2011. augusztus 16., 08:572011. augusztus 16., 08:57
A nyugati térség fejlettsége leginkább a földrajzi nyitottságnak, valamint a tradíciók megőrzésének köszönhető – hangsúlyozta a Leszakadás vagy felzárkózás: regionális fejlettségbeli egyenlőtlenségek Romániában címmel tartott előadásában tegnap Kurkó Ibolya, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) földrajz karának doktorandusza. A bemutató a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI) által, a Kolozsvári Magyar Napok keretében szervezett előadássorozat részét képezte. Amint azt Soós Anna, a KMEI elnöke elmondta, az előadások a BBTE-n folyamatban lévő kutatásokból kívánnak ízelítőt nyújtani az érdeklődőknek.
Kurkó Ibolya előadásában a 90-es évek óta megfigyelhető változások mellett az ország jelenlegi gazdasági megosztottságára is kitért. Az előadó a gazdasági fejlettséget figyelembe véve az ország négy szektorát különítette el. Az elsőbe tartoznak a leginkább előrehaladott megyék – Bukarest mellett többek között Ilfov, Temes és Kolozs megye. Ezen területek jelentik Románia stabil pólusait, a szolgáltatásban dolgozók aránya is itt a legmagasabb. A második kategóriába az iparosodó területek tartoznak, mások mellett megemlíthető Brassó, Konstanca, Gorj megye. Fehér és Hunyad megye már a harmadik szektor tagjai, ahol magas fejlődési ráta és gyors felzárkózás figyelhető meg. Vaslui és Giurgiu megye pedig a kutató szerint azok közé a régiók közé tartozik, amelyek a 90-es évek óta szinte egyáltalán nem javítottak fejlettségi pozíciójukon.
Az előadó szerint az utóbbi években az ország megosztottsági szintje nem csökkent, a fejlett régiók pedig nem tudják kellőképpen ellensúlyozni az elmaradást. A jelenlegi politikai-gazdasági helyzetet tekintve a jövőben gazdasági kettészakadásra is lehet majd számítani – vonta le a következtetést Kurkó Ibolya.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Látogatottsági adatok