A brit kormány támogatja az Európai Unión belüli szabad munkaerőmozgást, csak azt nem, ha ezzel a lehetőséggel visszaélnek – jelentette ki szerdán David Cameron. Hozzátette: nem úgy akarja megoldani Brüsszel és London vitáit, hogy Nagy-Britannia kilép az unióból.
2015. január 08., 19:212015. január 08., 19:21
A brit kormányfő Angela Merkel német kancellárral tárgyalt a Downing Streeten. A megbeszélések után, szerda esti közös sajtóértekezletükön Merkel kijelentette: Németország „nagyon szeretné\" Nagy-Britanniát a jövőben is EU-tagállamok között látni. Hozzátette: a német kormány arra is törekszik, hogy Görögország az euróövezet tagja maradjon.
Cameron úgy vélekedett, nem hiszi, hogy az EU–brit-viszonyrendszer problémáira az lenne a megfelelő válasz, ha Nagy-Britannia kilépne az Unióból. Megerősítette ugyanakkor, hogy a brit kormány jelentősen szigorítja a más EU-tagállamokból érkező munkavállalók szociális ellátásának szabályozását.
Cameron megismételte azt a komoly feltűnést keltő hétvégi kijelentését, hogy ha az e szigorításokhoz szükséges uniós jogszabályi reformokat nem sikerül elérnie, akkor Nagy-Britannia további EU-tagságával kapcsolatban „semmit nem lehet kizárni\".
Merkel szerint Németország abban egyetért Nagy-Britanniával, hogy elejét kell venni a visszaéléseknek a fogadó országok szociális ellátórendszerével. Hozzátette: közös London és Berlin álláspontja abban is, hogy e visszaélések felszámolása szempontjából „nagyon hasznos” volt az Európai Unió Bíróságának néhány hete hozott végzése, amely egy konkrét németországi jogvita kapcsán kimondta, hogy a fogadó állam megtagadhatja a szociális ellátást az uniós társállamokból a jóléti ellátórendszer igénybevételének szándékával érkező munkanélküliektől.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!