A brit kormány támogatja az Európai Unión belüli szabad munkaerőmozgást, csak azt nem, ha ezzel a lehetőséggel visszaélnek – jelentette ki szerdán David Cameron. Hozzátette: nem úgy akarja megoldani Brüsszel és London vitáit, hogy Nagy-Britannia kilép az unióból.
2015. január 08., 19:212015. január 08., 19:21
A brit kormányfő Angela Merkel német kancellárral tárgyalt a Downing Streeten. A megbeszélések után, szerda esti közös sajtóértekezletükön Merkel kijelentette: Németország „nagyon szeretné\" Nagy-Britanniát a jövőben is EU-tagállamok között látni. Hozzátette: a német kormány arra is törekszik, hogy Görögország az euróövezet tagja maradjon.
Cameron úgy vélekedett, nem hiszi, hogy az EU–brit-viszonyrendszer problémáira az lenne a megfelelő válasz, ha Nagy-Britannia kilépne az Unióból. Megerősítette ugyanakkor, hogy a brit kormány jelentősen szigorítja a más EU-tagállamokból érkező munkavállalók szociális ellátásának szabályozását.
Cameron megismételte azt a komoly feltűnést keltő hétvégi kijelentését, hogy ha az e szigorításokhoz szükséges uniós jogszabályi reformokat nem sikerül elérnie, akkor Nagy-Britannia további EU-tagságával kapcsolatban „semmit nem lehet kizárni\".
Merkel szerint Németország abban egyetért Nagy-Britanniával, hogy elejét kell venni a visszaéléseknek a fogadó országok szociális ellátórendszerével. Hozzátette: közös London és Berlin álláspontja abban is, hogy e visszaélések felszámolása szempontjából „nagyon hasznos” volt az Európai Unió Bíróságának néhány hete hozott végzése, amely egy konkrét németországi jogvita kapcsán kimondta, hogy a fogadó állam megtagadhatja a szociális ellátást az uniós társállamokból a jóléti ellátórendszer igénybevételének szándékával érkező munkanélküliektől.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!