2011. augusztus 16., 08:572011. augusztus 16., 08:57
A nyugati térség fejlettsége leginkább a földrajzi nyitottságnak, valamint a tradíciók megőrzésének köszönhető – hangsúlyozta a Leszakadás vagy felzárkózás: regionális fejlettségbeli egyenlőtlenségek Romániában címmel tartott előadásában tegnap Kurkó Ibolya, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) földrajz karának doktorandusza. A bemutató a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI) által, a Kolozsvári Magyar Napok keretében szervezett előadássorozat részét képezte. Amint azt Soós Anna, a KMEI elnöke elmondta, az előadások a BBTE-n folyamatban lévő kutatásokból kívánnak ízelítőt nyújtani az érdeklődőknek.
Kurkó Ibolya előadásában a 90-es évek óta megfigyelhető változások mellett az ország jelenlegi gazdasági megosztottságára is kitért. Az előadó a gazdasági fejlettséget figyelembe véve az ország négy szektorát különítette el. Az elsőbe tartoznak a leginkább előrehaladott megyék – Bukarest mellett többek között Ilfov, Temes és Kolozs megye. Ezen területek jelentik Románia stabil pólusait, a szolgáltatásban dolgozók aránya is itt a legmagasabb. A második kategóriába az iparosodó területek tartoznak, mások mellett megemlíthető Brassó, Konstanca, Gorj megye. Fehér és Hunyad megye már a harmadik szektor tagjai, ahol magas fejlődési ráta és gyors felzárkózás figyelhető meg. Vaslui és Giurgiu megye pedig a kutató szerint azok közé a régiók közé tartozik, amelyek a 90-es évek óta szinte egyáltalán nem javítottak fejlettségi pozíciójukon.
Az előadó szerint az utóbbi években az ország megosztottsági szintje nem csökkent, a fejlett régiók pedig nem tudják kellőképpen ellensúlyozni az elmaradást. A jelenlegi politikai-gazdasági helyzetet tekintve a jövőben gazdasági kettészakadásra is lehet majd számítani – vonta le a következtetést Kurkó Ibolya.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.