelentette, hogy Görögországnak az euróövezetben kell maradnia, Németország pedig minden segítséget megad az új görög kormánynak. A kancellár a görög eurótávozásról szóló kormánypárti nyilatkozatokra vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva megjegyezte: ő személyesen mindig is az euróövezet egységéért küzdött, és senkit sem ismer a CDU/CSU frakcióból, aki ne Görögország euróövezeti tagságának megtartását kívánná. A találkozón a német–görög kapcsolatok megerősítéséről állapodtak meg, és Szamarasz a megbeszélés után kiemelte, hogy új fejezet kezdődhet a két ország kapcsolatának történetében, de két nap sem telt el, mire ismét előkerültek az előző fejezet kulcsszavai. Ezúttal Alexander Dobrindt, a CSU főtitkára nyilatkozott arról, hogy az euróövezeti tag Görögország menthetetlen. A politikus a Bild am Sonntag című vasárnapi lapban közölt interjúban kifejtette: elkerülhetetlen Görögország kiválása az övezetből, és ez 2013-ban meg is történik. Nem lehet tovább folytatni azt a gyakorlatot, hogy akinek egyszer sikerül bejutni az eurózónába, az örökre ott is maradhat – mondta Dobrindt. Angela Merkel ezt követően kérte politikustársaitól az ARD közszolgálati televíziónak adott interjúban, hogy mérlegeljék a szavaik súlyát, mielőtt megszólalnak.
A lakosság többsége azonban a politikusi nyilatkozatoktól függetlenül úgy véli, Görögország már nem sokáig marad az euróövezet tagja. A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című vasárnapi lapban közölt új felmérés szerint a 82 milliós országban a lakosság 53 százaléka szerint Görögország hamarosan távozik az övezetből, és csak 28 százalék gondolja ennek az ellenkezőjét.
Eközben a német iparvállalatok és bankok egyre inkább készülnek az euróövezet felbomlására egy felmérés szerint. A Boston Consulting Group vállalati tanácsadó vezető partnere a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitungban megjelent interjúban elmondta, hogy a megkérdezett vezetők egyharmada tartja valószínűnek, hogy az eurózóna egy északi és egy déli övezetre bomlik. Bár a többség még mindig úgy gondolja, hogy egyben marad az euróövezet, a vállalatok felkészülnek a legrosszabbra, és különböző forgatókönyveket készítenek arra az esetre, ha még jobban elmélyülne az európai adósságválság.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.