
Egyetértenek abban a vezető politikusok, illetve az érintett minisztériumok képviselői, hogy a tervezett költségvetés-kiigazítás nem okoz problémát, az egyes szaktárcáktól ugyanis a fel nem használt pénzeket vonják majd el.
2013. október 29., 17:072013. október 29., 17:07
Victor Ponta miniszterelnök úgy nyilatkozott: az intézkedés nyomán nem csökkennek például a nyugdíjak, vagy nem lesz kisebb a munkanélküli segély, így a lakosságra nem hat negatívan a kiigazítás. „Azokat az összegeket irányítjuk át az érintett minisztériumoktól, amelyeket noha korábban belefoglaltak az idei költségvetésbe, de végül nem használtak fel, és nem is fognak elkölteni a következő két hónapban” – fogalmazott a kormányfő. Hasonlóan vélekedett Mariana Câmpeanu munkaügyi tárcavezető is, aki szerint az általa vezetett minisztériumtól elvonandó 520,4 millió lej nem befolyásolja sem a szociális juttatások, sem a nyugdíjak, sem a bérek kifizetését. „A büdzsémódosításra vonatkozó tervezetet a pénzügyminisztériummal közösen dolgoztuk ki, figyelembe véve az év első kilenc hónapjának kiadásait, így határoztuk meg, hogy év végéig mennyi pénzre lesz még szükségünk” – magyarázta.
Nicolăescu: helyénvaló az intézkedés
Eugen Nicolăescu egészségügyi miniszter arról beszélt, hogy alaptalan a költségvetés-kiigazítás miatti aggodalom, a tervezet ugyanakkor szerinte a kormány mai ülésén még módosulhat. „Teljesen helyénvaló, hogy a fel nem használt pénzt átirányítják oda, ahol szükség van rá. Az intézkedésről hetek óta zajlik a megbeszélés, így nincs szó meggondolatlan lépésről” – nyilatkozta Nicolăescu. Hozzátette: tudomása szerint például a Radu Stroe által vezetett belügyminisztériumnak nem lenne elég a költségvetése, hogy év végéig biztosítsa a rendőrök bérét. A szaktárcától a tervek szerint 54,5 millió lejt vonnának el. Cristian Buşoi, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) igazgatója szerint sem kell kétségbeesni, elmondása szerint az általa vezetett intézmény akkor is biztosítani tudja saját forrásaiból év végéig a béreket és a kórházi fogyóeszközöket, ha a kormány nem bővíti az idei költségvetését. „Nem hivatalos források szerint a pénztár idén már nem kap több pénzt, ebben az esetben a különbözetet január elején kellene átutalni a kórházak számlájára, így ez már a jövő évi költségvetést érintené” – magyarázta Buşoi.
Băsescu takarékosságból nem utazik
Az összegek elvonásába az államelnöki hivatal is beleegyezett – mutatott rá Traian Băsescu. Az államfő elmondta: az általa vezetett intézmény főként a kiszállási költségeket csökkenti a következő hónapokban, de ez nem befolyásolja a hivatal működését. „Szeptemberben az Egyesült Államokba kellett volna repülnöm az ENSZ-ülésre, de a kiszállás 2,3 millió lejbe került volna, így lemondtam az utazásról” – magyarázta Băsescu.
Amint arról beszámoltunk, az állami költségvetés bevételei az év első kilenc hónapjában a vártnál jóval alacsonyabb szinten alakultak, ezért a kormány több minisztérium forrásaiból tervez elvonni összegeket, miközben néhány tárcának pluszösszegeket utalna ki. A tervezet szerint a munkaügyi és egészségügyi minisztérium mellet többek között a régiófejlesztési és közigazgatási, a környezetvédelmi és a közlekedésügyi tárcáktól vonnának el pénzt, míg pluszösszeget kapna egyebek mellett az igazságügyi és a külügyminisztérium, valamint a képviselőház. A büdzsémódosításról várhatóan mai ülésén dönt a kabinet.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!