
Marcel Boloş megfosztana bizonyos adófizetői kategóriákat az adómentességtől
Fotó: Marcel Boloș/Facebook
Marcel Boloş pénzügyminiszter szerint a munka adóterheit csak Románia demográfiai egyensúlyának helyreállításával, munkahelyteremtő programok elindításával egy időben lehet csökkenteni.
2023. augusztus 17., 16:532023. augusztus 17., 16:53
2023. augusztus 17., 18:462023. augusztus 17., 18:46
A Beszterce-Naszód megyei Bethlenben tartott sajtótájékoztatóján a tárcavezető elmondta, a kormánynak és személyesen Marcel Ciolacu miniszterelnöknek szándékában áll csökkenteni a munka adóterheit, de figyelembe kell venni, hogy a népesség elöregedése és a demográfiai fogyás miatt egyre kevesebb alkalmazottnak kell eltartani egyre több nyugdíjast.
„Ez a két számadat sokat elmond. A cél akkor érhető el, ha országos munkahelyteremtő programokat indítunk Románia demográfiai egyensúlyának helyreállításáért. Ellenkező esetben nagyon nagy hiányok keletkeznek a költségvetésben. Ne is akarják megtudni, hogy jelenleg ezek mekkorák” – jelentette ki Boloş.
A bizonyos ágazatoknak nyújtott adókedvezmények tervezett eltörlésével kapcsolatban a miniszter elmondta, hogy mára már 1,2 millió alkalmazott mentesül az egészségbiztosítási járulék kifizetése alól, ami „óriási” bevételkiesést jelent a költségvetésnek. „Nem fogom megmondani, hogy mekkora most a deficit, mert nem akarok ijesztegetni senkit, de az alapprobléma az, hogy ezeknek a kedvezményeknek az együttes hatására nőtt a költségvetési hiány” – fogalmazott Boloş.
Boloş szerint a tervezett intézkedések mérsékelni fogják a deficitet. „Bár kicsit megviselten zárjuk majd az évet, a jövő év sokkal-sokkal jobb lesz” – fogalmazott bethleni sajtótájékoztatóján a tárcavezető. A miniszter szerint a kormánynak szeptemberben el kell fogadnia a költségvetési kiadások csökkentéséről szóló rendeletet, hogy Románia elkerülje az uniós alapok folyósításának felfüggesztése. Hozzátette, augusztus 24-én kezdődnek az egyeztetések az Európai Bizottság (EB) illetékeseivel a tervezett adóügyi intézkedésekről, de a pénzügyminisztérium illetékesei csak 28-án utaznak Brüsszelbe, mert akkor térnek vissza pihenőszabadságukról a pénzügyi kérdésekkel foglalkozó EB-szakemberek.
Marcel Boloş beszélt arról is, hogy a tervezett intézkedések között szerepel az adóügyi intézkedések kiterjesztése a multinacionális vállalatokra, az adócsalás visszaszorítása a jelenlegi bírság legalább tízszeresére növelésével, valamint az ásványi nyersanyagok és szénhidrogénforrások kitermeléséért fizetett bányajáradék összegének ezerszeresére növelése.
A közszférát érintő intézkedések kapcsán leszögezte, decentralizálják és regionalizálják a közszolgáltatásokat, elsősorban azért, hogy legyen kevesebb a „közpénzek fölött rendelkező főnökből”. Mint mondta, több mint 16 ezer önálló költségvetésű intézmény működik az országban, ami túl sok. „Nincsen rendjén, hogy az egyik oldalon behajtod az adókat a szerencsétlen emberektől, a másik oldalon pedig elherdálják a közpénzt” – nyomatékosította a pénzügyminiszter.
Mint arról beszámoltunk, Románia tárgyalásokat kezdeményez az Európai Bizottságnál a jelenleg 4,4 százalékos, Marcel Ciolacu szociáldemokrata kormányfő által irreálisnak tartott költségvetési hiánycél felülvizsgálata érdekében. A kormányfő úgy vélekedett, reformintézkedések híján – beleértve a közigazgatási átszervezést is – Románia államháztartási hiánya a tavalyinál is nagyobbra, 6,2 százalékosra hízna, ami az uniós források befagyasztását, drágább hiteleket és politikai instabilitást eredményezne.
A bukaresti kormány megszorító intézkedésekre kényszerül, miután már tavasszal kiderült, hogy 20 milliárd lej körüli lyuk tátong a büdzsén, és a költségvetési deficitet – amely tavaly 5,8 százalékos volt – nem sikerül lefaragni. Annál is inkább, mivel az idei első fél évben 37,21 milliárd lejre hízott az államháztartási hiány, ez a hazai össztermék (GDP) 2,34 százalékát teszi ki, és több mint 40 százalékkal meghaladja a tavalyi első hat hónapban feljegyzett 1,67 százalékos GDP-arányos hiányt. Emiatt Románia ellen túlzottdeficit-eljárás zajlik, és idén a GDP 4,4, jövőre 3 százalékára kellene visszaszorítania a hiányt, ami viszont szakértők szerint a lehetetlennel határos. Brüsszel azonban nemrég is arra figyelmeztetett, hogy Románia uniós forrásokat kockáztat, ha nem teljesíti a deficitcélt.

Románia tárgyalásokat kezdeményez az Európai Bizottságnál a jelenleg 4,4 százalékos, Marcel Ciolacu szociáldemokrata kormányfő által irreálisnak tartott költségvetési hiánycél felülvizsgálata érdekében.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – értékelt szerdán az Agerpresnek Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
szóljon hozzá!