
Egyetértenek abban a vezető politikusok, illetve az érintett minisztériumok képviselői, hogy a tervezett költségvetés-kiigazítás nem okoz problémát, az egyes szaktárcáktól ugyanis a fel nem használt pénzeket vonják majd el.
2013. október 29., 17:072013. október 29., 17:07
Victor Ponta miniszterelnök úgy nyilatkozott: az intézkedés nyomán nem csökkennek például a nyugdíjak, vagy nem lesz kisebb a munkanélküli segély, így a lakosságra nem hat negatívan a kiigazítás. „Azokat az összegeket irányítjuk át az érintett minisztériumoktól, amelyeket noha korábban belefoglaltak az idei költségvetésbe, de végül nem használtak fel, és nem is fognak elkölteni a következő két hónapban” – fogalmazott a kormányfő. Hasonlóan vélekedett Mariana Câmpeanu munkaügyi tárcavezető is, aki szerint az általa vezetett minisztériumtól elvonandó 520,4 millió lej nem befolyásolja sem a szociális juttatások, sem a nyugdíjak, sem a bérek kifizetését. „A büdzsémódosításra vonatkozó tervezetet a pénzügyminisztériummal közösen dolgoztuk ki, figyelembe véve az év első kilenc hónapjának kiadásait, így határoztuk meg, hogy év végéig mennyi pénzre lesz még szükségünk” – magyarázta.
Nicolăescu: helyénvaló az intézkedés
Eugen Nicolăescu egészségügyi miniszter arról beszélt, hogy alaptalan a költségvetés-kiigazítás miatti aggodalom, a tervezet ugyanakkor szerinte a kormány mai ülésén még módosulhat. „Teljesen helyénvaló, hogy a fel nem használt pénzt átirányítják oda, ahol szükség van rá. Az intézkedésről hetek óta zajlik a megbeszélés, így nincs szó meggondolatlan lépésről” – nyilatkozta Nicolăescu. Hozzátette: tudomása szerint például a Radu Stroe által vezetett belügyminisztériumnak nem lenne elég a költségvetése, hogy év végéig biztosítsa a rendőrök bérét. A szaktárcától a tervek szerint 54,5 millió lejt vonnának el. Cristian Buşoi, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) igazgatója szerint sem kell kétségbeesni, elmondása szerint az általa vezetett intézmény akkor is biztosítani tudja saját forrásaiból év végéig a béreket és a kórházi fogyóeszközöket, ha a kormány nem bővíti az idei költségvetését. „Nem hivatalos források szerint a pénztár idén már nem kap több pénzt, ebben az esetben a különbözetet január elején kellene átutalni a kórházak számlájára, így ez már a jövő évi költségvetést érintené” – magyarázta Buşoi.
Băsescu takarékosságból nem utazik
Az összegek elvonásába az államelnöki hivatal is beleegyezett – mutatott rá Traian Băsescu. Az államfő elmondta: az általa vezetett intézmény főként a kiszállási költségeket csökkenti a következő hónapokban, de ez nem befolyásolja a hivatal működését. „Szeptemberben az Egyesült Államokba kellett volna repülnöm az ENSZ-ülésre, de a kiszállás 2,3 millió lejbe került volna, így lemondtam az utazásról” – magyarázta Băsescu.
Amint arról beszámoltunk, az állami költségvetés bevételei az év első kilenc hónapjában a vártnál jóval alacsonyabb szinten alakultak, ezért a kormány több minisztérium forrásaiból tervez elvonni összegeket, miközben néhány tárcának pluszösszegeket utalna ki. A tervezet szerint a munkaügyi és egészségügyi minisztérium mellet többek között a régiófejlesztési és közigazgatási, a környezetvédelmi és a közlekedésügyi tárcáktól vonnának el pénzt, míg pluszösszeget kapna egyebek mellett az igazságügyi és a külügyminisztérium, valamint a képviselőház. A büdzsémódosításról várhatóan mai ülésén dönt a kabinet.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
szóljon hozzá!